A Donald Trump amerikai elnök által ígért gazdasági fellendülés egyetlen szám köré összpontosul: 17 billió dollár (14,56 billió euró). Állítólag ennyi új beruházást generált Trump a vámokkal, a jövedelemadó csökkentésével és az agresszív kereskedelmi manőverezéssel.
Ez a 17 billió dollár új gyárak és új technológiák finanszírozására szolgálna, ami több munkahelyet, magasabb jövedelmeket és gyorsabb gazdasági növekedést hozna.
„Hivatali időnk első nyolc hónapja alatt már 17 billió dollárnyi kötelezettségvállalást biztosítottunk”
mondta az elnök egy múlt havi beszédében.
Szakértők szerint azonban a valós szám valószínűleg sokkal alacsonyabb. Különböző cégek, országok nyilatkozatai és a Fehér Ház honlapja alapján úgy tűnik, Trump becslése túlzó, rendkívül spekulatív és jóval meghaladja a tényleges összeget. A Fehér Ház honlapja 8,8 billió dolláros összesített beruházást tüntet fel, de ez a szám is tartalmaz olyan befektetési ígéreteket, amelyek még az előző elnök, Joe Biden kormányzása alatt születtek.
A Fehér Ház többszöri megkeresésre sem közölt részleteket arról, hogyan számolta ki Trump a 17 billió dolláros befektetési ígéretet. A probléma azonban túlmutat Trump túlzó kijelentésein. Az a meggyőződése, hogy a vámok nyers ereje és a vállalatokra gyakorolt nyomás gazdasági eredményeket hozhat, egy olyan stratégia, amely politikailag árthat neki, ha a szavak nem válnak több munkahellyé és magasabb jövedelemmé.
Egy szeptemberi felmérés szerint az amerikaiak mindössze 37%-a ért egyet Trump gazdaságpolitikájával. Ez jelentős csökkenés a 2020 elején, Trump első hivatali ciklusa alatt mért 56%-hoz képest.
Adam Posen, a Peterson Nemzetközi Gazdasági Intézet elnöke szerint a Trump által bejelentett nyilvános kötelezettségvállalások százmilliárdos, nem pedig billiós nagyságrendűek.
A Fehér Ház állításai szerint Japán 1 billió dollárt, az Európai Unió 600 milliárdot, az Egyesült Arab Emírségek tíz év alatt 1,4 billiót, Katar 1,2 billiót, Szaúd-Arábia 600 milliárdot, India 500 milliárdot, Dél-Korea pedig 450 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban.
A probléma az, hogy ezen befektetések pontos feltételeit még nem rögzítették és nem hozták nyilvánosságra, és egyes számok vitathatóak. Katar esetében például a beígért összeg az ország éves bruttó hazai termékének (GDP) több mint ötszöröse.
Dél-Korea már megkérdőjelezte befektetési ígéretét, miután bevándorlási ügynökök razziát tartottak a Hyundai georgiai gyárának építkezésén, és koreai állampolgárokat tartóztattak le. Emellett felmerültek olyan aggodalmak is, hogy egy ekkora mértékű befektetés károsíthatná a dél-koreai gazdaságot. Az EU esetében említett 600 milliárd dollár pedig csupán a vállalatok „érdeklődésének kinyilvánítása” vagy egy 2029-ig megvalósítandó „szándék” jelzése.
Még túl korai lenne bármilyen hatást látni a befektetésekből a teljes gazdaságra nézve. Egyelőre a vállalati beruházások nem mutattak jelentős növekedést az Egyesült Államok GDP-jéhez viszonyítva. A gazdaság egészéhez viszonyított arányuk Trump elnökségének első hat hónapjában folyamatosan 14% körül mozgott, akárcsak a világjárvány előtt.
teraz.sk
Nyitókép forrása: sita/AP Photo/Jacquelyn Martin
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
