Történelmi lehetőség Mészáros Richárd2024. 10. 30., sze – 20:20
Furcsa korban élünk, amikor sokszor olyan témákról zajlanak hosszas viták, amelyek alig érintik a valós életünket, míg a húsba vágó ügyek sokszor alig kapnak figyelmet. Adódik ez abból is, hogy az igazán fontos témák összetettebbek, több tájékozódást igényelnek, míg a hangos ügyek sok esetben egyszerű (gyakran érzelmi) témák, amiről mindenkinek van jól bejáratott véleménye.
Most is éppen az asztalon egy fontos ügy, ami egy történelmi lehetőséget kínál, ami hosszú távon jelentős javulást hozhat a szlovákiai magyarok életkörülményeiben. Persze, ahogy ilyen esetben lenni szokott, a jó mellett van egy rossz hír is.
Kezdjük a kályhától, hogy képbe kerüljünk! Az önkormányzatokról van szó, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez, és az életük legtöbb fontos dolgáról (oktatás, utak, játszóterek, sportlétesítmények, hulladék, idősgondozás és még sok minden más) gondoskodnak.
Jövedéki adó
Az önkormányzatoknak az éves működési költségvetésük jelentős részét az ún. jövedéki adók alkotják, amelyek sokszorosát teszik ki a helyi adóknak (amit a lakosok befizetnek). A jövedéki adó működése a következő: az állam a magánszemélyektől beszedett jövedelemadót osztja szét a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Ebből adódóan, ha több jövedelemadót fizetnek be a lakosok, úgy fokozatosan emelkedik az önkormányzatok bevétele. Ha bármilyen adóbónuszt ad az állam a magánszemélyeknek (kevesebb jövedelemadót fizetnek), akkor az jelentős kiesést okoz az önkormányzatoknál. Ezzel a húzással kaptak nemrégiben egy nagy pofont az önkormányzatok.
A történelmi lehetőségünk megértéséhez még egy fontos dolgot kell átlátnunk. Eddig a teljes pénzcsomag (lakossági jövedelemadó összessége) 70 százalékát osztották szét a helyi önkormányzatok közt, a maradékot a megyei önkormányzatok kapták. A helyi önkormányzatok esetében 20 éve van érvényben az a szétosztási mechanizmus (azaz mennyit kap egy település), aminek több logikus eleme (lakosság, iskolások, idősek száma) mellett van két erősen igazságtalan szorzója. Ebből az egyiket már többször hallhatták a közügyeket követők: a tengerszint feletti magasság mértékéről van szó. A másik tényező – ami valójában sokkal durvább, mégis kevesebb szó esik róla – az a település nagyságáért járó szorzó, ami a legtöbb várost és falut negatívan érinti.
„Magassági” szorzó
Kezdjük a tengerszint feletti magassággal! A teljes pénzcsomag 23 százalékát befolyásolja egy szorzóval. A 300 méter alatt élők 1-nél kisebb szorzóval rendelkeznek, azaz tőlük vesznek el a magasabban lakók részére. Az elmúlt 20 évben az a tévhit keringett, hogy ez csupán a szlovákiai magyarok ügye (valóban minket érint a legdurvábban), azonban a szlovákiai települések 58 százaléka (2887 településből 1676) rendelkezik 1-nél kisebb szorzóval, azaz veszít ezzel. A másik tévhit, hogy a fűtés miatt kell ennyivel több a magasan fekvő önkormányzatoknak. Egyrészt ennek alaptalanságát már számokkal lehet igazolni, másrészt teljesen megfeledkezik az alacsonyan fekvő önkormányzatok sajátos dolgairól, amelyek most az egyre melegebb nyarakkal, villámesőkkel vagy szúnyoginváziókkal vannak tarkítva. Ráadásul az utóbbi ügyeket könnyen számszerűsíteni lehet a hőségriadókkal, a talaj mért szárazsági szintjével vagy más mutatókkal.
A települések nagysága
A másik tényező még durvább, ami ráadásul a teljes csomag 32 százalékát befolyásolja. A települések nagyságuk szerint kapnak egy szorzót, ami alapján növekszik vagy zsugorodik a csomag. A valóságban ez azt jelenti, hogy a főváros (2,35 szorzó) és Kassa (1,5 szorzó) kiemelt helyet kap, továbbá a kerületi központok és Turócszentmárton kap 1,13- as szorzót, az összes többi település szorzója pedig mérete szerint változóan 1 alatti. Kicsit leegyszerűsítve a mondandónkat: 9 város kap jóval többet az összes település rovására.
