Tavaly hét földrengés volt tájainkon, ebből hatnak az epicentruma Szlovákiában volt

Tavaly hét földrengés volt tájainkon, ebből hatnak az epicentruma Szlovákiában volt

Tavaly hét földrengés volt Szlovákiában, amelyek közül hatnak az epicentruma Szlovákiában volt. 

A legtöbb bejelentett több mint 2600 makroszeizmikus megfigyelés 524 településről, egy 4,9-es erősségű, kelet-szlovákiai epicentrumú földrengésre vonatkozott, amely Gyapár (Ďapalovce) község közelében volt.

A tárca arra is rámutatott, hogy az elmúlt évtizedben a klímaváltozás következtében több mint 700 földcsuszamlás aktivizálódott fokozatosan, különböző időpontokban és Szlovákia több részén. Sok közülük közvetlenül veszélyeztette a lakosság életét és vagyonát, és szükségessé tette a szükségállapot kihirdetését. Ezért 2023-ban a lejtőmozgások három alapvető típusának – csúszás (12 helyszín), kúszás (négy helyszín) és az omlások aktiválódásának jelei (négy helyszín) – megfigyelését 21 helyszínen végezték el.

A megfigyelt helyszíneken végzett mozgásaktivitás monitorozása alapján a Décső (Ďačov) községben lévő földcsuszamlást lehetett a legaktívabbnak tekinteni 2023-ban. A fúrásban mért értékek aktív lejtőmozgásra utalnak”

– tette hozzá a minisztérium.

Tavaly több földcsuszamlás helyén is rendkívüli mértékben emelkedett a talajvízszint és a vízelvezető kapacitás. Ez az év eleji és év végi csapadékmennyiség hatására következett be.

Hírdetés

A Nyitra, a Selmec, a Garam, a Hernád és a Gölnic folyók már régóta szennyezettek – áll a közleményben.

A történelmi épületek alatti kőzettömegek stabilitásának ellenőrzése során a Szepesi várban a Perun-szikla és a második udvar nyugati részénél mutattak ki jelentősebb mozgásokat”

– közölte a hivatal.

A Sztrecsény (Strečno) várában végzett mérések alapján a 2016 és 2018 között végzett rehabilitáció eddig sikeresnek tűnik.

A megfigyelés eredményei alapján lehetőség van a kialakuló veszélyeztetettség nyomon követésére, és ezt követően a vészhelyzetek megelőzésére irányuló intézkedések időben történő meghozatalára, így védve az emberek életét és egészségét, valamint megelőzve a vagyoni károkat. Ezért elengedhetetlen a földtani veszélyek, különösen a véletlenszerű földcsuszamlások, a szennyezett felszíni vizek és a szennyezett kőzetkörnyezet folyamatos megfigyelése”

– zárta a környezetvédelmi minisztérium.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »