A médiatanács elnöke a Klubrádió-ügyről: „jogászként a jogállamiságban hiszek”
A médiatanács nem vette el a frekvenciát a Klubrádiótól, és továbbra is megvan az esélye a működésre – közölte a médiatanács elnöke csütörtökön az MTI-vel.
Karas Monika a közleményben úgy fogalmazott: a rádiót nem érte hátrányos megkülönböztetés, a médiatanács több gesztust tett a rádiónak. A meghozott döntésekben a testületnek nem volt mozgástere, azok a médiatörvényből következnek. Hozzátette: a szabad médiapiacot felügyelő médiatanács minden döntése ellen kérhető jogorvoslat.
A médiatanács elnöke hangsúlyozta: a tanács minden rádiót egyforma mércével mér, így nem alkalmaz sem negatív, sem pozitív megkülönböztetést a Klubrádióval esetében sem.
A sajtóban sok helyen megjelent megfogalmazással ellentétben a rádió jogosultságát nem „vette el” a médiatanács; az határozott időre szólt, és ezt a határozott időt zavartatás nélkül kitölti a Klubrádió. A jogosultság pályázat nélküli meghosszabbítása egy kedvezmény, amelyet azonban az elkövetett jogsértések miatt a médiatörvény nem tett lehetővé, ebben a médiatanácsnak nem volt választása – hangsúlyozta Karas Monika.
Hozzátette: a megújítást kizáró jogsértések sem „mondvacsinált” okok, mert a jogszabály rendelkezik arról, hogy milyen jogsértésnek milyen jogi következményei vannak. Ebben szintén nincs mozgástere a testületnek, ha jogalkalmazóként jogszerű döntéseket akar hozni.
A Klubrádiónál történt jogsértések – adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása – miatt a médiatanács először felhívta a Klubrádió figyelmét kötelezettségének teljesítésére, majd az ismételt írásbeli felhívás eredménytelensége miatt megállapította a jogsértést, és bírságot szabott ki. A jogsértéseket maga a Klubrádió is elismerte azzal, hogy nem kért jogorvoslatot a határozatok ellen azok kiszabásakor – közölte.
Ugyanígy a megújítás iránti eljárásban a médiatanács több mint egy évvel ezelőtt írásban felhívta a Klubrádió figyelmét arra, hogy az ismételt jogsértések miatt a törvény kizárja, hogy a pályázat nélküli megújítás kedvezményét megkapja – tette hozzá.
Megjegyezte: ha a Klubrádió a törvényi kizáró okok miatt a hosszabbítást nem kérelmezte volna, abban az esetben a médiaszolgáltatási jogosultság lejártáig, tehát február 14-éig a médiatanács le tudta volna folytatni a pályázatot, amelyen a Klubrádió is eséllyel indulhatott volna.
Karas Monika kiemelte: elnöki mandátuma alatt számos, a Klubrádióhoz hasonló esettel találkozott: a testületnek 12 rádió lejáró jogosultságának meghosszabbítását kellett megtagadnia, közülük volt olyan, amely elnyerte ugyanazt a frekvenciát egy új pályázaton, volt, amely másik frekvencia pályázatát elnyerve új helyen szólt tovább, volt, amely internetre költözött és volt, amely befejezte működését. A rádiós piac mindig mozgásban van, mivel a rendelkezésre álló frekvenciák korlátos állami erőforrások, amelyeket időről időre újra kell pályáztatni – magyarázta.
A médiatanács elnöke közölte: a magyar médiapiac szabad, sokszínű és változatos, 393 televízió, 156 földfelszínen fogható rádió, 78 internetes rádió, 6731 nyomtatott és 3540 internetes lap kínál tájékozódási lehetőséget a magyar embereknek.
A „hisztériakeltés” ellenére nem várható el a médiatanácstól, hogy pozitív megkülönböztetéssel kezelje a Klubrádiót, mégis, a testület több gesztust tett a rádiónak – hangsúlyozta Karas Monika. A Klubrádió az egyetlen rádió, amely egy pályázattal nem hét éven, hanem tíz éven át szólt, 2011 és 2014 között a kereskedelmi 95,3 MHz-en, 2014 óta pedig az ingyenesen használható 92,9 MHz-en.
Emellett a Klubrádió a frekvenciák közötti átköltözésről szóló megállapodás szerint az új frekvencia használatáról nem a hátralévő négy évre kötött szerződést, hanem tiszta lappal indulva, elölről kezdhette a jogosultság teljes hét évét, pályázat nélkül és a korábbi díjfizetési kötelezettsége nélkül. Az elmúlt években a Klubrádió összesen 12 849 720 forint támogatásban részesült a médiatanács támogatási programjának keretében – hívta fel a figyelmet.
