A szlovák kormány a szerdai ülésén elfogadott határozat alapján úgy döntött, hogy egyelőre nem csatlakozik a Donald Trump amerikai elnök által életre hívott Béketanácshoz. A döntés egyik fő oka, hogy a költségvetési konszolidáció közepette Szlovákia nem lenne képes teljesíteni az egymilliárd dolláros pénzügyi kötelezettségvállalást.
„A kormányon belüli vita nagyon egyenes és világos volt. Egyhangúlag arra a következtetésre jutottunk, hogy a Szlovák Köztársaság nem csatlakozik a Béketanács Chartájához”
jelentette ki Juraj Blanár (Smer-SD) külügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy a diplomáciai tárca továbbra is támogatja a kezdeményezést, és figyelemmel kíséri a Gázai övezet békefolyamatának alakulását.
Robert Kaliňák (Smer-SD) miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy bár Szlovákia minden békekezdeményezést támogat, a Béketanács esetében egy bonyolult lépéssorozatról van szó.
„Jelenleg gyakorlatilag lehetetlen, hogy csatlakozzunk”
tette hozzá.
A kormány deklarálta, hogy támogat minden olyan békekezdeményezést, amely hozzájárulhat a stabilitáshoz, feltéve, hogy azok nem ellentétesek azokkal a szabályokkal, amelyek az 1945-ös ENSZ Alapokmány szellemében megóvták a világot egy harmadik világháborútól.
Szlovák jogi szempontból a Charta nemzetközi szerződésnek minősül, amely tagságot keletkeztet egy nemzetközi szervezetben. Érvényességéhez a parlament jóváhagyása és az államfő ratifikációja szükséges. A kormánynak továbbá figyelembe kell vennie az ENSZ Alapokmányának 103. cikkét is: amennyiben a Béketanács kötelezettségei ütköznének az ENSZ Alapokmányával, Szlovákiának az utóbbit kellene előnyben részesítenie.
A kabinet óvatosan közelíti meg az új globális biztonsági struktúrák létrehozását, különös tekintettel arra, hogy Szlovákia pályázik az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára a 2028–2029-es időszakra.
A kormány emlékeztetett arra is, hogy Szlovákia a múltban részt vett olyan nemzetközi koalíciókban (Koszovó, Irak), amelyek humanitárius vagy megelőző beavatkozás ürügyén, ENSZ-felhatalmazás nélkül hajtottak végre katonai akciókat.
„Ennek következményeivel ma a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog alapelveinek példátlan eróziója formájában szembesülünk”
áll a kormány állásfoglalásában.
A Béketanács fő feladata a stabilitás elősegítése és a tartós béke biztosítása lenne a Gázai övezetben és más konfliktusos térségekben. A szervezet elnöke Donald Trump amerikai elnök lenne, aki meghívásos alapon választaná ki a tagokat. A tagság három évre szól, de meghosszabbítható. Az időkorlát nem vonatkozna azokra az államokra, amelyek az első évben több mint egymilliárd dollárral járulnak hozzá a szervezet működéséhez.
teraz.sk
Nyitókép forrása: SITA/Úrad vlády SR
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
