Tovább emelkedik Fico fizetése, de a jövedelme még mindig elmarad Orbánétól Tilajcsík Dóra2025. 03. 06., cs – 13:16
A napokban közzétett statisztikai adatok tanulságai szerint 2024-ben kifejezetten kedvezően alakultak a szlovákiai bérek. Az ország vezető politikusainak tehát van oka az örömre, hiszen éppen ezek a számok határozzák meg, mennyit keresnek majd idén. A szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) eddig is szép summát tehetett zsebre, az újabb emelést követően azonban egyáltalán nem lesz oka a panaszra. Kedves barátját, a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktor azonban továbbra sem tudja lekörözni.
A Szlovák Statisztikai Hivatal a hét elején közölte a jó hír, mely szerint 2024-ben tovább emelkedett az átlagbér, így elérte az 1524 eurót. Az átlagbér alakulása egyebek mellett azért fontos, mert a vonatkozó törvény értelmében ez alapján határozzák meg a különböző járulékok és juttatások, valamint a minimálbér nagyságát, de a politikusok fizetését is. Az utóbbi esetben rendkívül egyszerű matematikáról van szó. Minél jobban megy a polgároknak, annál többet keresnek az ország vezetői.
Mindenki jobban jár
A parlamenti képviselők, a miniszterek, a kormányfő, valamint az államfő fizetését egy képlet segítségével határozzák meg, amely alapja az előző évi átlagbér összege. Amennyiben tehát az átlagbér emelkedik, a politikusok bevételei is nőnek. Azt, hogy pontosan mennyivel, különböző együtthatók határozzák meg.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér. A helyzeten még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Ilyesmire 2019 óta nem volt példa, az infláció következtében a reálbérek 2022-ben és 2023-ban is csökkentek.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten nem állunk ennyire rosszul. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Az átlagbér alakulása egyebek mellett azért fontos, mert a vonatkozó törvény értelmében a minimálbér nagyságát a két évvel korábbi átlagbér 60 százalékában határozzák meg.
Jozef Mihál, a munkaügyi tárca korábban vezetője ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy a minimálbér jövőre 915 euróra emelkedhet. A szociális partnerek azonban egy ennél magasabb összegben is megállapodnak. Mivel korábban már sikerült hasonló egyezséget kötni, így nem kizárt, hogy idén is sor kerülhet rá.
A hírt később a jelenlegi munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) is megerősítette.
Jövőre közel 100 euróval emelkedik a minimálbér, így eléri a 915 eurót
– közölte Tomáš, aki szerint ez a szaktárcája által elfogadott új automatának köszönhető, amely garantálja a minimálbér összegét, ha a szociális partnerek nem állapodnak meg egy másik összegben.
Minden ágazat jobban áll
A statisztikai hivatal által figyelt 19 ágazatból 18 esetében egyértelműen kijelenthető, hogy emelkedett az átlagbér. A legkisebb növekedésről az építőiparban tevékenykedők (4,5 százalék), a legnagyobb léptékű emelésről pedig az energetikai szektor alkalmazottai (11,3 százalék) számoltak be. Tavaly egyébként a pénzügyesek, valamint a biztosításokkal foglalkozó személyek keresték a legtöbbet, átlagosan havi 2644 eurót. Ezzel szemben a vendéglátásban dolgozók jártak a legrosszabbul, egy-egy hónap végén ugyanis átlagosan 889 eurót vihettek haza.
Történelmi mélypont
A munkanélküliség kapcsán ugyancsak pozitív hírekkel szolgáltak a statisztikusok. Az állástalanok száma, valamint az ebből adódó munkanélküliségi ráta 2024-ben újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant. Az állástalanok száma 148 ezer fő volt, ami éves szinten 14 ezres csökkenést jelent. Örvendetes hír, hogy a tartósan állástalanok aránya is mérséklődött. A javulás Szlovákia valamennyi régiójában érezhető, a kassai és a besztercebányai régió azonban kifejezetten kiemelkedő előrelépést ért el.
A törvényhozásban tevékenykedő képviselők tavaly bruttó 4074 euróra számíthattak, ez az összeg idén várhatóan 500 euróval nő, így 4572 euróra emelkedik. Az államháztartás csapnivaló helyzete miatt azonban dönthetnek úgy, hogy megvágják a honatyák fizetését. Erre tavaly is sor került, amikor körülbelül 200 euróval kevesebbet kaptak. Érdemes azonban megjegyezni, hogy még ennek ellenére sem jártak rosszul. A fizetésük mellett költségtérítésre is jogosultak, amely nagyságát az átlagfizetés alakulása mellett az is befolyásolja, hogy az adott politikus Pozsonyból, esetleg az ország egy másik régiójából származik. Idén a juttatás nagysága 2743 és 3200 euró között alakul majd, ez pedig tiszta haszonként értelmezhető, mert a költségtérítést adók és illetékek sem terhelik.
A képviselők összjövedelme így elérheti a bruttó 7770 eurót.
Az elszabadult államadósság nagy vesztesei a miniszterek. A tetemes deficit miatt még 2021-ben életbe lépett adósságfék, ami nem teszi lehetővé, hogy a kormánytagok fizetése az átlagbérnek megfelelően emelkedjen. A tárcavezetők így ezúttal is 4600 euróra számíthatnak, valódi jövedelmük azonban jóval magasabb, idén akár a 9300 eurót is elérheti. Ezért elsősorban a kormányfőnek, Robert Ficónak lehetnek hálásak, aki tavaly egy jól irányzott lépéssel kijátszotta az adósságféket. A képviselők esetében már említett költségtérítés nagyságát ugyanis az átlagbér alakulásához kötötte. Ezzel pedig garantálta, hogy kollégái ne maradjanak fizetésemelés nélkül. A miniszterelnök-helyettesei, Peter Kmec (Hlas), Denisa Saková (Hlas), Robert Kaliňák (Smer) és Tomáš Taraba (SNS-jelölt) kivételezett pozíciójukból adódóan még ennél is többet, körülbelül bruttó 10 000 eurót tesznek zsebre.
A miniszterelnök a trükközéssel nemcsak a tárcavezetőkön, saját magán is segített. A 4600 eurós havi fizetése mellett 6900 euró költségtérítéssel is számolhat, amihez még havi 750 eurónyi bérkiegészítés is társul.
Robert Fico havi jövedelme így idén bruttó 12 200 euró körül alakul majd.
Az államfő, Peter Pellegrini azonban még a kormányfőnél is jobban jár.
A köztársasági elnök díjazása idén 1000 euróval lesz magasabb, így Pellegrini bruttó fizetése meghaladja a 18 000 eurót.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér, a helyzeten pedig még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Bár ilyesmire 2019 óta nem volt példa, a fizetések terén még mindig az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten jóval előnyösebb a helyzet. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Nőnek a fizetések, de…
Annak ellenére, hogy a statisztikai hivatal által közölt információk alapján az átlagbér terén nem állunk rosszul, a reálbérek tekintetében valamivel árnyaltabb a helyzet, derül ki az XTB legfrissebb elemzéséből. A reálbérek átlagosan 7 százalékkal magasabbak, mint 2019-ben, a világjárvány előtt, a növekedés mértéke azonban közel sem elégséges. A láthatóbb és érezhetőbb emeléshez elengedhetetlen lenne, hogy Szlovákia kiküszöbölje a gazdaság strukturális problémáit. Amíg ez nem történik meg, addig az uniós rangsor végén kullogunk majd.
Az infláció következtében a párnába varrt spórolás értéke az elmúlt években jelentősen csökkent, a bérszínvonal azonban egyáltalán nem stagnál, sőt Szlovákia azon kevés állam közé tartozik, ahol a reálbérek még az ugrásszerű áremelkedések ellenére is nőttek
– mutatott rá Marek Nemky, az XTB pénzpiaci elemzője, aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek miatt a nettó bérek, amit az alkalmazottak kézhez kapnak, már nem emelkedtek ilyen mértékben.
Ebből adódik, hogy a vásárlóerő tekintetében is az uniós átlag alatt teljesítünk, mivel a szlovákiai polgárok jóval kevesebb árut és szolgáltatást tudnak megfizetni a bérükből, mint más tagállamok lakosai.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér. A helyzeten még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Ilyesmire 2019 óta nem volt példa, az infláció következtében a reálbérek 2022-ben és 2023-ban is csökkentek.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten nem állunk ennyire rosszul. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Az átlagbér alakulása egyebek mellett azért fontos, mert a vonatkozó törvény értelmében a minimálbér nagyságát a két évvel korábbi átlagbér 60 százalékában határozzák meg.
Jozef Mihál, a munkaügyi tárca korábban vezetője ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy a minimálbér jövőre 915 euróra emelkedhet. A szociális partnerek azonban egy ennél magasabb összegben is megállapodnak. Mivel korábban már sikerült hasonló egyezséget kötni, így nem kizárt, hogy idén is sor kerülhet rá.
A hírt később a jelenlegi munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) is megerősítette.
Jövőre közel 100 euróval emelkedik a minimálbér, így eléri a 915 eurót
– közölte Tomáš, aki szerint ez a szaktárcája által elfogadott új automatának köszönhető, amely garantálja a minimálbér összegét, ha a szociális partnerek nem állapodnak meg egy másik összegben.
