A sör évezredek óta része az emberi kultúrának, de hogy pontosan mikor és hol főzték az első kortyot, az máig rejtély. Régészeti leletek és kémiai elemzések segítenek feltérképezni a világ egyik legkedveltebb italának ősi eredetét.
Mikor készítették az első sört?
A sör a világ egyik legkedveltebb itala. Szinte minden nemzetnek megvan a saját főzésű helyi lágerje. Csak az Egyesült Államokban 2023-ban 116,9 milliárd dollárt ért a sörpiac, a sörfőzdék pedig 192 millió hordó sört szállítottak ki. A ma ismert, jéghideg, buborékos ital azonban hosszú utat tett meg, mire ilyenné vált -írja a Live Science.
A sör születése több ezer évre nyúlik vissza. Pontos eredete azonban máig tisztázatlan. Az ősi időkben készült sör íze sem hasonlított a ma megszokott változatokra.
„Valójában nem tudjuk, hogyan fedezték fel a sört” – mondta Tate Paulette, az Észak-Karolinai Állami Egyetem történészprofesszora. A probléma az, hogy a bizonyítékok szerves anyagokon alapulnak, ezek pedig ritkán maradnak fenn.
Sörfőzés nyomai a történelem mélyéről
A régészek az ősi edények kémiai vizsgálatával mutatják ki a gabonaerjedés jeleit. Már a neolitikumban, 10 000–4 000 évvel ezelőtt is számos ponton bukkantak ilyen nyomokra.
Kirk French, a Penn State antropológusa szerint a délkelet-kínai Qiaotou lelőhely a legkorábbi megbízható bizonyítékok egyike. Az emberi csontvázak közelében talált edényeken növényi maradványokat, élesztőt és penészt azonosítottak – ezek mind erjesztett ital jelenlétére utalnak. Az ősi sör rizst, gumót és gombát is tartalmazott.
A jiahu-i lelőhelyen bronzedényekben találtak gabonaerjedésre utaló nyomokat, valamint rizs, méz és gyümölcs maradványait. French szerint ez különösen erős bizonyíték, mivel ivóedényekről van szó.
Még korábbi nyomok – de kevésbé egyértelműek
Egy 11 000 éves törökországi helyszínen, Göbekli Tepében nagy kőkemencéket találtak, amelyek őrölt gabonát tartalmaztak. Bár kenyérsütésre is használhatták őket, a durva őrlés inkább sörfőzésre vagy zabkására utal.
Még régebbi, 13 000 éves nyomokra Izraelben, Haifa közelében bukkantak. A barlangban keményítőmaradványokat találtak kőgödrökben – ezek akár erjesztéshez is kapcsolódhattak. De mivel főzőedényekről van szó, az is elképzelhető, hogy étel készült bennük.
„Teljesen lehetséges, hogy sört készítettek” – írta French e-mailben. Ugyanakkor figyelmeztetett: a bizonyítékok túlságosan kétértelműek.
Paulette szerint valószínű, hogy a sört nem egyetlen kultúra találta fel. Az erjesztés tudása több helyen is kialakulhatott egymástól függetlenül. Az újabb leletek egyre korábbi időpontokra utalnak, de a pontos dátum talán örökre ismeretlen marad.
Milyen volt az ókori sör?
Az első sörök teljesen mások voltak, mint a maiak. Valószínűleg savanyú ízük volt az élesztő és a tejsavbaktériumok miatt. Sűrűek és szűretlenek lehettek, mivel a gabona-víz keveréket nem mindig szűrték le az erjesztés után. Bár Mezopotámiában létezett „szűrt sör”, a legtöbb ábrázolás szerint szívószálat használtak – ez is a szűretlen állagra utal.
Az italokat valószínűleg frissen fogyasztották, mivel gyorsan megromlottak. Emiatt laposabbak, alacsonyabb alkoholtartalmúak lehettek. Hűtés híján pedig biztosan nem voltak jéghidegek.
A modern sör csak pár száz éves
French szerint a ma ismert sörök története csak az 1500-as évekre nyúlik vissza. Ekkor jelentek meg a cseh és német sörök, valamint a lagerelés – a hideg erjesztés technikája. Ez tette lehetővé a buborékos, tiszta ital megszületését.
Ahogy a németek a világ minden tájára elvándoroltak, magukkal vitték a sörfőzési tudást is. Ezért találunk ma is mindenütt jól ismert, klasszikus láger típusú söröket.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
