A brit természetfilmes legenda szolgált a haditengerészetnél, megmászta a televíziózás szamárlétráját, járt az összes kontinensen, bevezette a színes televíziózást az Egyesült Királyságban, és immáron nyolc évtizedet felölelő karrierje során több mint harmincöt neves díjat, köztük több BAFTA-, Emmy-, és Peabody-díjat is kapott. Vannak azonban olyan részletei is kiemelkedő életének és munkásságának, amelyeket kevesebben ismernek.
Ma, 2026. május 8-án ünnepli századik születésnapját Sir David Attenborough brit műsorvezető, természettudós és író, az ismeretterjesztő televíziózás megújítója.
A nyugat-londoni Isleworthben született 1926-ban. Testvéreivel, Richarddal (a neves filmrendezővel) és Johnnal Leicesterben nőttek fel. Davidet már kiskorában a fosszíliák és kövek gyűjtése érdekelte, rajongott a természetért, és már ekkor elhatározta, hogy a természet megismerésével és megismertetésével szeretne foglalkozni.
A cambridge-i Clare College-ban zoológiából és geológiából diplomázott, 1947-től a haditengerészetnél szolgált. Leszerelése után egy gyerekkönyv-kiadónál helyezkedett el, majd 1950-ben csatlakozott a BBC-hez. Az első időkben – főnöknője szerint a túl nagy foga miatt – nem került képernyőre, ismeretterjesztő műsorok producereként a háttérben dolgozott. Első filmje, az Állatminták készítésekor találkozott Jack Lesterrel, a londoni állatkert egyik kurátorával, akivel 1954-ben elkészítették Zoo Quest című műsorukat, amely Lester betegsége miatt végül Attenborough-val került adásba. A műsorkészítést a BBC általa alapított utazási és felfedezési osztályán folytatta, majd az 1960-as évek elején otthagyta állását, hogy filmes munkájához az antropológiát tanulmányozza.
1965 márciusában – a filmezés lehetőségének megtartása mellett – vezetőként csatlakozott a BBC2 csatornához, amelynek arculatát ő alakította ki. A BBC2 újszerű, a művészettől a sporton át a természettudományig terjedő, változatos műsorstruktúrája miatt vált népszerűvé, többek között ők vezették be a biliárd- és rögbiközvetítéseket, és 1967-ben elsőként sugároztak színes adást. Ez utóbbi előnyeinek érzékeltetésére rendelte Attenborough a Nézeteim a civilizációról című, 1969-ben bemutatott 13 részes sorozatot Kenneth Clark művészettörténésztől, a műsor mérföldkő lett a dokumentarista televíziózás történetében.
1969-ben a BBC programigazgatójának nevezték ki, de a három évvel később felajánlott vezérigazgatói állást már nem fogadta el, szabadúszóként tért vissza szenvedélyéhez, az ismeretterjesztéshez. Forgatott Indonéziában, filmsorozatot készített a törzsi művészetről, a felfedezőkről, gyerekeknek szóló sorozatot a legendás állatokról, s közben előkészítette híressé vált trilógiáját. Az Élet a Földön 1979-ben, Az élő bolygó 1984-ben, Az élet megpróbáltatásai 1990-ben készült el. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós stílusának köszönhetően belopta magát a nézők szívébe, a természetfilmeket a szórakoztató és egyben tartalmas televíziós műsorok rangjára emelte. Az Élet-sorozatban foglalkozott még az Antarktisszal, a madarakkal, a növényekkel, a gerinctelenekkel és a hüllőkkel is. Emblematikus sorozata mellett Az első édenkert (1987) címmel bemutatta a Földközi-tenger medencéjének történetét, az ősmaradványok iránti szenvedélyéről az Elsüllyedt világok, eltűnt életek nyomában (1989) című filmje tanúskodik.
1977-2005 között ő volt a narrátora a BBC milliókat a képernyők elé ültető 253 részes Vadvilág sorozatának, a szurikátákról szóló részt a brit nézők minden idők legjobb természetfilmjévé választották. Ő kalauzol bennünket A természet világa sorozat ötvennél több epizódjában, és a Vadvilág jubileumi sorozatban. Forgatókönyvíróként és narrátorként jegyzi a BBC 2006-ban bemutatott Bolygónk, a Föld című természettudományi megaprodukcióját.
Írója és narrátora volt a pteroszauruszokról szóló Repülő szörnyek (2010) című háromdimenziós filmnek, amely az első BAFTA-díjas 3D-s mozi lett. 2013-ban indította el A természet csodái című sorozatát, a következő évben az ő hangalámondásával jelent meg a BBC ultra HD felbontással készült Life Story sorozata. 2015-ben vele indult el a BBC Earth The Hunt (A vadászat) című műsora, és őt kérték fel a Bolygónk, a Föld sorozat 2016-os folytatásához is.
„A nagyszerű kommunikátorként és páratlan oktatóként” emlegetett David Attenborough műsorait a közszolgálati televíziózás mintapéldájaként dicsérik. Munkássága, a televíziós ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége elismeréseként elhalmozták kitüntetésekkel: barátai között tudhatta II. Erzsébet királynőt, aki 1985-ben lovaggá ütötte, 2019-ben Chatham House-díjat, 2020-ban Lovagi Nagykeresztet adományozott neki. A britek nemzeti intézményként tekintenek rá, 2002-ben a 100 legnagyobb brit közé választották. Ő az egyedüli BAFTA-díjas, aki fekete-fehér, színes, HD és 3D műsorért is megkapta az elismerést, 2018-ban és 2019-ben kiváló narrátori munkájáért Primetime Emmy díjat kapott. Számos újonnan felfedezett fajt – köztük a Sylvicanthon attenboroughi szkarabeusz bogarat – neveztek el róla, 2019-ben személyesen avatta fel a nevére keresztelt új brit sarkkutató hajót.