Hogy pontosan érzékelhessük, miért kell ezzel kiemelten foglalkoznunk, legyen itt néhány szám a Pro Civis szervezet számításaiból, akik talán egyedüliként vették a fáradságot, hogy utánaszámoljanak a dolgoknak (ezzel a legnagyobb szlovák érdekvédelmi szervezeteket is lekörözve)! Nézzük, mennyivel több pénzt kellett volna kapni az egyes településeknek 2023-ban, amennyiben a fenti két igazságtalan mutató (tengerszint + nagyság) nem lenne érvényben (csupán a többi objektív mutató). Komáromnak 934 247, Dunaszerdahelynek 645 763, Érsekújvárnak 1 049 359, Lévának 736 804, Rimaszombatnak 358 202, Füleknek 251 780, Királyhelmecnek 238 888, Nagykaposnak 286 693 euróval kellett volna több pénzt kapni csak abban az egy évben. (Mindenki kikeresheti a saját települését a www.mennyiterek.sk weboldalon. Érdemes megnézni.) És akkor most mindenki el tudja képzelni, hogy ezek a városok évente ennyivel többet tudnának költeni a saját lakosaikra? De úgy is fogalmazhatunk: ugye jól látható, hogy ezek az összegek hiányoznak a régióinkból? (Más városokban meg ennyivel többet kapnak.)
Rossz és jó hír
És akkor jöjjön a rossz hír, a jó hír és a történelmi pillanat! A rossz hír az, hogy az egyik most zajló reform kapcsán belenyúlnak a jövedéki adók mértékébe és arányaiba. A csomag 70 százalékról 55 százalékra csökken, de ami még ijesztőbb, hogy a tengerszint feletti érték és a település nagyságának hatása ezen belül még felerősödik. Magyarán: kevesebb pénz nagyobb torzulással.
És a jó hír? 20 évig nem mert ehhez a rendelethez senki hozzányúlni a politikai hatása miatt, de most az óvodákhoz kötődő reform miatt muszáj belenyúlni ennek szabályozásába. Most biztosan változik, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Itt most nem arról beszélünk, hogy valami alamizsna lecsöppenjen, vagy érkezzen egy kompenzációs csomag (szépségtapasz) a településeinknek, hanem arról, hogy hosszú távon olyan finanszírozási többlet érkezhet, amit a lakosok évente érezhetnek az életkörülményeiken. Ilyen lehetőség csak ritkán adódik.
A szlovákokat is érinti
És mitől történelmi a lehetőség? A téma egyáltalán nemcsak a szlovákiai magyarok ügye, hanem a települések többségét is érinti. A jelenlegi kormánypártok vezetőinek és politikusainak nagy többsége (beleértve Ficót, Šutaj Eštokot vagy Dankót) olyan településekről származnak, ahol szintén jól járnának a változással. Ráadásul egy jelenleg aktuális (sajnálatos) politikai helyzet, hogy a mostani kormányzat nem kedveli a fővárost (és a kerületi városokat), így sokkal nagyobb lehet a nyitottság a nagysági mutató megváltoztatására is, amivel lényegében őket dotálja Szlovákia településeinek nagy része.
Tudunk élni a lehetőséggel? Jó alapul szolgál ehhez az, hogy az Őry Péter által vezetett Pro Civisnek minden adata megvan ahhoz, hogy szakmailag lehessen érvelni és meggyőzni minden felet. Az ügy érdekében viszont széles körben kéne lobbizni a települések polgármestereinek, a regionális szervezeteknek (ZMOS), és egy nagyszerű lehetőség volna a Szövetségnek is kitörni a Csipkerózsika- álmából. Jó alkalom volna rendezni a sorokat is az erősen megviselt közösségen belül, hiszen ez az ügy mindenki érdeke. A regionálisan még meghatározó párt ezzel akár vissza is térhet az országos terepre, ahová az elmúlt időszakban már biodíszletnek sem szokták meghívni.
Az emberek nagy része elsősorban az életkörülményeit szeretné megfelelőnek látni, sokszor ezután jönnek az élet további fontos dolgai. Ezért a legtöbbet a helyi önkormányzatok tehetnek, amelyek hosszú ideje alulfinanszírozottak. Még ha csodát nem is tehetünk, most viszont tehetünk egy fontos lépést ennek jelentős és hosszú távú javítására. Felkészülten, jól szervezetten, partnereket keresve. Jó próbája ez annak is, hogy mennyire vagyunk életképesek.
A szerző Komárom polgármestere
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
