Élénk vitákat váltott ki az a kezdeményezés, miszerint több napot járnának iskolába és kevesebbet vakációznának a gyerekek. Ștefan Pălărie USR-PLUS-os képviselő nyújtott be egy törvénytervezetet ezzel kapcsolatban, azonban a politikusok zöme nem hajlandó egyelőre állást foglalni a kérdésben, mivel a téma nagyon megosztó.
A tanév hosszabbítása mellett érvelők szerint Románia egyike azon 3 európai országnak, ahol a legkevesebb napot töltik a gyerekek az iskolában, ami szerintük hátrányt jelent a tananyag elsajátítása szempontjából. Ráadásul nagyobb a nyomás a diákokon, a mostani rendszerben több órájuk van egy nap és több házit is kapnak, mint amennyi az optimális lenne.
Úgy számolnak, hogy egy romániai gyerek a 8. osztály végéig kb. egy teljes tanévnyivel jár kevesebbet iskolába, mint egy németországi.
A tanügyi szakszervezetek és számos cég (pl. a turisztikai vállalkozások) azonban ellene vannak a tervezetnek. És sok városi szülő sem nézi jó szemmel a kezdeményezést. Utóbbiak szerint a valóban hatékony tanulást az jelenti a gyerekeik számára, amikor magánórákra járatják őket, és az iskolában eltöltendő idő ennek a kárára megy.
A vidéki szülők viszont inkább támogatják az indítványt, mivel ez szerintük segítené a felzárkózásban a hátrányosabb helyzetben levő tanulókat.
Pălărie tervezete szerint a tanév szeptember 1-jén kezdődne, és a jelenlegi 165 iskolai napról 175-re nőne az elemibe járók, 180-ra az 5-8 osztályosok, és 185-re a középiskolások esetén.
Európában Albániában, Máltán és Romániában töltik el a legkevesebb napot a gyerekek az iskolában, a lista másik végén pedig Dánia és Olaszország áll, 200-200 iskolai nappal.
De lássuk, melyik országban hány napot töltenek a diákok az iskolában, 3 ciklusra (elemi, 5-8 és 9-12) bontva:
Albánia: 165 – 165 – 157
Málta: 165 – 165 – 165
Románia: 165 – 165 – 165
Franciaország: 162 (4,5 nap/hét – 36 hétig) – 162 (4,5 nap/hét – 36 hétig) – 180 (5 nap/hét)
Bosznia-Hercegovina: 170/188 – 160/180 – 160/180 (változó)
Ciprus: 174 – 164 – 164 (változó)
Lettország: 170 – 179 – 184 (változó)
Spanyolország: 175 – 175 – 175
Észtország: 175 – 175 – 175
Horvátország: 175 – 175 – 175 (változó)
Luxemburg: 178 – 178 – 178
Görögország: 173 – 183 – 183
Litvánia: 175 – 185 – 185 (változó)
Svédország: 178 – 178 – 178
Portugália: 179 – 179 – 179 (változó)
Magyarország: 179 – 179 – 179
Bulgária: 179 – 179 – 179 (változó)
Macedónia: 180 – 180 – 180 (változó)
Ausztria: 180 – 180 – 180
Izland: 180 – 180 -180
Törökország: 180 – 180 – 180 (változó)
Szerbia: 180 – 180 – 185 (változó)
Montenegró: 182 – 182 – 182 (változó)
Belgium: 182 – 182 – 182
Irország: 183 – 167 – 167
Finnország: 187 – 187 – 187
Németország: 188 – 188 – 188 (tartományonként változó)
Lengyelország: 188 – 188 – 188 (változó)
Hollandia: 189 – 189 – 189
Szolvénia: 189 – 189 – 189 (változó)
Nagy-Britannia: 190 – 190 – 190
Szlovákia: 190 – 190 – 190
Norvégia: 190 – 190 – 190
Svájc: 192 – 192 – 192
Csehország: 195 – 195 – 195
Dánia: 200 – 200 – 200
Olaszország: 200 – 200 – 200
(cursdeguvernare.ro, hírszerk.)
Fotó: olia danilevich/Pexels
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
