A történelmi rekordokat döntő infláció alaposan megcsapolja a megtakarításainkat, ezért rohamosan nő az arany iránti kereslet: sokan még mindig ezt tartják a legbiztonságosabb menedéknek.
De valóban megéri most aranyba fektetni? És mihez kezdjen az, akinek van mondjuk 3–4 ezer eurós megtakarítása?
Az emberek többsége az aranyat kockázatmentes értékmegőrzőnek tartja, amely segít kivédeni az inflációt, hogy a nehezen megkeresett pénzünk ne veszítsen napról napra az értékéből. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy – bár sokaknak úgy tűnhet – a járvány még nem ért véget, Ukrajnában pedig kíméletlen háború dúl.
„Aranyba fektetni annyit jelent, mint fogadni arra a meggyőződésre, hogy a jövőben tovább nő a nemesfém iránti kereslet. Ez az egyetlen módja, hogy pénzt keressünk az aranyvásárlással. Magyarán: drágábban adom majd el, mint amennyiért most vettem” – magyarázza Erik Babušiak, a Partners Group SK befektetési tanácsadó társaság szakembere.
Mire számíthatnak azok, akik az aranyra esküsznek, és most a pénzüket ebbe fektetik? „A rossz hír, hogy ha hosszabb távon gondolkodunk, az arany nem számít hatékony értékmegőrzőnek, képtelen ugyanis követni az infláció ingadozásait” – figyelmeztet Babušiak, hozzátéve, hogy befektetésnél az időtáv a fontos. A 10 évnél rövidebb időtávot nem tartja elegendőnek a komoly befektetésekhez. Tízéves távlatban az arany már átvészelt egy jelentős (-40% körüli) zuhanást, 2013 és 2016 között. „Az utóbbi időben a piaci árfolyamában ugyan újra növekedést tapasztalunk, tízéves időszakot alapul véve azonban csak 17,5%-ot keresnénk rajta. Ugyanebben az időszakban a legismertebb amerikai részvényindex, az S&P 500 nagyjából 220%-kal emelkedett” – tette hozzá.
Az aranyat bizonyos feltételekkel alternatív befektetésnek tekinthetjük, ennek azonban nem szabadna meghaladnia az összes befektetésünk 5–10 százalékát. „A befektetésre szánt pénzünk legfeljebb 5 százalékát szabadna aranyba menekíteni” – vallja Babušiak, és semmiképpen sem ajánlja az aranyat azoknak a hétköznapi ügyfeleknek, akiknek a befektetésre szánt összege nem haladja meg a 100 ezer eurót, és őket is óvatosságra inti.
Mindezt figyelembe véve, megéri aranyba fektetni például a megtakarított háromezer eurónkat? „Ilyen esetben én mindenképp valami mást választanék. Esetleg részvény- vagy ingatlanalapokba fektetnék. Ez azonban függ az ügyfél elvárásaitól és persze a pénz mennyiségétől” – tanácsolja Babušiak.
Ha mégis úgy döntünk, hogy aranyba fektetünk, alapszabály, hogy olyan megbízható bankon vagy társaságon keresztül vásároljunk, amely ilyen értékesítéssel foglalkozik. Ellenkező esetben további kockázatokkal szembesülünk. „Az aranykereskedelem már évszázadok óta, finoman fogalmazva, nem mindig megbízható csoportok figyelmét keltette fel. Tehát semmiképpen sem jó ötlet az interneten vagy más felületeken megjelent hirdetések alapján vásárolni” – figyelmeztet Babušiak.
A lakossági befektetők legtöbbször különböző banki tanúsítványokon keresztül vásárolnak befektetési aranyat, tehát fizikailag nem tartják otthon, hanem általában bankok széfjében. „Ennek a hátránya a tárolással és a későbbi eladással járó többletköltség. Fontos megjegyezni, hogy az aranyat nem lehet könnyen pénzre váltani, a fizikai aranynál találni kell valakit, aki hajlandó megvenni. A befektetési arany esetében a vételi szerződésnek tartalmaznia kellene a visszavásárlás feltételeit. Ez a szerződés nagyon fontos része, és befolyásolhatja az egész beruházás jövedelmezőségét” – mondta el a befektetési szakember. A visszavásárlásért általában külön díjat kell fizetni, ami az arannyal kereskedő cég üzletpolitikájától és árazásától függ. A visszavásárlás feltételeire már a vásárláskor ügyelni kell, nehogy később érjen minket meglepetés.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
