Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a magyarországi menekültügyi helyzettel foglalkozott csütörtöki számában, a konzervatív Die Welt pedig a Jobbikról írt az online kiadásában.
A FAZ „Ti népek, hát nem halljátok a jeleket?” címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy a magyar kormány a menekültválságban eddig az elrettentésre helyezte a hangsúlyt, és stratégiája szerinte nem bizonyult hatékonynak. Hozzátette: a kormány olyan „jelzéseket” igyekszik küldeni a „migránsoknak”, amelyek azt az üzenetet hordozzák, hogy ne jöjjenek Magyarországra, a szállások építése pedig ezzel ellentétes jelzésértékkel bírna.
Nem működik az elhárítás
Ugyanakkor az „elhárítás a mai napig nem működik”, és a megerősített ellenőrzés révén az sem működik már, hogy „hallgatólagosan megtűrik” a hatóságok, hogy a beérkező emberek átutazzanak az országon.
Mindennek „szándékosan vagy nem szándékosan”, de „szükségszerű következményét” jelentik az „átmeneti táborok – most a határon, korábban a budapesti pályaudvarokon – , amelyekben részben nehezen elviselhető körülmények uralkodnak” – írta a FAZ szerzője. Hozzátette: meglehet, hogy a következő héten életbe lépő jogszabály-szigorítások „éppen annyira kevéssé hoznak enyhülést, mint a sietve, de átmeneti időre felépített szögesdrót kerítés”.
A Jobbik dilemmája
A Die Welt „Idegengyűlölet: a magyarországi szélsőjobboldaliak ünneplik a rabiátus operatőr asszonyt” címmel közölte Boris Kálnoky írását, aki az N1 televízió menedékkérők bántalmazása miatt azonnali hatállyal elbocsátott operatőrének ügyével kapcsolatban kiemelte, hogy az eset a Jobbikot „dilemma” elé állította.
A Die Welt szerzője kifejtette: az ügy rávilágít arra, milyen nehéz helyzetbe került a Jobbik a menekültválság révén. A párt „kettős problémával” szembesül, hiszen eddig hangsúlyozottan iszlámbarát politikát folytatott, most pedig a megítélése szerint a menekültek között jelen lévő „iszlamista terroristák ellen hergel”, és mindenekelőtt a „párt bázisában félelem érlelődik Európa iszlamizációja miatt” – írta Boris Kálnoky.
Veszélyes tekintélyelvű politika
„A határokat fenn kell tartani” címmel közölt interjút Konrád Györggyel a La Repubblica olasz balközép napilap. Az író kijelentette, hogy Orbán Viktor „veszélyes tekintélyelvű politikát folytat, kiüríti a demokráciát (…) de ez nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem tehet helyes kijelentéseket is (…) a schengeni határt jobban kell védeni ezzel a cunamival szemben”.
Konrád György hozzátette, hogy a migránsáradattal szemben „Orbán fala kudarcot vallott (…) de nem könnyű alternatívát találni”. Úgy fogalmazott, Németországgal ellentétben a magyaroknak nincsen szükségük képzett szíriai orvosokra és mérnökökre, mivel ha a magyar gazdaság erőre kap, a határon túli magyarok tudására is számíthat. Németország és Európa rögtön elmarasztalja Orbánt, „ahelyett, hogy elgondolkodnának a sajátos magyar helyzeten, (…), politikai ellenfelemről van szó (…), de ez nem azt jelenti, hogy csak ostobaságokat mond” – szögezte le az író. Megjegyezte, hogy a világon számos fal emelkedik, amely az illegális bevándorlást hivatott megakadályozni.
Orbán falat emel az „ideológiai európaisággal” szemben is
A jobbközép Il Foglio a Brüsszelt vezető laikus európai értelmiség „nemezisének” nevezte Orbán Viktort, aki a napilap szerint a határzárral párhuzamosan falat emel az „ideológiai európaisággal” szemben is. A Befogadás határa címmel az újság hangsúlyozta, hogy Európában Orbánon kívül senki sem beszél a fenyegetett kereszténységről.
Az Il Mattinóban Berta Ági Nápolyban élő írónő kijelentette: Magyarország a nacionalizmus parazsában ég és a magyar nép „mintha elveszítette volna történelmi emlékezetét”.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
