Tizennegyedszer is módosult az alaptörvény

Tizennegyedszer is módosult az alaptörvény

Lehetővé vált, hogy legfőbb ügyészt ne csak az ügyészek közül lehessen választani.

Elfogadta az alaptörvény tizennegyedik módosítását az Országgyűlés kedden, lehetővé téve, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül válassza meg a parlament.

Az Országgyűlés az alaptörvény módosítását 135 igen, 53 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el.

Hírdetés

A módosítás indoklásában arra hivatkoztak: a rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága által benyújtott előterjesztésben emellett a nemzetközi gyakorlatra is utaltak, kiemelve, hogy számos európai országban a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a jelölt ügyészi múlttal rendelkezzen.

A módosítás 2025. január 1-jén lép hatályba. Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyész 9 éves mandátuma 2028-ban jár le.

A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata nyomán még két ponton módosult az alaptörvény: 2025. március 1-jétől felemelték a bíróvá kinevezés életkori határát 30-ról 35 évre. Ezt nem kell alkalmazni azokra a bírákra, akiket a módosítás hatálybalépésekor már kineveztek, és bírák lehetnek azok a harmincadik életévüket betöltött bírósági titkárok is, akik 2025. január 1-jét megelőzően már jogviszonyban voltak.

A másik módosítás szerint 2026. január 1-jétől a bírák szolgálati jogviszonya már nemcsak a nyugdíjkorhatár betöltéséig, hanem – sarkalatos törvényben meghatározott esetekben – a bíró hetvenedik életévének betöltéséig fennállhat.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »