Több mint 40 ezer ember nem hajlandó harcolni Szlovákiáért. Naď szerint haszontalan a nyilatkozat

Több mint 40 ezer ember nem hajlandó harcolni Szlovákiáért. Naď szerint haszontalan a nyilatkozat

Jaroslav Naď védelmi miniszter szerint azok a férfiak sem kerülnék el a besorozást, akik aláírták a különleges szolgálat teljesítését megtagadó nyilatkozatot.

Szlovákiában viszonylag nagy csoport olyan férfi él, akik reálisan tartanak attól, hogy az állam behívja és hadba küldi őket.

A törvény gondol ezekre a férfiakra is és minden év január végéig lehetővé teszi azok számára, akik akár elméletileg is megtagadják a fegyveres harcot, hogy aláírják az ún. rendkívüli katonai szolgálatot megtagadó nyilatkozat.

Idén rekordszámú szlovák nyújtotta be a szóban forgó nyilatkozatot, Jaroslav Naď védelmi miniszter azt állítja, hogy több mint 40 ezren. Összehasonlításképpen: tavaly kevesebb mint 1500-an tették meg ezt, az az előtti években pedig csak néhány száz ilyen nyilatkozatot fogadott be az állam.

A meredek növekedés elsősorban a szomszédságunkban zajló háborútól való félelemnek köszönhető, de a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás is közrejátszhat.

Naď az az állam védelmi képességének csökkentéséért a Smer politikusait, élükön Robert Ficóval is felelőssé teszi ezért.

„Éppen az olyan emberek miatt, mint Fico és Blaha csökken az ország védelmi képessége. Több mint 40 ezren nyújtották be azt az űrlapot, ami egyébként teljesen haszontalan” – jelentette ki Naď Braňo Závodský műsorában a Radio Expresben.

Ha mozgósításra kerülnek sor, ami elméletileg megtörténhet a jövőben, akkor őket is besoroznák, csak nem fegyvert kapnának a kezükbe, hanem a kórházakba küldenék őket, vagy lövészárkokat ásni. De nem kerülnék el a katonai szolgálatot”

– magyarázta a miniszter.

A nyilatkozatot január végéig nyújthatta be minden katonaköteles, azaz 18 és 55 év közötti szlovák állampolgár férfi, akik vallási vagy lelkiismereti okokból tagadhatják meg, hogy fegyvert fogjanak. Akinek nem volt ideje leadni a nyilatkozatot, vagy nem tudott erről a lehetőségről, az jövő év januárjában teheti meg újra.

Hírdetés

Nyilatkozatot azonban csak békeidőben lehet tenni. A háború kitörése után leadott nyilatkozatot az állam már nem venné figyelembe.

Ugyanakkor érvényesek Naď szavai, miszerint azok sem kerülik el a katonai szolgálatot, akik aláírták a nyilatkozatot. Az állambiztonságról szóló alkotmánytörvény ugyanis kimondja, hogy az államfő alternatív szolgálatra hívhatja be azokat is, akik megtagadták a rendkívüli katonai szolgálat teljesítését.

Mit mutat a felmérés?

Már egy tavalyi felmérés megmutatta, hogy Szlovákiában sok olyan ember él, aki nem lenne hajlandó harcolnia hazájáért. A Hogy van, Szlovákia? elnevezésű felmérés tavaly március és április fordulóján készült, vagyis már akkor, amikor folytak a harcok Ukrajnában. A megkérdezettek mindössze 27,5 százaléka válaszolta azt, hogy hajlandó lenne fegyvert fogni hazájáért, nagyjából 37 százalékuk adott nemleges választ, és körülbelül egyharmaduk nem tudott a kérdésre válaszolni.

Miközben 2017-ben még sokkal merészebbek voltak Szlovákia polgárai, akkor a megkérdezettek 56 százaléka lett volna hajlandó fegyvert fogni a hazájáért.

A 2017-hez képest alacsonyabb harci hajlandóság úgy értelmezhető, hogy ma a háború valósága közvetlen Szlovákia határain túl zajlik, és ennek a következményeit nap mint nap látjuk, ezért a válaszadók a hazáért való küzdelmet kevésbé idealisztikusan értékelik, mint 2017-ben”

– kommentálta a felmérést Barbara Lášticová, a Szlovák Tudományos Akadémia társadalompszichológusa.

A mozgósítást is fenyegetésként fogták fel

Az emberek azt is félreértelmezték, hogy az állam évente ún. mozgósító gyakorlatokat tart. Ezek esetében azonban nem arról van szó, hogy a férfiakat háborúba hívják, ahogyan attól az összeesküvés-elméletek egyes hívei tartottak.

A mozgósítási gyakorlatok nem számítanak újdonságnak, hiszen 2009 óta rendszeresen zajlanak. A hatóságoknak végre kell ezeket hajtaniuk, mivel az államnak kötelessége minden válsághelyzetre felkészülni”

– magyarázta Martina Kovaľ Kakaščíková, a Védelmi Minisztérium szóvivője.

És egyes politikusok is csak olajat öntöttek a tűzre. A Republika vezetője, Milan Uhrík például a közösségi oldalán értekezett a „háborús meghívásról”. A témát később a Smer is magáévá tette.

A párt alelnöke, Ľuboš Blaha szerint a szlovák férfiakat az a valós veszély fenyegeti, hogy Ukrajnába kell menniük harcolni.

„A családok elveszítik fiaikat, a nők elveszítik a férfiaikat” – állította a Sme politikusa egy sajtótájékoztatón.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »