„Tartsuk a rossz irányt!”

Az egykori Fidesz-jelszó ellentettje lehetne a Jobbik múlt hétvégén megtartott XX. kongresszusának mottója. Megerősítést nyert az, amit nagyjából látni lehetett az április 8-i  kijózanítónak remélt pofon óta eltelt hónapokban: a párt tovább megy a Vonai úton Vona nélkül is. A küldöttek hangzatos, demagóg nyilatkozatban hirdették meg a „nemzeti ellenállást”. Hogy miben is áll az, afelől az elnök, Sneider Tamás tartott eligazítást, szerinte az intézkedő rendőröknek és végrehajtóknak kell minél többször a szemébe mondani, hogy ők Orbán szolgái és szégyelljék magukat, az „Orbán-bárók” cégeire pedig olyan matricákat kell ragasztani, melyen az olvasható, hogy „ezt is loptad”. Mit is mondhatunk ennyi kretivitás olvastán? Zseniális, frappáns, ettől biztosan megbukik az általuk olyannyira gyűlölt Orbán-rendszer.Sneider beszédéről, mely messze elmaradt elődjének, Vona Gábornak expozéi mögött mind gondolatiság, mind eredetiség, mind előadásmód tekintetében, épp a Jobbik portálján, az alfahíren mondott találó ítéletet az egyik hozzászóló, akitől azt is megtudhattuk, hogy minden ismerőse és rokona, aki 2010-ben és 2014-ban a Jobbikra voksolt, most a Fideszt választotta, (egyébként jómagam pontosan így vagyok ezzel, baráti és ismeretségi köröm Jobbikra szavazó részének szinte teljes egésze – sok tucat ember – idén a Fideszt választotta). Azt írja a hozzászóló, hogy „egyszerű ez a Roy (ez volt Sneider Tamásnak szkinheadkori neve)  mint egy szelet kenyér.” A beszéd, mondjuk ki, szánalmasan silány és ötlettelen volt. Mondanivalója kimerült abban, hogy milyen nagyszerű a Jobbik-tábor, mennyire büszke a tagságra és a szavazókra az elnök, hogy micsoda tolvaj rabló banda uralkodik az országon s végül, de nem utolsó sorban abban hogy, hogy az elnök inkább meghal, de nem lesz Orbán szolgája. (Előd és utód)A Jobbik tehát megmaradt azon a platformon, melyet Simicska bosszúhadjáratának keretében   ácsolt magának. Ennek lényege Orbán Viktor és a Fidesz  első számú ellenségként való tételezése, aki ellen bárkivel össze lehet fogni. Ez pedig együtt jár a saját tábor szektaszerű végletes hergelésével, uszításával, a nemzeti gondolkodású emberek egymás ellen fordításával és kulcspillanatokban – mint amilyen a Sargentini jelentés elfogadása, majd az ellene való parlamenti tiltakozás – a nemzetárulással is. S mi sem természetesebb, a hivatalos propaganda valamint a valóság között tovább mélyül a szakadék. A párt alelnöke, a jobb sorsra érdemes Gyöngyösi Márton, azt állította kongresszust követő sajtótájékoztatón, hogy „a kongresszus cáfolt minden olyan híresztelést, mely a Jobbik gyengüléséről szól” s hogy a párt „erős, stabil és növekedő”.Miközben a múlt héten szivárgott ki egy hangfelvétel, melyen a párt két képviselője, Farkas Gergely és Z. Kárpát Dániel arról beszél, hogy miképpen kell hitelteníteni az eredeti Jobbikos eszmeiséget tovább vivő Mi Hazánk mozgalmat, és hogyan kell azt hazudni, hogy több a belépő, mint a kilépő, mely szólamról a beszélgető felek is megállapítják egymás között, hogy senki nem hiszi el.(A smink nem elég)Borítékolható: a jövő évi helyhatósági és Európai Parlamenti választások ismét szembesíteni fogják a Jobbik vezetőit a kérlelhetetlen valósággal: a magyar társadalom nem szavaz bizalmat egy kaméleonpártnak, mely egyik választáson nemzeti radikális, másikon a balosokkal működik együtt, egyiken EU-ellenes, másikon  EU-párti, egyiken a nemzeti szuverenitást hirdeti, a másikon az önfeladást, Unió-val való megegyezés szükségességét.(A Jobbik új támogatói)

Borbély Zsolt Attila
A szöveg rövidített változata a Székely Hírmondó számára készült.


Forrás:bzsa.blogspot.com
Tovább a cikkre »