A bevándorlással szemben kritikus német portál, az Einwanderungskritik, „Az Iszlám Állam a Balkánon – Bevándorlás kritika” címmel azzal kezdi elemzését, hogy bő három hét telt el a berlini karácsonyi vásár ellen végrehajtott szörnyű terrortámadás óta, és az az által kiváltott sokk kezd oldódni. De ennél még kevesebbet beszélnek arról a terrortámadásról, amelyet a Duisburg-oberhauseni „Centro” nevű, legnagyobb németországi bevásárlóközpont ellen terveztek. „Talán azért, mert mindkét gyanúsított szalafistát bizonyíték hiányában ismét szabadon bocsájtották”.
Csakhogy, veti közbe a cikk, „a két koszovói testvér esetét nem lenne szabad túlságosan gyorsan ad acta tenni, mivel mindkét gyanúsított származása egész Európa közbiztonságának hatalmas veszélyeztetettségére utal, amely ugyanakkor a politikai beszédben szinte semmilyen szerepet nem játszik. Ugyanis – miközben a média ügyet nem vet rá – az 1990-es évek jugoszláviai konfliktusa óta Európa közepén egy Szaúd-Arábia és Katar által finanszírozott iszlamista territórium alakult ki, amely a konfliktusokat az elkövetkező években egy teljesen új szakaszba viheti”.
A szerző, Robin Classen ezután ismerteti, milyen módon alakul ki a terrorinfrastruktúra még az uniós tagországokban is, miközben kiemeli, a Közel-Keletről olyan „menekülteknek” álcázott emberek szüremkednek be, akiket már „át sem kell nevelni”, hanem készek terrorcselekmények elkövetésére.
„Ez nem egy disztópiás /a „disztópia” az „utópia” ellentettje/ horrorisztikus jövőkép, hanem egy olyan komolyan veendő realitás, amely az elkövetkező években alakulhat ki Koszovóban és Boszniában az ottani fejlemények eredményeként”, írja Classen.
Már a jugoszláviai konfliktus nyomán a Közel-Keletről érkezett iszlamista bajkeverők a konfliktust a boszniai oldalon kifejezetten vallási alapon turbózták fel, és dzsihadistákat küldtek az országba, akik később boszniai állampolgárságot kaptak.
A rákövetkező években és különösen az elmúlt évtizedben Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emirátusok elsősorban Boszniában fektettek be hatalmas összegeket. Az országba bevonult a vahabista ideológia is, amely az ott korábban „igen erősen felvizezett hagyományos iszlámot gyorsan kiszorította”.
Ma, olvasható, Bosznia és Koszovó egy főre számítva a legtöbb harcost „bocsájtotta ki” az Iszlám Állam számára. Hirtelenjében a fejkendők, sőt a burka nyomta rá az utcákra a képét, és ha ezen országokban, ahol a fiatalok munkanélküliségi aránya akár a 60 százalékot is eléri, valakinek munkahelyet ajánlanak, akkor azok főként szaúdi építési cégek, a Perzsa-öböl mentéről jött emberek által üzemeltetett plázák, vagy pedig a gazdag arabok számára fenntartott zárt üdülők.
Több terület úgy néz ki, mint az Iszlám Állam európai enklávéi. Osvében, Gornja Maocában az Iszlám Állam zászlóit lobogtatja a szél, szalafista öltözet uralja a városképet és sztárként ünneplik a kiutazott „mártírokat” és családjaikat.
A cikk arra is ráfordítja a figyelmet, hogy a horvát-bosnyák határ nem erődítmény jellegű, hanem annak vicc változata. Az megy át rajta, aki akar.
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »
