Idén is megrendezték a Tomori Pál kalocsai érsek és a mohácsi csata hőseinek hagyományos emléknapját Kalocsán augusztus 29-én.
A délután folyamán Bábel Balázs érsek évkezdő lelkinapot tartott a köznevelési intézmények képviselőinek. A téma az üldözött keresztények helyzete, valamint a kereszténység megélésének kihívása volt.
Az előadás után a résztvevők a főtéren lévő Tomori-szoborhoz vonultak. A megemlékezés kezdetén megszólalt a főszékesegyház érseki harangja, majd a Himnuszt énekelték az egybegyűltek. Beszédet mondott Bábel Balázs érsek, majd Bozó Tibor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Parancsnoksága törzsfőnökének kíséretében koszorút helyezett el Tomori Pál kalocsai érsek szobra előtt. Kalocsa város önkormányzata, a helyi Tomori Pál-cserkészcsapat, valamint a köznevelési intézmények képviselői is elhelyezték koszorúikat.
A megemlékezést ünnepi szentmise követte, melynek főcelebránsa a kalocsa-kecskeméti főpásztor volt. Beszédében a nevelés fontosságáról beszélt.
A katolikus nevelés egyetemes, általános, de egyszerre egész is. Az egész embert kell nevelni, aki érzelmekből, akaratból, értelemből tevődik össze – mondta Bábel Balázs. Hangsúlyozta, a nap ünnepe, Keresztelő Szent János vértanúsága kapcsán, Heródesre utalva, hogy a lelkiismeretet is lehet és kell is nevelni.
Az iskolai tantárgyak között nem esik szó arról, hogy a lelkiismeretet nevelni kell, pedig a lelkiismeret egyedülállóan az ember képessége és sajátossága. A belső én, az ember szíve, az Isten és ember találkozásának a helye. Megszólal, a cselekedetet megelőzően, azt kísérően, de utólag is tud nyugtázni vagy vádolni – fogalmazott az érsek. Majd felidézte Ócsa írójának, Falu Tamásnak írását, aki így fogalmaz: „Nincs szúrósabb darázs, mint a lelkiismeret-furdalás.” Szent Pál ezért hagyta meg Timótesusnak, hogy őrizze meg a hitet és a lelkiismeretet. Ha nem követjük a lelkiismeretünket, akkor célt tévesztünk, és egész életünk torzó marad. Ezért kell nevelni.
Beszédének következő részében a főpásztor felidézte Julien Benda az Írástudók árulása című művét. Rámutatott, hogy a relativizált korban nehéz megmondani, hogy mi a jó. Abba a helyzetbe jutottunk, hogy a jóra azt mondják, hogy rossz, a rosszra pedig azt, hogy jó. Már Petőfi is azt írta Az apostolban, hogy „Oly fekete a világ, mint a kibérelt lelkiismeret.” Sajnos a lelkiismeretet el lehet hallgattatni. Van persze beteg lelkiismeret, mely általában túlságosan laza, és az ember mindent könnyedén vesz és mindent meg tud magyarázni. Istenhit nélkül törvényszerű, hogy tagadni kell a lelkiismeretet. Dosztojevszkij írta, hogy „ha nincs Isten, akkor mindent szabad”.
Nevelni kell a lelkiismeretet, de mi alapján? A tízparancsolat alapján? – tette fel a kérdéseket Bábel Balázs. – Egyfajta földi paradicsomot teremtene meg a tízparancsolat megtartása, de nekünk az üdvösség is számít, ezért az evangélium szava is fontos a nevelésben. A keresztény pedagógiának ősi eszköze a lelkiismeret-vizsgálata.
Az érsek idézte végül Szent Ignácot is: „Akármilyen körülmények közé kerültök, a napi lelkiismeret-vizsgálatról ne feledkezzetek el!”
Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Fotó: Koprivanacz Kristóf
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »