Az eddigi gyakorlat, „a bank mindig nyert” életérzés után most eljöhet a „fair bankok” ideje, amely tisztességesebb a jelenleginél, ahol az emberek nincsenek kiszolgáltatva az erőfölényükkel visszaélő pénzintézeteknek – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta még 2014 nyarán az állami rádióban. Azóta már kiderült, hogy a kormányfő vagy tévedett, vagy nem mondott igazat. Az eddig napvilágot látott számtalan példa mellett ezt támasztja alá egy budapesti devizahiteles család kálváriája is, amelynek tagjai minden jel szerint felesleges szélmalomharcot vívnak a bankjukkal. A felvett 18 millió forint kölcsönük után ugyanis körülbelül 50 milliót kell visszafizetniük hitelezőjüknek. Eközben pedig a pénzügyi fogyasztóvédelem – a miniszterelnök szavaival ellentétben – azt üzeni nekik, hogy nem nyerhetnek.
A fővárosi család 2008-ban vett fel 18 millió forint frankalapú kölcsönt a CIB Banktól. Noha az évek során az árfolyamváltozásból fakadó terhek miatt egyre csak emelkedtek a törlesztőrészletek, az adósok folyamatosan fizettek. Ennek eredményeképp mára csaknem vissza is fizették a kapott összeget, a 18 millió forintból körülbelül 15 milliót törlesztettek. Azonban mégsem lélegezhetnek fel, ugyanis a Fidesz-kormány által hozott „adósmentő” devizahiteles-törvények gránitszilárdságú alapot teremtettek arra, hogy a pórul járt hitelesek a felvett hitelösszegük csaknem háromszorosát fizessék majd vissza a futamidő végére.
A 2014-ben elfogadott új jogszabályok értelmében piaci árfolyamon forintosították a devizahiteleket, a bankoknak pedig el kellett számolniuk ügyfeleikkel, s a tisztességtelenül felszámított összegeket jóvá kellett írniuk a hiteleseknek. Az elszámolás, majd a forintosítás során derült ki, hogy a CIB Bank szóban forgó adósainak 600 ezer forintot írtak jóvá, ám további 30 millió forintot és annak kamatait kell megfizetniük. Ráadásul ezeket az összegeket annak ellenére állapította meg a pénzintézet, hogy nagyjából 15 millió forintot már törlesztettek az adósok.
A családfő döbbenten állt a bank számításai felett, a 600 ezer forintos jóváírást pedig fölöttébb kevésnek találta, ezért számológépet ragadott. Miután tanulmányozta a jogszabályokat és a bonyolult elszámolási képletet, maga is kiszámolta, hogy helyes-e a CIB Bank által megállapított összeg. A pénzintézetéhez képest ő más eredményre jutott. Számításai szerint jóval többet, 2,6 millió forintot számítottak fel nekik tisztességtelenül. És az is feltűnt neki, hogy a hitelező munkatársai többször is „becsült” értékekkel számoltak. Ezt roppant furcsának találta, ezért kérdéseivel a bankhoz fordult. Kiderült, hogy hiába, érdemi választ ugyanis nem kapott. Csupán annyit közöltek vele, hogy a becsült összegek ellenére a végeredmény nem hibás.
Ezután egyre csak gyűltek a kérdőjelek, ezért a családtagok úgy döntöttek, hogy a törvény által előírtak szerint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltetőtestülethez (PBT) fordulnak panasszal. A testületnek részletes beadványt fogalmaztak meg, rámutatva a CIB Bank elszámolásának hibáira. Várakozásaikat viszont nem koronázta siker, a PBT tavaly januárban kelt határozata lesöpörte az adósok érveit. A jegybank mellett működő testület tulajdonképpen egy mondattal kívánt pontot tenni az ügyre. Azt írták: A kérelmező által vitatott hibát megvizsgálva a tanács azt állapította meg, hogy a hiba nem alapos, így a kérelem megalapozatlan, ezért azt elutasították, az eljárást pedig megszüntették. Azt ugyanakkor egyáltalán nem indokolták, hogy miért megalapozatlan a panasz.
A szűkszavú elutasítást viszont a Budakörnyéki Járásbíróság is érthetetlennek találta. Az adósok ugyanis nem hagyták annyiban az ügyet, s jogorvoslattal éltek a jegybanki szervezet döntése ellen. Ekkor pedig már a javukra döntöttek.
A bíróság megállapította, hogy a CIB Bank elszámolása, illetve a Pénzügyi Békéltetőtestület döntése jogszabálysértő volt, ezért új elszámolás elkészítésére kötelezték a pénzintézetet. Ez azonban mit sem ért. Hiába a jogerős bírósági végzés, nem érkezett meg az új elszámolás. A családfő többször is érdeklődött a pénzintézetnél, ám azt a választ kapta, hogy „majd küldik”. Végül úgy döntött, nem teketóriázik tovább, és végrehajtási eljárást indít a bank ellen. Azonban az intézkedés 30 nap elteltével sem indult meg, így pedig nem tudtak mást tenni, mint várni.
A különös jogi hercehurca a Magyar Nemzet figyelmét is felkeltette, ezért elsőként megkerestük a CIB Bankot kérdéseinkkel. Arról érdeklődtünk a pénzintézetnél, hogy miért nem készítik el az új elszámolást, ha erre jogerős bírósági végzés kötelezi őket, illetve arról is érdeklődtünk, hogy álláspontjuk szerint rájuk nem vonatkoznak-e a bírósági döntések. Továbbá azt is megkérdeztük, hogy magatartásuk mennyiben nevezhető jogkövetőnek, és az mennyiben illeszkedik a „fair bankok” rendszerébe. Bár kérdéseinkre nem reagált a bank, egy rövid közleményt elküldtek.
Azt írták: „Felelősen gondolkodó és eljáró, prudens, jogkövető pénzintézetként a CIB Bank minden elszámolással kapcsolatos ügyet a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a Pénzügyi Békéltetőtestület, illetve a bíróság határozataiban foglaltakkal összhangban teljesít vagy teljesített. Ügyfeleinkkel szintén a jogszabályi előírásokat betartva kommunikálunk, természetesen megfelelő dokumentáltság és visszakereshetőség mellett. Ezenkívül nincs tudomásunk arról, hogy az elszámolási ügyekkel kapcsolatban bármikor is elszámolástechnikai hibát állapított volna meg a békéltető testület vagy a bíróság a CIB Bank vonatkozásában.” Nem mellékes körülmény, hogy egy nappal azután, hogy levelet küldtünk a banknak, elkészült az adósok „új”, megdöbbentő tartalmú elszámolása. Kiderült, hogy a „felelősen gondolkodó” CIB Bank nem tett mást, mint elküldte újra az eredetileg kipostázott elszámolását, ami az eredeti adatokat tartalmazta, s amit a bíróság jogszabálysértőnek talált. Annyi különbség van a két dokumentum között, hogy az utóbbit már nem írta alá senki, és nem is pecsételték le. Ebben arról tájékoztatták az ügyfelet, hogy „a tisztességtelenül felszámított összeg mértéke az új elszámolás következtében nem változott”. A banknál tehát úgy látják, hogy bármit is állítson a bíróság, ők biztosak abban, hogy jól számoltak.
Közben egy másik képtelen hibára is fény derült. Az adósok által kezdeményezett végrehajtási eljárást megtagadta a bíróság. Arra hivatkoztak, hogy az elmarasztaló végzés nem tartalmazott határidőt, ez pedig az eljárás alapfeltétele. Az elutasítás pikantériája, hogy elmarasztaló végzés és a végrehajtás megtagadásáról szóló döntés ugyanazon a bíróságon született. Tehát akár azt is írhatták volna az adósoknak, hogy „elnézést kérünk, de a saját hibánk miatt nem tudunk érvényt szerezni a saját jogerős végzésünknek”. Ez vélhetően nem erősíti a jogbiztonságba vetett társadalmi bizalmat.
A CIB Bank adósainak kálváriájából egyébként úgy tűnik, hogy bármit is állítsanak a politikusok, vagy akár a miniszterelnök, a bankok erőfölénye megkérdőjelezhetetlen, s a pénzügyi fogyasztóvédelmi rendszer tehetetlensége sem kérdéses. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy vajon hány alkalommal küldtek ki a pénzintézetek hasonló, jogszabálysértő elszámolásokat ügyfeleiknek. Továbbá vajon hány alkalommal söpörte le az ügyfelek panaszát hasonló érdektelenséggel a jegybank mellett működő Pénzügyi Békéltetőtestület.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 11.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