Hozzáette: a médiatanács ugyanígy előnybe hozta a Klubrádiót azzal, hogy a jelenleg folyó frekvenciapályázat feltételei között szerepeltette: az a rádió, amely már ezen a – tehát a 92,9 MHz-es – frekvencián korábban szólt, pluszpontot kap. Ilyen rádióból egyetlen van: a Klubrádió Zrt.
Karas Monika úgy fogalmazott: a médiatanács minden döntése megtámadható bíróság előtt, a bíróság pedig minden szempontot mérlegelve hozza meg döntését. Egy jogállamban a jogszabályokat sem a médiatanács, sem a Klubrádió nem kerülheti meg. A rádiónak továbbra is megvan a lehetősége, hogy sikeres pályázat esetén tovább szóljon ugyanazon a frekvencián vagy bármely másik frekvenciára kiírt pályázaton induljon – írta.
Alapjogokért Központ: a Klubrádiónak a bírósággal és piaci szereplőkkel van vitája
A Klubrádiónak valójában az uniós és magyar jogszabályokat alkalmazó bírósággal, valamint két másik piaci szereplővel van vitája, nem a „politikával” – írta az Alapjogokért Központ (AK) a Klubrádió frekvenciaügyéről csütörtökön a Facebook-oldalán.
Az AK megfogalmazása szerint a magyar sajtószabadságért 2010 óta folyamatosan aggódóknak persze újabb alkalmat teremt a Klubrádió „ügye” arra, hogy diktatúrát kiáltsanak, ám 2ahogy az már csak lenni szokott”, a tények most sem őket igazolják. A helyzet ugyanis, hogy a „folyamatos elnyomással” küzdő rádió 2011 óta a magyar piacon teljesen egyedülálló módon ingyen – és pályázat nélkül – használta frekvenciáját – írták.
A mostani „botrány” lényege – folytatták -, hogy a Klubrádió a saját maga által sem vitatott sorozatos jogsértések miatt nem sugározhat tovább automatikusan a frekvencián, hanem nyílt, többszereplős pályázaton döntenek a sorsáról. Ezt ráadásul nem az „elnyomó orbáni rezsim”, hanem a független magyar bíróság mondta ki, összhangban a magyar és uniós jogszabályokkal. „A Klubrádió baja tehát, hogy nem áll a törvények felett” – fogalmaztak.
A központ rámutatott, a magyar szabályok lehetőséget biztosítanak a kérelemre történő hosszabbításra, melynek két feltétele van: az adott médiaszolgáltatónak ne legyen díjtartozása, illetve tartózkodjon a jogsértésektől. A Klubrádió azért nem kapott automatikus frekvenciahosszabbítási engedélyt, mert egy éven belül kétszer is – az elmúlt hét évben hatszor – megsértette a médiatörvény előírásait – írták. Hozzátették: a jogsértéseket megtörténtükkor a rádió maga sem vitatta, bírósághoz akkor nem fordult, pedig mindenki számára világos volt, hogy e jogsértések a meghosszabbítás törvényi akadályát képezik.
Az AK arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogsértés adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásához kapcsolódott, de azok „ismételt” jellege miatt a Médiatanács nem dönthetett másképpen, mint hogy nem hosszabbítja meg automatikusan a Klubrádió engedélyét. Akkor járt volna el a testület jogsértően, ha figyelmen kívül hagyja a törvény előírásait és megújítja azt – hangsúlyozták.
A hatóság döntését a bíróság helybenhagyta, elutasítva a Klubrádió ideiglenes sugárzásra vonatkozó indítványát is – mivel azt nem a bíróságtól, hanem a Médiatanácstól kellett volna kérniük, amit viszont a rendelkezésre álló információk szerint nem tett meg.
A hosszabbítási kérelem mellett a Klubrádió is beadta pályázatát a frekvenciára, két másik pályázóval, a Közösségi Rádiózásért Egyesülettel és az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft.-vel együtt.
A Médiatanács a Klubrádió pályázatát befogadta, a másik kettőét elutasította. Utóbbiak a hatóság döntését bíróságon támadták meg, ezért – szintén a törvény kötelező előírásai miatt – az új frekvenciapályázatot fel kellett függeszteni, míg ez ügyben nem dönt a bíróság.
A per jelenleg is folyamatban van, a döntés a bíróságon múlik – mutatott rá az AK. Összegzésük szerint a Klubrádió saját maga által előidézett és általa sem vitatott jogsértések miatt nem volt jogosult a hosszabbításra, a frekvenciára beadott új pályázatuk pedig másik két piaci vetélytárs miatt „áll”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
