Elkészült az antropológiai vizsgálata azoknak a fej nélküli csontvázaknak, amelyeket az Almásy-kastély műemléki helyreállításához szükséges régészeti feltárások során találtak még 2013-ban. Az eredmények számos új információval szolgálnak, de összességében tovább bonyolítják a nagy érdeklődésre számot tartó évszázados rejtélyt.
Fej nélkül temették el az elhunytakat
2013-ban Gere László régész vezetésével zajlott az Almásy-kastély műemléki helyreállításához szükséges feltárás – nyilatkozta a Beol.hu-nak az előzményekkel kapcsolatban Liska András. Az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője, régész elmondta, a patinás épületben három pince is található, amelyek közül a legnagyobból került elő az alsó talajszint eltávolítása után a három, szabályosan egymás mellé fektetett fej nélküli csontváz.
Gere László természetesen feljegyezte, hogy a maradványoknak hiányzik a koponyájuk, ahogy azt is, hogy a testrészek hiánya nem későbbi beásás eredménye, hanem feltételezhetően így temették el a holttesteket. A maradványok közelében ugyanakkor semmilyen tárgyi emlékre nem bukkantak. A rétegtani megfigyelések alapján valószínűsítették, hogy a török korban kerültek oda az elhunytak, és esetleg azt megelőzően lefejezhették őket.
Évszázadokon át senki sem sejtette
Egy évvel később Liska András kisebb feltárást végzett a pincében. Ekkorra a csontvázakat már felszedték és dokumentálták. A kastély és így a pince is az egykori palánkvár déli falán épült. A régész ekkor elsősorban ezt kutatta, és a palánk döngölt agyagfalát, néhány cölöphelyet és egy 16. század második felére tehető izniki – Törökország nyugati felén található körzet központ – kerámiatöredéket is megtalált.
Mivel a fej nélküli maradványokat elfedő réteg is ebből a korból származik, újabb bizonyítékot találtak azzal kapcsolatban, hogy a halottakat a 18. század előtt temették el. Az érintett terület egyébként a palánk belső oldalán helyezkedett el. Liska András megemlítette, hogy a pincéket a 18. századtól használták, de a csontvázakat akkoriban biztosan nem fedezték fel, lévén a padlószint nem érte el a maradványok előkerülési szintjét.
A szakember szerint kissé hátborzongató, hogy háromszáz éven keresztül úgy jártak-keltek a helyiségben, hogy senki nem tudta, emberek vannak alattuk eltemetve. A padlószintet mindössze 20 centi választotta el a csontvázaktól. A már említett antropológiai, embertani vizsgálatokat Paja László, a Szegedi Tudományegyetem szakembere végezte.
A múzeum szakmai vezetője a portálnak elmondta, hogy az antropológus munkája nyomán több új információval gazdagodtak. A vizsgálatok során kiderült, hogy legalább három, de lehet, hogy négy elhunyt fiatal férfit temettek el. Az egyik csontváz karján különleges és durva elváltozást is felfedezett Paja László. Szinte bizonyos, hogy az illető komoly ízületi gyulladással küzdött, ami jobb könyökének mozgatásában is akadályozta, betegsége miatt hatalmas fájdalmai lehettek.
Továbbra is számos kérdést vetnek fel a leletek
Az antropológiai vizsgálat ellenben nem támasztotta alá, hogy a holttesteket lefejezték. Nem látszanak sem olyan külsérelmi nyomok, sem olyan csonttöredékek nem kerültek elő, amelyek erre utalnának. Az sem derült ki, hogy magyarok vagy esetleg más nemzetiségűek holttestei kerültek-e elő évekkel ezelőtt. Utóbbi meghatározása egyébként azért sem egyszerű, mert a várostromlók jelentős része nem török volt, hanem különböző balkáni népcsoportok tagja, akik a harcokban szerzett zsákmányért hozzácsapódtak Pertev pasa seregeihez.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
