Tegyétek le a tollakat és tegyétek le a könyveket!

Tegyétek le a tollakat és tegyétek le a könyveket!

Isten szövetséget kötött az Emberrel annak idején. Nem fajokkal, nem népekkel, nem nemzetekkel, nem országokkal, nem birodalmakkal, hanem az Emberrel. A nagybetűs Emberrel!

A Földanyát adta neki a szivárványos fényével szövetségeként.
A Földanyát adta neki otthonul.
“Ez lesz az otthonod. Az új Föld, az Új világ. Az új szövetség. Tessék!”
Minden Embernek. Minden nagybetűs Embernek.

Ez a szövetség nem kiváltság, nem hamis népek kisajátított szövetsége, ez a szövetség az egész Emberiséggel megköttetett.
Isten szivárványos szövetsége a nagybetűs Ember számára a Föld és az Emberi lét.

… és ez a nagybetűs Ember idáig jutott.

Ilyen messzire Istentől.

A végtelen világok tengerpartján már nem gyermekek játszanak, nem kagylókat gyűjtenek és nem levelekből szőtt csónakot küldenek a hullámokba.

A végtelen világok tengerpartján halott gyermekek fekszenek.

Megfulladva, az Istentől végtelenül eltávolodott kisbetűs emberek háborújában.

A végtelen világok tengerpartján már nem gyermekek játszanak.

Hírdetés

A végtelen világok tengerpartján nem kiabáló, táncoló gyermekek találkoznak.

A végtelen világok tengerpartján vízbefúlt gyermekek fekszenek.

A kisbetűs emberek pedig csak mennek, mennek előre az Apokalipszis előszobájába, csak mennek, mennek előre a fegyvereikkel és a háborúikkal.

A végtelen világok tengerpartján már nem találkoznak a gyermekek.

A végtelen világok tengerpartján Isten hullatja könnyeit, hogy az Ember megint megszegte szövetségét és olyannyira eltávolodott tőle, hogy lassan megérett ismét a pusztulásra.

“Végtelen világok tengerpartján gyermekek találkoznak. Viharok kószálnak az úttalan égen, hajók törnek össze a nyugtalan vízen, a Halál jár kint”

– és a gyermekek nem játszanak. A végtelen világok tengerpartján vége van a gyermekek nagy találkozójának.

Csak hullanak és hullanak a könnyeim.

Az Emberiség elvesztette nagybetűs mivoltát!

Elveszett! Visszafordíthatatlanul.

Orientalista.hu – Siroi Isi


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »