Nevetségesnek tartja Tarlós István az olimpiai aláírásokkal kapcsolatban azokat a sajtóhíreket, melyek szerint paktumot kötött volna a miniszterelnökkel, és a budapestiek háta mögött alkudozna a főpolgármesteri pozícióról két és fél évvel az önkormányzati választás előtt. – Ilyet nem játszunk, és nem is fogom eltűrni, hogy a fővárossal vitessék el a balhét – fogalmazott a Magyar Nemzetnek az ATV.hu cikkére reagálva. A portál ugyanis arról számolt be vasárnap, hogy újabb főpolgármesterséget, illetve 2019-es jelölést ajánlott a kormányfő Tarlós Istvánnak cserébe azért, ha együttműködik az olimpia ügyében, és „ha szükségessé válik”, javaslatot tesz a pályázat visszavonására.
Hűvös viszonyból barátság?
A portál szerint a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtésének bejelentése óta folynak a háttérben az egyeztetések, a miniszterelnök és a főpolgármester pedig az utóbbi időben „barátok lettek”, heti rendszerességgel beszélnek. Pénteken, miután a Momentum 266 151 aláírást adott le hitelesítésre, két órán át egyeztettek. A cikk emlékeztetett arra is, egy éve még meglehetősen hűvös volt a viszony kettejük között, akkor állítólag a miniszterelnök jelezte Tarlós Istvánnak, a mostani az utolsó ciklusa, a Fidesz–KDNP nem jelöli újra 2019-ben. Azóta a jelek szerint változott a helyzet, és a fővárosi fideszes polgármesterek a kormánypárti sajtóban nemrég nyilvánosan is jelezték, támogatják Tarlós István főpolgármesterségét, ezzel mintegy megágyazva az említett találgatásnak.
A kormánypárti kommunikációban – a nemzeti egység baloldali elárulásának hangoztatása mellett – megmaradt a múlt heti egymásra mutogatás, amikor a pályázat ügyében a Fidesz a fővárosra tolta a felelősséget, Tarlós István a kormánytól és a Magyar Olimpiai Bizottságtól (MOB) remélt valamilyen reakciót, a MOB pedig a főváros lépésére várt.
Kósa a fővárosra hárítaná a felelősséget
Egyenesen arcátlanság, ahogy az olimpiarendezés ügyében Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője Budapestre, a fővárosi önkormányzatra hárítaná a felelősséget – jelentette ki lapunk érdeklődésére Tarlós István. Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktorral egyeztetett pénteken, és várhatóan szerdán este is tárgyalni fog vele a Fővárosi Közgyűlés tanácskozása után, amelyen megvitatják a kérdést. A főpolgármester szerint szerdán semmiféle döntés nem lesz, de nem is lehet, ezért is megdöbbentő számára a Fidesz-frakcióvezető nyilatkozata. (Kósa Lajos pénteken a kormánypárt visegrádi frakcióülése után, majd szombaton a Magyar Időkben is azt állította: az olimpia Budapest ügye, az olimpiát városok rendezik, nem kormány, nem parlament. „A főváros írhatja ki a helyi népszavazást is. Várjuk meg, lesz-e helyi népszavazás Budapesten” – mondta.)
Tarlós István arról is beszélt, a fő kérdés, hogy lesz-e népszavazás az ügyben, és akkor kampány is, vagy pedig Magyarország visszalép a pályázattól. – Egy biztos: amíg az ügyben érintettek, különösen a MOB, annak elnöke, Borkai Zsolt nem szólal meg, egy lépést sem teszünk, pláne nem kampányolunk – szögezte le Tarlós, és érdeklődéssel várja többek között Bienerth Gusztávnak, a 2024-es olimpiai pályázat alelnökének a nyilatkozatát is. A Magyar Úszószövetség jelenlegi elnöke, a budapesti olimpia központi költségvetésből több száz millió forintért finanszírozott megvalósíthatósági tanulmányát készítő PricewaterhouseCoopers egykori magyarországi vezérigazgatója az elmúlt években konferenciák során állt ki a „gazdaságos rendezés” mellett.
Kósa és az ellenzék is megkapta
– Ha Budapest lenne a felelős, miért kellett állami pénzeket költeni minderre, és miért lett kormánybiztosa az olimpiának, vagy miért szavazott a kérdésről – egyébként nagy többséggel – a magyar parlament? – tette fel a kérdést Tarlós István. Hozzáfűzte: a fővárosi közgyűlés szerdai ülésére meghívja Fürjes Balázst is, aki amellett, hogy a kiemelt budapesti beruházások kormánybiztosa, „Budapest olimpiai pályázatának a vezetője” is.
De nem csak Kósa Lajost osztotta ki a főpolgármester. Mint mondta, rendkívül álságosnak tartja az ellenzék hozzáállását, és arra is választ vár szerdán, hogy Horváth Csaba (MSZP), aki néhány napja maga is aláírásokat gyűjtött, mit csinált másfél évvel ezelőtt, azóta miért nem kezdeményezett semmiféle népszavazást, és miért nem gyűjtögetett korábban Karácsony Gergellyel (Párbeszéd) együtt. Zugló polgármestere korábban bejelentette, hogy több témában is kezdeményez budapesti referendumot, de ilyet csak egy témában tett, a Városliget fejlesztéséről. Az állami rádió Vasárnapi Újság című műsorában pedig Tarlós István úgy fogalmazott, hogy azok az ellenzéki politikusok, akik hirtelen meggondolták magukat a 2024-es budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatban, felmondták a másfél évvel ezelőtti nemzeti egységet, és elárulták az ügyet.
A pályázat története
Ami az olimpiai pályázatot illeti: hivatalosan 2015. június 10-én a MOB közgyűlése döntött egyhangúlag „a 2024-es budapesti nyári olimpiai és paralimpiai játékok pályázatának és a pályázati szándéknyilatkozat benyújtásának” támogatása mellett. Ezután a Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-án szó szerint a következő határozatot hozta: „Egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen, Magyarország Országgyűlésének támogatásával pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogáért.” A parlament 2015. július 6-án nagy többséggel támogatta is a pályázatot. Budapest a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ennek alapján nyújtotta be elsőként 2016. február 16-án a pályázat „koncepcióját és stratégiáját”, majd 2016. október 6-án a „garanciákat, a rendezés szervezeti, jogi kereteit és a helyszíntervek módosításait”. Legutóbb a fővárosi képviselők január 25-én szavaztak immár a „végleges helyszínkiválasztási javaslatról”, további ingatlanhasználati garanciákról és „Budapest okosváros jövőképéről”.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 20.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »