Az USA vizsgálja a Starlink műholdas internet-szolgáltatás Iránba juttatását az országban tartó széleskörű internet-leállás közepette.
Starlink több ezer kis műholdat mozgat alacsony Föld körüli pályán, amelyek közvetlen rádiójelet bocsátanak ki a földi terminálok felé. A felhasználók egy kis parabolantennát telepítenek, így szélessávú internetet kapnak ott is, ahol nincs hagyományos földi hálózat, illetve ahol az megszakadt vagy leállították.
A rendszer elvileg lehetővé teszi, hogy az Iránban élők a hivatalos hálózatot megkerülve közvetlenül csatlakozzanak a globális internethez, feltéve, hogy rendelkeznek terminállal, és a jelet nem zavarja a kormány.
A teheráni kormány törvényben tiltja a Starlink-terminálok behozatalát és használatát, és a jövőben akár szigorú büntetéseket – sőt egyes javaslatok szerint akár halálbüntetést – is kilátásba helyezett az engedély nélküli működtetéséért.
Ezért a berendezések zöme a feketepiacon, csempész útvonalakon keresztül érkezik be Iránba. A becslések szerint mintegy húszezres nagyságrendben működnek eszközök az országban, főleg újságírók, aktivisták és technológia-rajongók körében.
A jelenleg létező mennyiség semmiképp nem lehet elegendő az eszközök mozgósító-szervező funkcióira, és az elszigetelt lázadó csoportok közti kapcsolattartásra.
A terminál egység ára több száz dollártól indul, és a szolgáltatás havi díja szintén fekete útvonalakon kerül ki az országból, például rejtett számlákon, aminek külön felára van, és növeli a kockázatokat. Sok felhasználó VPN és kriptovaluta tranzakciókat is igénybe vesz a szolgáltatás megtartásához, így összességében a birtoklás és a működtetés extrém veszélyességű.
Starlink nem csupán technológiai szolgáltatás: Iránban társadalmi-politikai eszközzé vált. A jelenlegi internet-leállás a legsúlyosabb Irán történetében, és az információáramlás megszakítása gyors gazdasági és társadalmi költségeket generál. A fő szempont viszont a lázadás szervezettségének biztosítása, ezért az esetleges Trump-Musk egyeztetés új nyomásgyakorló csatornát nyithat, amelyben a technológia mint politikai eszköz jelenik meg.
Musk a 2024-es elnökválasztási kampányban jelentős, több százmillió dolláros támogatást nyújtott Trumpnak, és a második elnökség elején aktív tanácsadóként, a Department of Government Efficiency (DOGE) vezetőjeként is szerepelt, egy különleges kormányzati poszton, amely a szövetségi kiadások csökkentését célozta. Musk radikális lépései elementáris ellenkezést váltottak ki otthon és külföldön, miáltal politikai befolyása rohamosan porladt.
A viszony 2025 nyarán heves szakításhoz vezetett, amikor Musk nyilvánosan bírálta Trump adó- és költségvetési törvényét, ami a kapcsolat gyorsan romló konfliktusába torkollott. Trump megfenyegette Muskot a vállalatainak járó szubvenciók leállításával, a tech-mágnás pedig politikai párt alapítását is kilátásba helyezte, hevesen bírálva a kormányzatot.
A heveny viszályt követően a kapcsolat fokozatosan enyhült az év második felében, és a felek többször is közösen megjelentek a nyilvánosság előtt, így egy novemberi kormányzati vacsorán a Fehér Házban.
Ha Musk kész és képes segíteni Trumpnak a kényes és robbanásveszélyes iráni válságkezelésben, az nyilvánvalóan politikai pozíciónak újbóli megerősödésével járhat.
Euronews
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »


