December elsejétől 24 órás ügyeleti rendszerben működik együtt az ORFK és az OTP Bank annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudjanak fellépni az online térben történő csalások ellen. Az OTP bankbiztonsági ügyvezető igazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy az online csalók célja a gyors pénzszerzés, ezt szeretnék megakadályozni az új rendszerrel. Az ELTE Informatikai Karán pedig kutatólabort hoztak létre a pénzügyi visszaélések visszaszorításának céljából.
Az OTP Bank különböző ügyek mentén már hosszú ideje együttműködik az Országos Rendőr-főkapitánysággal, az internetes csalások, átverések elterjedésével azonban újabb közös fellépésre szánják el magukat. Bucsek Gábor azt mondta az InfoRádióban, hogy ennek a közös együttműködésnek egy újabb fontos mérföldkövéhez érkeztek el. A céljuk az, hogy egyrészt megfelelő keretek között felgyorsítsák az információáramlást, másrészt pedig kölcsönös oktatási, képzési és bűnmegelőzési tematikát szeretnének elindítani. Hozzátette: az együttműködés mindkét fél számára hasznos, de amit még fontosabbnak tart, hogy az ügyfelek is a haszonélvezői lesznek.
Az OTP bankbiztonsági ügyvezető igazgatója közölte: az online csalások tekintetében 2022 elején mutatkoztak meg az első jelei a bűncselekmények jelentős felfutásának, azóta elég rossz a helyzet idehaza. Ezek azok az elkövetési módok, amelyek az elmúlt időszakban unokázós csalásként híresültek el. Bucsek Gábor tájékoztatása szerint az elkövetések metodikája nem sokat változott, mindössze annyiban mások az átverések, hogy már nem telefonon keresztül és/vagy személyesen környékezik meg az embereket, hanem
telefonos kapcsolatfelvétel után az ügyfelek bankszámlájáról utaltatnak át pénzt, vagy hozzáférést szereznek a csalók mások bankszámlájára különböző távoli elérések alkalmazásával, illetve telepíttetésével.
Az ORFK és az OTP Bank az online csalások megelőzése érdekében létrehoz egy ügyeleti rendszert, amely december elsejétől a hét minden napján 0-24 órában elérhető lesz az ügyfelek számára. Az illetékeseket fel kell majd hívni telefonon, az egyeztetést követően készül egy írásbeli tájékoztató, amire aztán rövid időn belül válasz is érkezik. Bucsek Gábor szerint ez nagy segítség lesz az érintettek számára és érdemes élni a lehetőséggel. Az a tapasztalatuk ugyanis, hogy az elkövetők rendkívül rövid idő alatt továbbutalják a bankszámlákon lévő pénzt, amit csak akkor lehet megszakítani, ha időben észlelik a bűncselekményt és ha minél hamarabb bejelentés érkezik róla.
A kezdeményezők szerint ezt az információáramlást erősíti majd az ORFK és az OTP Bank közötti együttműködés, valamint az ügyeleti rendszer. „Ha mi látjuk hamarabb a bűncselekmény elkövetését, azonnal szólunk a rendőri szerveknek,
ha pedig a rendőrség kap előbb információt valamilyen csalásról, akkor ők küldik el nekünk rövid időn belül az említett tájékoztatót, és megtesszük a szükséges intézkedéseket a vagyon biztosítására”
– magyarázta a bankbiztonsági szakember.
Az online térben megvalósuló csalásoknál jelenleg öt fő elkövetési mód ismert. A leggyakoribb az, amikor egy bank nevében hívják fel az ügyfelet különböző indokokkal, és így csalják ki a belépési adatait, vagy arra kérik, hogy egy biztonsági számlára utalja át a pénzt. A másik, ugyancsak domináns átverés az, amikor különböző internetes hirdetési felületeken árulunk valamit, és ezekre jelentkeznek vevőként az elkövetők. Ezeknél az eseteknél nagy veszély, hogy a csalók többsége rendelkezik valamilyen informatikai tudással, amivel visszaélve nagy károkat, veszteségeket tudnak okozni. A csalók ilyenkor egy áruoldalra irányítják a sértetteket és onnan szerzik meg a belépési adataikat.
Talán azok az esetek a legveszélyesebbek, amikor azzal a szöveggel hívják fel az embereket, hogy veszélyben van a számlájuk és arra próbálják meg rávenni őket, hogy telepítsenek biztonsági szoftvert vagy vírusirtót. Konkrétan arról van szó, hogy egy távoli elérést biztosító szoftvert töltetnek le az ügyfelekkel a saját számítógépükre, laptopjukra vagy telefonjukra, amivel
a csalók kvázi hozzáférést szereznek ezekhez az eszközökhöz, és onnantól kezdve bármit megtehetnek velük.
Nagy veszélyforrást jelent, hogy az emberek többsége a különböző közösségi oldalakra, vásárlással kapcsolatos honlapokra ugyanazzal az e-mail címmel, belépési jelszóval regisztrálja magát, ami megkönnyíti a csalók helyzetét és bármikor feltörhetik ezeket a fiókokat. Ha pedig sikerrel járnak, megszerzik a személyes adatokat, jelszót, e-mail címet, és ezekkel
beléphetnek bárkinek a pénzintézeti fiókjába.
Ugyancsak fajsúlyos elkövetési mód az, amikor azzal hívják fel a sértetteket, hogy nagy hozammal kecsegtető befektetést tudnak nekik ajánlani, de ahhoz, hogy ebben részt vehessenek, különböző pénzösszegeket kell átutalniuk, és később majd kamatoztatni tudják ezeket.
Bucsek Gábor tájékoztatása szerint ezek az elkövetési módok teszik ki a bűncselekmények jelentős részét, mintegy 80 százalékát.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
