Taraba szerint a Gyűgy közelébe tervezett hulladékégető „teljes őrültség” Károly Zsolt2025. 02. 26., sze – 10:10 Gyűgy/Teszér |
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter (SNS-jelölt) élesen bírálta a Gyűgy közelébe, Teszérre tervezett hulladékégető létesítését, amelyet „teljes őrültségnek” nevezett. Véleménye szerint a projekt nem lehet sikeres – jelentette ki közösségi oldalán.
Bár Szlovákiának égető szüksége van hulladékégetőkre, amelyek energiává alakítják a hulladékot, mivel ezek nélkül nem tudjuk kezelni a környezeti terheléseket, és a szlovák ipar is figyelmeztetett arra, hogy a hulladéklerakás veszélyezteti a beruházásokat és a munkahelyeket, ráadásul nem tudjuk bezárni a lerakókat, amelyek szennyezik a talajvizet, az ilyen létesítményeket ipari övezetekben és egykori vegyi üzemek területén kellene építeni, nem pedig gyógyfürdővárosokban
– fogalmazott Taraba.
Kapcsolódó cikkünk Gyűgy |
Egy komplex, évi 130 ezer tonna összkapacitású hulladékfeldolgozót hozna létre Teszéren (Hontianske Tesáre) a Granya kassai társaság. A Korponai járás önkormányzatai tiltakoznak a beruházás ellen – közölte a TASR. A gyűgyiek a vízforrásokat is féltik a telephelytől.
Az ún. Energetikai ReUse Központ (ERC), amit a kassai székhelyű Granya építene fel, csak nyolc kilométerre van Gyűgytől – és mintegy 20 kilométeres autózásra Ipolyságtól. A beruházásra vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálat még 2022. december 20-án kezdődött.
Egy településnek sem tetszik
A fürdőváros polgármestere, Dušan Strieborný (Hlas) a közösségi hálón közzétett posztjában
„nyugtalanítónak” nevezte a beruházást, ugyanis az az ásványvizes források védelmi zónájában épülne fel.
Megállapította, a szemétégetőket a nagyvárosok mellett létesítik, ahol nagy mennyiségű hulladék keletkezik. Meglepőnek tartja az évi 130 ezer tonnás kapacitást, mivel a Korponai járásban éves szinten csupán 5500 tonna olyan szemét keletkezik, amelyet aztán hulladéklerakókban helyeznek el. Strieborný felhívta a figyelmet arra is, hogy a hulladék fuvarozása miatt nagyobb forgalmi terhelésre lehet számítani, ám a környékbeli fő útvonalak már most is túlterheltek.
Ugyanezen a véleményen van Korpona (Krupina) polgármestere, Radoslav Vazan (független) is.
„Elfogadhatatlannak” nevezte, hogy az adott közlekedési viszonyok mellett ilyen rakományt szállító teherautók szeljék át a korponai városközpontot.
Mint közismert, a 66-os elsőrendű út közvetlenül Korpona főterén halad keresztül – miközben a városka és lakosai évtizedek óta várnak arra, hogy egy körgyűrű megoldja a gondjaikat.
Teszéren február 6-án csütörtökön a lakosok részvételével közmeghallgatás keretében tárgyalják meg a hulladékfeldolgozóról szóló tervezetet. Štefan Foltán (Hlas) polgármester emlékeztetett, ez a környezetvédelmi hatásvizsgálat részét képezi. Hozzátette: a község lakosainak túlnyomó többsége ellenzi a beruházást.
A beruházó korszerű üzemet ígér
Az ERC összértéke 120 millió euró lenne, és
a ma már Teszér részét képező Hontudvarnok (Dvorníky) közelében, magánterületen épülne fel. Utóbbi jelenleg ötödosztályú szántóföldnek minősül. A helyszín közel van a Selmec-patakhoz, amely aztán az Ipolyba torkollik.
A telephelyen a tervek szerint részint átválogatnák, ill. energetikailag értékelnék a beérkező kommunális és ipari hulladékot. A nem újrahasznosítható, de elégethető szemétmennyiséget elektromos és hőenergia előállítására használnák fel. Ez évi 100 ezer tonnát jelentene.
A cég szerint a telephellyel hozzájárulnának ahhoz, hogy a szemétlerakókból ne kelljen továbbszállítani a hulladékot, ill. ezáltal elősegítenék az ún. körforgásos gazdaságot. Utóbbi azt jelenti, hogy azokat a kidobott tárgyakat, amelyeket műszaki vagy gazdasági okoknál fogva nem lehet nyersanyagként felhasználni, a fosszilis tüzelőanyagok helyett használnák fel az energia előállítására. A környéken ennek egy üvegházas gazdaság, ill. agráripari központ volna a legnagyobb megrendelője, amely a hulladékfeldolgozó közvetlen közelében fog megépülni.
A beruházó azt is ki szokta emelni, hogy az Európai Unió fejlett országaiban előszeretettel alkalmazott eljárásról lenne szó. Ennek lényege, hogy növeljék a megújuló energiaforrások mértékét, miközben mentesítik a társadalmat a hulladéktárolás nem környezetbarát módjától.
