Változó demográfiai jellemzők miatt a választást eldöntő battleground államokban öldöklő harc folyik. A demokraták mindenkit bevetnek, aki él és mozog: Michelle Obama mellett Katy Perryt és Jennifer Lopezt is mozgósítják. Trumpék pedig olyan államba látogatnak, ahol 1964 óta nem nyert demokrata.
Sokan sokszor idézik az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztása kapcsán az országos közvélemény-kutatási adatokat. A Real Clear Politics (RCP) tizenegy felmérést összegző adata szerint október 23-án, vasárnap – azaz két héttel a választás előtt – Hillary Clinton, a Demokrata Párt jelöltje 45 százalékon áll, míg ellenfele, Donald Trump, a Republikánus Párt előválasztásának győztese a szavazók 39,4 százalékának támogatását bírja. A harmadik párti jelöltek – a libertárius Gary Johnson (6 százalék) és a zöldpárti Jill Stein (2,2 százalék) – nem tudnak labdába rúgni, ahogy az lenni szokott.
Ám a fenti adatok önmagukban nem bizonyítják, hogy Hillary Clinton megnyeri a választást – emlékezhetünk, Al Gore több mint félmillióval több szavazatot kapott, mint ellenfele, George W. Bush, perre is mentek a felek utána. Érdemesebb az úgynevezett battleground (harcmező) államok közvélemény-kutatásait figyelni, ugyanis ezen államok demográfiai jellemzőik miatt eldönthetik a választás végkimenetelét. A lista persze nem kőbe vésett, hiszen a demográfiai változások miatt minden választás más és más. 1996-ban Bill Clinton – mint arra a The New York Times rámutatott – például nyerni tudott Iowában, Missouriban és Ohióban, miközben veszített Coloradóban, Észak-Karolinában és Virginiában. Húsz évvel később felesége, Hillary Clinton az előrejelzések szerint éppen ellenkező eredményt érhet el a minimum 270 elektori szavazatért folyó versenyben.
A demokraták a kisebbségi szavazók mellett a legalább főiskolai végzettségű fehéreket és a fiatal szavazókat tudják megszólítani; míg a republikánusok inkább az idősebb, képzetlen fehér szavazókat. Éppen ezért eltérő fókuszú a két párt jelöltjének kampányhajrája: a battleground államok közül azokban erősítik a jelenlétet, amelyek demográfiai viszonyai megfelelők az adott pártnak. A demokrata Clinton csapata olyan államokat választott ki, ahol a képzetlen és képzett fehér lakosság közötti különbség alacsony: Virginiát, Coloradót és Észak-Karolinát. A republikánus Trump pedig olyan helyeken kampányol a hajrában, ahol a nem képzett fehérek jóval többen vannak: Iowában (30 százalékos különbség), Wisconsinban (25 százalék), Ohióban (24 százalék) és Nevadában (18 százalék).
Az RCP tizennégy battleground államot sorol fel oldalán, ezek közül mindössze három helyen vezet Donald Trump: Georgiában négy, Iowában 3,7, Ohióban 0,6 százalékkal van Clinton előtt. A demokrata jelölt Virginiában és New Hampshire-ben vezet leginkább (8-8 százalék), de még a korábban Trumpnak jósolt Arizonában is átvette az első helyezést (1,3 százalék a különbség).
Ezt az államot utoljára 1996-ban nyerte meg demokrata – Hillary férje, Bill –, azt megelőzően pedig 1948-ban – Harry S. Truman. A választás egyébként nem csak november 8-án zajlik: előzetesen is le lehet adni a voksokat (múlt péntekig 3,3 millió ember tett már így a CNN szerint), ezek alapján pedig Clintonné jobban áll a 2012-es Obamához képest Utahban, Arizonában, Észak-Karolinában és Nevadában is. Természetesen Hillary Clinton sem dőlhet hátra: a CBS News híradása szerint a minap figyelmeztette támogatóit, hogy ne helyezzék magukat kényelembe, mert a számok napról napra változhatnak. Donald Trump is reagált a közvélemény-kutatási adatokra, szerinte nem szabad mindent elhinni, amit az ember olvas, ő igenis remekül teljesít.
