A székelyudvarhelyi származású Vajda Szidónia mindent elért a sakkban, amit szeretett volna. Nagyon korán kezdte, tetstvéreivel együtt a kilencvenes évek elején csodagyerekeknek számítottak Székelyudvarhelyen, uralták a romániai gyerek-, majd a felnőtt mezőnyt is. Magyarországra kerülve tovább folytatódott a sikerek sorozata, noha ez nem mindig járt örömmel – egyebek közt ez is kiderül a Vajda Szidóniával készült interjúnkból. Az Élő-pontszáma alapján harmadik legjobb magyar aktív női sakkozó egyelőre nem látta a sorozatrajongókat lázban tartó Vezércselt, de meg fogja nézni.
– Most a Netflix-filmsorozat, a magyarra Vezércselnek fordított Queen’s Gambit mintha újra divatba hozta volna a sakkot, bár az én véleményem szerint mindig is divatban volt, csak néhányan nem tudtak róla, mint annyi minden másról sem. Mi a véleménye erről?
– Bevallom, még nem láttam ezt a sorozatot. Szabadidőmben, ha tehetem, akkor inkább kikapcsolódom, ha lehet így mondani.
Szóval egyáltalán nem éreztem késztetést, hogy azonnal megnézzem a Vezércselt, de előbb-utóbb alkalmam lesz erre is.
– Ha lehet kissé furcsán fogalmazni, a koronavírus „használt” a sportágnak? Hiszen az online sakk évek óta működik, illetve az emberek hosszabb időkre az otthonukba kényszerültek, így előkerülhetett a sakktábla…
– Amatőr szinten valóban használt, hiszen sokkal több lett az ingyen hozzáférhető oktatóanyag, a rövidebb, élvezetesebb versenyek, főleg az izgalmas élő kommentálásokkal. Azonban ez az állapot a szervezőknek és a részvevőknek kész katasztrófa úgy, ahogy van.
Szinten tartásnak jó, de ugye eddig is az volt a baj a fiatalokkal, hogy túl sokat ülnek a gép előtt. A sakkversenyek egyik nagy előnye az utazás, illetve az ismerkedés.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
