Dagad a botrány Karácsony Gergely hiányzó nyelvvizsgája körül, lapunk értesülése szerint már több mint egy tucat corvinusos oktató alkalmazásának jogszerűségét vizsgálják az Oktatási Hivatal kezdeményezésére. Az OH-tól úgy tudjuk, legkésőbb kilencven nap múlva lehet eredmény az ügyben.
Június 7-én indított hatósági ellenőrzést az Oktatási Hivatal (OH) a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE), miután lapunk megírta, hogy Karácsony Gergelyt jogszerűtlenül foglalkoztathatta az egyetem, hiszen a főpolgármester korábban államilag akkreditált nyelvvizsga bizonyítvány nélkül vállalt tanársegédi és adjunktusi munkát.
Karácsony sok évvel ezelőtti mulasztásának hatása, úgy tűnik, most más alkalmazottakra is kiterjed, lapunk ugyanis arról értesült, hogy az OH eljárása részeként nemcsak a főpolgármester jogviszonya körül vizsgálódnak, hanem ennél jóval átfogóbb ellenőrzésről van szó: több mint egy tucat, nagyjából 15-20 másik oktató foglalkoztatását is vizsgálják.
A Magyar Nemzet érdeklődésére a hivatal azt közölte, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezései szerint kilencven nap az ügyintézési határidő, és a hatósági ellenőrzés még folyamatban van, a részletekről pedig vizsgálat lezárultát megelőzően nem áll módukban nyilatkozni.
Megkerestük a Corvinust is, hogy kiderüljön, mi alapján és kik kerültek még a hatósági ellenőrzés látókörébe. Pontos részleteket és létszámot ők sem közöltek, de válaszukból kiderül, hogy Karácsony botránya a kelleténél nagyobb port kavart az egyetemen, hiszen a vizsgálat valóban kiterjed egy sor másik oktatóra is.
Úgy fogalmaztak: „a Budapesti Corvinus Egyetemen 2004. január 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban, tanársegéd és adjunktus munkakörben foglalkoztatott oktatókkal kapcsolatos foglalkoztatási rendelkezések betartása tárgyában indult az Oktatási Hivatal ellenőrzése. A vizsgálathoz az OH kiegészítő adatszolgáltatást is kért.” Hozzátették: a Budapesti Corvinus Egyetem minden rendelkezésére álló információt és segítséget eddig is megadott és a jövőben is megad az Oktatási Hivatalnak a kijelölt határidőig.
Ahogy azt már többször is megírtuk, Karácsony Gergely 2004 és 2008 között vállalt tanársegédi állást a BCE-n, de az akkor hatályos egyetemi foglalkoztatási szabályzat szerint ehhez a pozícióhoz államilag elismert C típusú nyelvvizsga bizonyítványának kellett volna lennie, miközben köztudott, hogy a Párbeszéd nevű mikropárt társelnökének nincs állami nyelvi bizonyítványa, sőt alig vagy egyáltalán nem beszél angolul. Ennek ellenére 2008 és 2012 között még feljebb lépett a ranglétrán, és adjunktusként is dolgozott a Corvinuson, ami igencsak meglepő, hiszen a vonatkozó szabályzat szerint ehhez a munkához a nyelvvizsgán túl további feltétel volt, hogy az illető oktatni és publikálni is tudjon idegen nyelven.
„Mondjuk úgy, hogy fejlesztenem kell az angolomat” Fotó: Mirkó István
Mint ismeretes, a Karácsony nyelvtudása körüli botrány azután pattant ki, hogy a főpolgármester a The Economist brit lapnak adott interjújával komoly belpolitikai botrányt kavart. Karácsony a miniszterelnök testalkatán gúnyolódott, ami miatt bocsánatot kellett volna kérnie Orbán Viktortól, de csak általánosságban magyarázkodott.
A baloldali politikus először azt bizonygatta, hogy tud angolul, és erről papírja is van. Májusban, egy magyarázkodó Facebook-bejegyzésében trükkösen azt érzékeltette, hogy középfokú nyelvvizsgája van. „A miniszterelnök beszélt angolja alighanem jobb, mint az enyém, legalább annyi különbség van a nyelvtudásunk között, mint amennyi egy Angliában töltött Soros-ösztöndíj és egy egyetemen megszerzett középfokú nyelvvizsga között feszül” – írta a posztjában. Röviddel ezt követően azonban ő maga ismerte el, hogy ami neki van, az bizony nem államilag elismert nyelvi bizonyítvány. „Egyetemi lektorátusi nyelvvizsgát szereztem 2000-ben az ELTE Idegen Nyelvi Lektorátusán, akkor az volt a diploma feltétele” – árulta el a Telexnek adott interjújában.
Az elmúlt hetekben a főpolgármester már-már szürreális, ellentmondásos magyarázatokkal állt elő hiányos nyelvtudását illetően. Előbb egy merőben új fogalmat használva közölte, hogy „hiperpasszív” az angoltudása.
Később arra hivatkozott, hogy csak a szaknyelvet érti meg: „egyetemista koromban, fiatal kutatóként speciális angolt beszéltem.” Ezután a gyermekkori diszlexiáját emlegette: „Az én esetem az angollal annyiban speciális, hogy huszonéves koromban az egyetemi angoltanárom mondta, hogy nekem valószínűleg diszlexiám lehetett iskoláskoromban, amit azóta kinőttem, vagy azt hiszem, ez a szakszerű kifejezés, kompenzáltam.”
Mindeközben videófelvételek bizonyítják, hogy például egy sajtóeseményen, saját nemzetközi sajtótájékoztatóján egy kukkot sem értett a neki feltett kérdésből, az utóbbi hetekben pedig rendre menekülőre fogja, ha a nyelvtudását firtató – kiváltképp, ha angolul kérdező – újságírók közelítenek felé és egyetlen angol szót sem képes kipréselni magából.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