Minden ágazat jobban áll
A statisztikai hivatal által figyelt 19 ágazatból 18 esetében egyértelműen kijelenthető, hogy emelkedett az átlagbér. A legkisebb növekedésről az építőiparban tevékenykedők (4,5 százalék), a legnagyobb léptékű emelésről pedig az energetikai szektor alkalmazottai (11,3 százalék) számoltak be. Tavaly egyébként a pénzügyesek, valamint a biztosításokkal foglalkozó személyek keresték a legtöbbet, átlagosan havi 2644 eurót. Ezzel szemben a vendéglátásban dolgozók jártak a legrosszabbul, egy-egy hónap végén ugyanis átlagosan 889 eurót vihettek haza.
Történelmi mélypont
A munkanélküliség kapcsán ugyancsak pozitív hírekkel szolgáltak a statisztikusok. Az állástalanok száma, valamint az ebből adódó munkanélküliségi ráta 2024-ben újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant. Az állástalanok száma 148 ezer fő volt, ami éves szinten 14 ezres csökkenést jelent. Örvendetes hír, hogy a tartósan állástalanok aránya is mérséklődött. A javulás Szlovákia valamennyi régiójában érezhető, a kassai és a besztercebányai régió azonban kifejezetten kiemelkedő előrelépést ért el.
A családok valamivel jobban állnak
Bár Szlovákia eddig elég jelentős támogatást nyújtott a gyermeket nevelő családoknak, ami egy-egy szülő jövedelmének nagyságára is hatással volt, Pozsony még ennek ellenére is sereghajtó az uniós összehasonlításban. A két gyermeket és egy kereső felnőttet számláló háztartások vásárlóerő-paritással kiigazított átlagos nettó jövedelme 2023-ban 1776 euró euró volt, amivel Szlovákia a hetedik helyre fért be, a bökkenő csak az, hogy hátulról. Az uniós átlag csaknem 1000 euróval magasabb, így eléri a 2 761 eurót. Az egyedülálló, gyermektelen egyének helyzete azonban még ennél is rosszabb. Vásárlóerő-paritás tekintetében esetükben a nettó kereset 1230 euró körül alakul, az EU átlaga ebben az esetben 2294 euró.
A kilátások sem túl jók
Az XTB úgy véli, a reálbérek növekedése elsősorban a gazdasági fellendülésnek köszönhető, de a mérséklődő infláció is hozzájárult, hogy az adatok viszonylag kedvezően alakultak. A Szlovák Statisztikai Hivatal egyúttal arról is tájékoztatott, hogy újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant a munkanélküliségi ráta. Ennek köszönhetően az egyes állások iránt érdeklődők sokkal jobb pozícióból vágnak neki a munkabérük nagyságáról szóló tárgyalásoknak. Az alacsony termelékenység, valamint a stagnáló német gazdaság azonban gátolja az erőteljes bérnövekedést.
A bérek alakulása terén továbbra is bizonytalanok a kilátások. A vállalkozások növekvő adóterhei, valamint az újraéledő infláció igencsak negatív hatással lehet a lakosok vásárlóerejére. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a cégek próbálják majd fogyasztókra hárítani az emelkedő költségeik egy részét, ez pedig szintén hatással lesz a fizetések összegére
– magyarázta Nemky, aki arra is rámutatott, hogy az elemzők szerint a következő időszakban a reálbérek legfeljebb 1,4 százalékkal nőhetnek.
Változás nélkül nem megy
Az elmúlt évtizedekben az alacsony szlovákiai bérek mágnesként vonzották a külföldi befektetőket. Ez a működési modell azonban elérte a határait. Szlovákia napjainkra a közepes jövedelmű országok közé tartozik, így már az említett nagyvállalatok számára sem olyan attraktív célállomás.
A közepes jövedelmű államok csapdájába estünk. Azzal, hogy az olcsó munkaerőre alapozunk, már képtelenek vagyunk növekedést produkálni, de a fejlettség tekintetében még ott sem állunk, hogy az innovációkra, esetleg a képzett szakemberekre építsünk
– mutatott rá az XTB elemzője, aki szerint „a csapdából való kilépéshez elengedhetetlen a vállalkozókra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése, mérsékelni kellene az adókat, de a fejlesztések támogatására, valamint az oktatási rendszer reformjára is szükség lenne.”
Az európai rangsor
Bár Szlovákiát az átlagbérek terén az unió sereghajtói között tartják számon, a lemaradás a politikusok jutalmazására egyáltalán nincs hatással. A szlovák miniszterelnök, Robert Fico fizetése olyannyira bőkezű, hogy uniós kollégái közel felét maga mögé utasítja. Csak néhány példát említve, a cseh kormányfő, Petr Fiala (közel 11 000 euró), a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk (csaknem 7000 euró), de még az Olaszországot vezető Giorgia Meloni (8300 euró) is rosszabbul keres Ficónál. Annak ellenére, hogy Robert Ficónak bőven van mit a tejbe aprítania, a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort nem sikerült megelőznie.
Orbán fizetése a képviselői juttatással együtt márciusban 7,1 millió forintra, nagyjából 17 700 euróra emelkedett.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