„Szavazz online” – így szívatták a Trump-pártiak a demokratákatA múlt hét második felében egy demokrata logóval ellátott kép kezdett egyre népszerűbbé válni az USA-ban. Ezen az állt, hogy november 8-án reggel hét és este kilenc között a Facebookra és a Twitterre posztolt „Hillary” üzenet a #PresidentialElection hashtaggel ellátva érvényes szavazatnak számít. Természetesen ez nem igaz, a BBC szerint Trump-párti aktivisták próbáltak trükközni.
A hétvégén mindketten kampányoltak a billegő államokban: Trump vasárnap Floridában szólalt fel, ahol amellett érvelt, hogy a közvélemény-kutatások korrupt rendszere ellenére le fogják csapolni a korrupció mocsarát Washingtonban. Ugyanezt szombaton a szintén battleground állam pennsylvaniai Gettysburgben is kiemelte, ahol vázolta, hogy milyen lenne elnöksége első száz napja. Egy sor olyan potenciális intézkedést jelentett be, amely a képzetlen fehér szavazóknak szimpatikus lehet: nem adna több pénzt az ENSZ klímaváltozási programjára, megépítené a mexikói határra a falat, eltörölné az Obama-féle egészségbiztosítási reformot, és csökkentené a középosztályt sújtó adókat. Kellyanne Conway szerint Clintonnak „van némi előnye. Például az a 66 millió dollár, amelyet szeptemberben reklámokra költött. A rendszer manipulált, főleg ezen férfi ellen” – utalt főnökére Conway. Ugyanakkor örülne, ha több tévévita lenne. Trump kampányfőnöke, Kellyanne Conway a Fox Newsnak vasárnap este adott interjújában le is szögezte, hogy „a versenynek még nincs vége”. És tulajdonképpen igaza is van, hiszen aligha lehet belekötni abba a megállapításába, hogy Donald Trump esetében nem lehet az eddig érvényes politikai szabályszerűségeket alapul venni. „Olyan fickóról van szó, aki az első naptól fogva rácáfolt a konvenciókra” – hangsúlyozta Conway. Trump további menetrendje nem kifejezetten ismeretes, hivatalos oldalán mindig csak a következő néhány nap eseményei szerepelnek. Eszerint a következő napokat Washingtonban, Észak-Karolinában és Ohióban tölti az ingatlanmágnás, míg alelnökjelöltje, Mike Pence Nevada után Utah és Colorado felé veszi az irányt. A Salt Lake City-i nagygyűlés jelezheti Trumpék félelmét: Utahban ugyanis 1964 óta nem veszítettek a republikánusok.
Az előző hétvége a Clinton-kampányban is mozgalmasan telt: a manhattani kampányirodába például gyanús fehér port tartalmazó borítékot küldtek ismeretlenek szombaton. Ezt átszállították a brooklyni országos kampányközpontba, ám végül kiderült, hogy a boríték tartalma ártalmatlan. Hillary Észak-Karolinában kampányolt, ahol azzal vádolta Trumpot, hogy az ingatlanmágnás nem fogadná el a választás eredményét. „Ez komoly veszély demokráciánkra nézvést” – fejtegette Clinton. A republikánus politikus az utolsó tévévita óta már tisztázta magát ez ügyben. A múlt héten Barack Obama amerikai elnök is csatlakozott Hillary Clintonhoz, utóbbi előválasztási ellenfeléhez, Bernie Sandershez és az alelnökhöz, Joe Bidenhez a kampány egyes állomásain. Ezen a héten pedig már Obama felesége is felszólal az elnökjelölt mellett. Csütörtökön Clinton és Michelle Obama az észak-karolinai Winston Salemben tart nagygyűlést. Október végén a sztárvilágot is mozgósítja a demokrata elnökjelölt: 29-én a spanyol ajkú szavazók megszólítása lesz a célja Jennifer Lopez előadásának, november 5-én pedig két másik szavazásra buzdító koncert is lesz: a floridai Tampában Jon Bon Jovi, a pennsylvaniai Philadelphiában pedig Katy Perry lép színpadra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 26.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
