Matovič képes volt megszólítani a politika árváit.
Novemberben világraszóló események évfordulóira emlékeznek szerte a földgolyón, ilyen például az első világháború vége és a veteránok napja, vagy a szomszédban a lengyel függetlenség napja, és Szlovákiában is van egy rendkívüli és megismételhetetlen novemberi esemény, amely immár kitörölhetetlen az ország történetéből. Ebben a hónapban alakult egy mozgalom, és már az alapításának dátumát is mágikusnak tartott napra időzítették: 2011. 11. 11.
Tízéves lett Igor Matovič pártja, az OĽaNO, vagyis az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalma.
A tehát már tízéves mozgalom jelentőségét ecsetelve érdekes módon Eduard Heger kormányfő volt az, aki fején találta a szöget. „Az OĽaNO valami olyasmi, amivel a szlovák politika eddig nem találkozott.” Az OĽaNO működését kezdettől fogva megalapozott vagy kevésbé megalapozott kifogások kísérték, például hogy az egész párt tulajdonképpen csak egy postaláda, tagsága nincs, és az is gyorsan cserélődik, autokrata a pártelnök, másrészt meg dicsérték a korrupció elleni harcát és hogy mennyire ért a nép nyelvén.
A végeredmény pedig egy postaládapárt lett, amely a külföldi politikai standarddal összehasonlítva még csak nem is ameri
ai sitcomba illik, hanem egy mexikói vígjátéksorozat.
A párt által leleplezett botrányok hol egyre tovább dagadtak, hol meg elfelejtődtek, mellékszereplők jöttek-mentek, ami változatlan, az a főnök – Igor Matovič. Egy olyan választói réteget volt képes megszólítani, melyet leginkább a politika árváinak nevezhetnénk. Ahol az úgynevezett hagyományos pártok csődöt mondtak, ott az OĽaNO aratott.
Csakhogy ami ellenzékben óriási előny volt, vezető kormánypártként óriási teher.
Kiderült, hogy a procedurális programozással generált képviselőjelöltekből adott időben és helyen egy kis szerencsével akár egy olyan ellenzéki párt is összeállhat, amellyel számolni kell, de a felelős kormányzáshoz ez édeskevés.
Meglehet, Matovičnak van a legtöbb minisztere a kormányban és a legtöbb képviselője a parlamentben, az országot mégsem ők irányítják.
Szlovákiában ugyanis nem a megválasztott képviselők igazgatják az országot, hanem a véletlenszerű politikai gesztusok és benyomások, melyekre egyébként senki sem szavazott. Kevés olyan párt van az országban, amelyre kevésbé érvényes ez, mint az OĽaNO-ra.
A már több mint negyven tagot számláló bálványimádó mozgalomnak csak gratulálni lehet, hogy végül ekkora beleszólást nyert egy ország dolgainak irányításába. Azonban a tavaly tavaszi meglepő választási győzelem talán az utolsó szög volt az egyszerűek és függetlenek politikai koporsójába.
A szerző a Trend kommentátora
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