Az élővilág csodáit kutatva bejárta a Földet, Magyarországon a páratlanul gazdag szitakötő- és az Európa többi részéről szinte eltűnt tiszavirág-populációt mutatta be. 2002-ben kiadta, majd 2009-ben újra megjelentette Life on Air című önéletírását, 2015-ben a zene világába kirándulva narrátorként vezette fel Adele Hello című slágerének videoklipjét. 2020-ban Vilmos herceggel közösen megalapították az Earthshot Prize nevű „környezetvédelmi Nobel-díjat”.
Még ma is korát meghazudtolva emel szót a Föld megmentéséért: Perfect Planet (A tökéletes bolygó) című ötrészes sorozatát 2021-ben, Az óceán csodája című filmjét tavaly mutatták be. Az idén indított Titkos kertek sorozatával pedig rávilágít, hogy a vadon nem távoli egzotikus tájakon, hanem saját hátsó kertünkben kezdődik, csak észre kell vennünk.
Páratlan életpályája és születésnapi centenáriuma tiszteletére a BBC ünnepi tv-műsorral készül, és David Attenborough 100 éve a Föld bolygón címmel gálát rendez a Royal Albert Hallban.
20 érdekesség a kereken százéves természetfilmes legendáról:
1. Tizenegy évesen a Leicesteri University College-el üzletelve szerzett zsebpénzt, gőtéket adott el az intézménynek 3 penny-s áron, amiket az egyetem zoológiai tanszéke melletti tavacskából gyűjtött.
2. Ő az egyetlen, aki BAFTA-díjat kapott műsoraiért fekete-fehérben, színesben, HD-ban és 3D-ben is.
3. Nincs autója, sosem szerzett jogosítványt.
4. Nem szeret e-mailt küldeni vagy olvasni, jobban szeret mindent hagyományos levelezés útján intézni.
5. Egyetlen olyan állat van, amitől irtózik: ki nem állhatja a patkányokat.
6. Több mint 50 különböző növény- és állatfajt neveztek el róla, sőt, egy brit sarkkutató hajó, az RRS Sir David Attenborough is az ő nevét viseli.
7. Ő az egyik legtöbbet utazott ember a világon, A madarak élete című dokumentumfilm készítése közben összesen 256 ezer mérföldet, azaz közel 412 ezer kilométert tett meg, ami olyan, mintha tízszer megkerülte volna a Földet.
8. A BBC programigazgatójaként ő rendelte be a Monty Python társulat kultikus szkeccssorozatát, a Monthy Python Repülő Cirkuszát.
9. Az élő bolygó forgatása közben lezuhant a hőlégballonja Skóciában. Mikor végre elért egy farmhoz, az ott élő gazda csak azzal a feltétellel engedte meg, hogy használja a telefonját, ha előtte boldog születésnapot kíván a lányának.
10. A BBC2 vezetőjeként ő javasolta, hogy
a teniszlabdák legyenek sárgák, mert akkor jobban fognak látszódni a színes televíziókon. A tanácsát évekkel később megfogadták.
11. Egyetért az állatok klónozásával annak érdekében, hogy veszélyeztetett fajokat lehessen így megmenteni.
12. Munkásságáért kétszer is lovaggá ütötték, és neki van a legtöbb tiszteletbeli egyetemi címe az Egyesült Királyságban – összesen 32 darab.
13. Egyszer bevallotta, hogy ha létezik reinkarnáció, akkor ő lajhárként szeretne újjászületni.
14. Két Guinness-rekordot is tart: ő a leghosszabb karrierrel rendelkező tévés természetfilmes, egyben a legrégebb óta aktív televíziós műsorvezető is.
15. Azért viselt mindig kék inget és keki nadrágot, hogy megkönnyítse a műsorai szerkeszthetőségét, hiszen sokszor akár több hetes kimaradásokkal, egymástól nagy távolságokra lévő helyszíneken kellett jeleneteket leforgani hozzájuk.
16. Munkája nem volt mindig veszélytelen,
kis híján meghalt Az élet megpróbáltatásai című sorozat forgatása közben, mikor delfineket filmeztek, és egy hullám besodorta egy merülő platform alá.
17. Annyira jól tudja utánozni a farkasüvöltést, hogy a valódi farkasok válaszolnak rá.
18. Agnosztikusnak tartja magát, teljes mértékben kiáll az evolúció tana mellett, és ellenzi a kreacionizmus (teremtéstan) oktatását az iskolákban.
19. A Galapagos 3D készítése során forgatott Magányos George-dzsal, a galapagosi óriásteknősök Pinta-szigeti alfajának utolsó élő egyedével, így David Attenborough lett az utolsó, aki dokumentálta az állatot. Magányos George ugyanis nem sokkal a fogatás után elpusztult.
20. Amikor századik születésnapjához közeledve megkérdezték a természetfilmes legendát, hogy mi a hosszú élet titka, ő csak annyit mondott, hogy „puszta szerencse”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