A tervezett hulladékégető projektje és az ellenvetések
A kassai Granya vállalat tervei szerint a korponai járásbeli Teszér községben épülne fel egy hulladékválogató és -hasznosító üzem, valamint egy égetőmű, amely nem újrahasznosítható ipari és kommunális hulladékot dolgozna fel. Az Energetikai ReUse Központ (ERC) néven ismert projekt 120 millió eurós beruházással valósulna meg a Hontudvarnok (Dvorníky) térségben, egy magántulajdonban lévő telken.
A beruházás számos ellenállásba ütközött, nemcsak a helyi polgármesterek, hanem a lakosság részéről is. Többször hangot adtak tiltakozásuknak, attól tartva, hogy az üzem káros hatással lehet a környezetre és a régió hírnevére.
Egészségügyi és környezetvédelmi aggályok
A Szlovák Egészségügyi Minisztérium a TASR hírügynökségnek megerősítette, hogy az Állami Gyógyfürdő Bizottság az engedélyeztetési folyamat (EIA) során hét feltételt szabott meg, amelyeket bele kell foglalni a végleges értékelésbe. Ha ezek nem teljesülnek, a bizottság kifogást emelhet a projekt ellen.
Kapcsolódó cikkünk Teszér |
Jelentős lakossági és önkormányzati érdeklődés övezte a Korponai járásban található Teszér településen tartott nyilvános vitát az Energetikai ReUse Központ (ERC) projektjéről, amelyet a kassai Granya vállalat kíván megvalósítani a település kataszterében.
A vállalat igazgatóságának elnöke, Martin Starzyk, a találkozón ismertette a kevert kommunális és ipari hulladék válogatására és újrahasznosítására, valamint a nem újrahasznosítható hulladék égetésére szolgáló létesítmény terveit, és indokolta annak elhelyezését a térségben. Hangsúlyozta a projekt gazdasági és környezeti előnyeit, például kb. 100 új munkahely létrejöttét, valamint a hulladéklerakók számának csökkentését.
Elmondása szerint Szlovákia jelenleg élen jár a hulladéklerakásban, és az országban a hulladék mindössze 9%-át hasznosítják energiatermelés céljából.
A tervezett központ hidrogénné alakítaná a nem újrahasznosítható hulladékot, amelyet például a tömegközlekedésben lehetne felhasználni. Starzyk azt is hozzátette, hogy több tanulmány vizsgálta az esetleges levegőszennyezést, és biztosított mindenkit arról, hogy az égető egyetlen változata sem veszélyeztetné az emberek egészségét. Emellett a felszíni és felszín alatti vizek állapotára sem lenne negatív hatással.
Helyi önkormányzatok ellenzik a beruházást
Teszér polgármestere, Štefan Foltán, bírálta a projektet, mivel az egy mezőgazdasági területen valósulna meg, valamint aggodalmait fejezte ki a növekvő forgalmi terhelés és a környezetszennyezés miatt. Különösen veszélyesnek tartja, hogy a beruházás egy Gyűgy gyógyvizét védő övezet közelében fekvő fúrt kút közelében valósulna meg. Emellett aggódik a projekt turizmusra és helyi idegenforgalomra gyakorolt hatása miatt, amely a térség gazdasága szempontjából egy igen fontos ágazat.
A település hivatalosan is ellenezte a beruházást, és több kifogást is benyújtott.
A megyei ügyészségnél panaszt tettünk a projekt törvényességének kivizsgálására, mivel a hatóságok kijelentették, hogy a terv nem ütközik a megyei területrendezési tervvel
– mondta a polgármester, hozzátéve, hogy várják a Gyógyfürdők és Ásványvízforrások Felügyeletének állásfoglalását is.
Kapcsolódó cikkünk Gyűgy |
Egy komplex, évi 130 ezer tonna összkapacitású hulladékfeldolgozót hozna létre Teszéren (Hontianske Tesáre) a Granya kassai társaság. A Korponai járás önkormányzatai tiltakoznak a beruházás ellen – közölte a TASR. A gyűgyiek a vízforrásokat is féltik a telephelytől.
Az ún. Energetikai ReUse Központ (ERC), amit a kassai székhelyű Granya építene fel, csak nyolc kilométerre van Gyűgytől – és mintegy 20 kilométeres autózásra Ipolyságtól. A beruházásra vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálat még 2022. december 20-án kezdődött.
Egy településnek sem tetszik
A fürdőváros polgármestere, Dušan Strieborný (Hlas) a közösségi hálón közzétett posztjában
„nyugtalanítónak” nevezte a beruházást, ugyanis az az ásványvizes források védelmi zónájában épülne fel.
Megállapította, a szemétégetőket a nagyvárosok mellett létesítik, ahol nagy mennyiségű hulladék keletkezik. Meglepőnek tartja az évi 130 ezer tonnás kapacitást, mivel a Korponai járásban éves szinten csupán 5500 tonna olyan szemét keletkezik, amelyet aztán hulladéklerakókban helyeznek el. Strieborný felhívta a figyelmet arra is, hogy a hulladék fuvarozása miatt nagyobb forgalmi terhelésre lehet számítani, ám a környékbeli fő útvonalak már most is túlterheltek.
Ugyanezen a véleményen van Korpona (Krupina) polgármestere, Radoslav Vazan (független) is.
„Elfogadhatatlannak” nevezte, hogy az adott közlekedési viszonyok mellett ilyen rakományt szállító teherautók szeljék át a korponai városközpontot.
Mint közismert, a 66-os elsőrendű út közvetlenül Korpona főterén halad keresztül – miközben a városka és lakosai évtizedek óta várnak arra, hogy egy körgyűrű megoldja a gondjaikat.
Teszéren február 6-án csütörtökön a lakosok részvételével közmeghallgatás keretében tárgyalják meg a hulladékfeldolgozóról szóló tervezetet. Štefan Foltán (Hlas) polgármester emlékeztetett, ez a környezetvédelmi hatásvizsgálat részét képezi. Hozzátette: a község lakosainak túlnyomó többsége ellenzi a beruházást.
A beruházó korszerű üzemet ígér
Az ERC összértéke 120 millió euró lenne, és
a ma már Teszér részét képező Hontudvarnok (Dvorníky) közelében, magánterületen épülne fel. Utóbbi jelenleg ötödosztályú szántóföldnek minősül. A helyszín közel van a Selmec-patakhoz, amely aztán az Ipolyba torkollik.
A telephelyen a tervek szerint részint átválogatnák, ill. energetikailag értékelnék a beérkező kommunális és ipari hulladékot. A nem újrahasznosítható, de elégethető szemétmennyiséget elektromos és hőenergia előállítására használnák fel. Ez évi 100 ezer tonnát jelentene.
A cég szerint a telephellyel hozzájárulnának ahhoz, hogy a szemétlerakókból ne kelljen továbbszállítani a hulladékot, ill. ezáltal elősegítenék az ún. körforgásos gazdaságot. Utóbbi azt jelenti, hogy azokat a kidobott tárgyakat, amelyeket műszaki vagy gazdasági okoknál fogva nem lehet nyersanyagként felhasználni, a fosszilis tüzelőanyagok helyett használnák fel az energia előállítására. A környéken ennek egy üvegházas gazdaság, ill. agráripari központ volna a legnagyobb megrendelője, amely a hulladékfeldolgozó közvetlen közelében fog megépülni.
A beruházó azt is ki szokta emelni, hogy az Európai Unió fejlett országaiban előszeretettel alkalmazott eljárásról lenne szó. Ennek lényege, hogy növeljék a megújuló energiaforrások mértékét, miközben mentesítik a társadalmat a hulladéktárolás nem környezetbarát módjától.
Megyei szinten sem illeszkedik a fejlesztési tervekbe
Radoslav Vazan, Korpona polgármestere és a Besztercebánya megye (BBSK) képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a projekt nincs összhangban a megyei területrendezési tervvel. Véleménye szerint az ilyen létesítményeket ipari parkokban kellene elhelyezni, nem pedig mezőgazdasági területeken, nyílt térségekben.
A projekt több szempontból is ellentmond a területrendezési előírásoknak, mivel az égetőművet nem ilyen helyszínekre tervezték
– jelentette ki Vazan. Hozzátette, hogy a jogszabályok szerint a településnek módosítania kellett volna a területrendezési tervét, mivel Teszér jelenleg nem rendelkezik saját részletes településrendezési tervvel, ez azonban nem történt meg.
Kritizálta továbbá a túlzott forgalmi terhelést, amelyet a projekt megvalósítása okozna.
A környező települések és a lakosság is ellenzi a projektet
A projekt elleni más önkormányzatok képviselői is kifogásokat támasztottak. A közeli Gyűgy városa különösen a gyógyvízforrásokra gyakorolt lehetséges negatív hatásokat emelte ki.
A város polgármestere, Dušan Strieborný, hangsúlyozta, hogy az égetőmű a gyógyvizet védő második övezetben épülne, ami kockázatot jelenthet a természetes forrásokra nézve.
A lakosok többször is egyértelműen kifejtették álláspontjukat a beruházással kapcsolatban. Aggódnak a környezetszennyezés, a felszín alatti vizek szennyeződése és a növekvő forgalom miatt.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az égetőmű éves kapacitása 130 000 tonna hulladék lenne, miközben a teljes Korponai járásban évente ennek csupán 2%-a keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a hulladékot akár 100 kilométeres körzetből kellene ide szállítani
– mutatott rá Oľga Láslová civil aktivista, hozzátéve, hogy korábban már petíciót is indítottak a projekt ellen.
(TASR)
A feltételek célja, hogy biztosítsák:Gyűgy gyógyvizei ne károsodjanak,a természetes ásványvizek védelmét Szántón és Szalatnyán,a levegőminőség megőrzését a Gyűgyhöz való közelség miatt.
A projekt kapcsán folytatódnak a viták, de a helyi közösségek és a környezetvédők továbbra is ellenállnak az elképzelésnek.
(TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
