Tanács Zoltán távozását és a HUN-REN-törvénytervezet visszavonását követelik az akadémiai dolgozók

Tanács Zoltán távozását és a HUN-REN-törvénytervezet visszavonását követelik az akadémiai dolgozók

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a tudományos és technológiai miniszter csak tovább barkácsolja a NER alatt létrehozott, teljesen irreálisan működő kutatási szervezetet.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azonnali menesztését, a módosított HUN-REN-törvény tervezetének visszavonását, parlamenti vizsgálóbizottság felállítását és a kutatóhálózattól elszakított négy kutatóközpont elmaradt dolgozói béreinek még idei folyósítását követeli az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) – írja a szervezet kedd reggeli közleménye nyomán a hvg.hu.

Az ADF a nyílt levélben hozzáteszi, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a már benyújtott törvényjavaslatot, kérni fogják a köztársasági elnököt, hogy azt ne írja alá.

A szervezet úgy véli, a minisztérium által társadalmi vitára bocsátott törvénymódosítási javaslat lényegében Hankó Balázs HUN-REN-törvényének tovább barkácsolt változata. Az „inkább tekinthető az elmúlt tizenhat év törvényalkotási mementójának, mint előremutató és méltó akadémiai szabályozásnak”.

A javaslatot a NER tudomány- és felsőoktatás-ellenes jogalkotása újabb mérföldkövének és mélypontjának tartják.

Azt is kiemelték az akadémiai dolgozók, hogy a normaszöveg majdnem 50 százalékos átfedést mutat a korábbi, Hankó Balázs minisztersége alatt készült változattal, amely ellen nemcsak az ADF, hanem az akadémiai szféra szereplőinek széles köre mindig is tiltakozott. „Erről a modellről a kutatóhálózat jelenlegi ideiglenes elnöke, Stipsicz András is elismerte, hogy valójában kekva” – tették hozzá. Tanács Zoltán pedig szerintük úgy döntött, hogy nem a rendszerváltás utáni akadémiai törvény hagyományához nyúl vissza, hanem „felveszi a Hankó Balázs kezéből kihullott lobogót, és a NER alatt létrejött, teljesen irreálisan működő szervezetet barkácsolja tovább”.

Hírdetés

Véleményük szerint a törvénymódosítási tervezet alapján a Magyar Tudományos Akadémia szerepe a kutatóhálózat működtetésében csak névleges lenne.

„A javaslat az MTA legfőbb döntéshozó szervét, a Közgyűlést csak egyszer említi, és annak semmilyen érdemi jogosítványt nem biztosít”

– írták. Közlésükben az akadémiai dolgozók arra is rávilágítanak, hogy mivel nem folyt hivatalos, rendszeres és érdemi egyeztetés az érdekképviseletekkel, ők is csak Tanács Zoltán Facebook-oldaláról tudtak tájékozódni. A miniszterről pedig lényegében azt írják, a Planetárium élén vagy a Mesterséges Intelligencia Utazó Nagyköveteként is hasznosabb lenne, mint tárcavezetőként.

„A kutatóhálózat visszakerülése a Magyar Tudományos Akadémiához és az akadémiai törvénybe nemcsak szimbolikus aktus, hanem egyúttal a magyar tudomány jövőjét is meghatározza”

– olvasható a nyílt levélben. Kiemelték továbbá, hogy a megfelelő színvonalú törvénytervezet elkészítéséhez és az azon alapuló intézményi szabályozások megalkotásához, a tudományos közösség által folytatott megvitatásához idő kell. A Magyar Tudományos Akadémia 198., rendkívüli közgyűlésén, 2024. december 11-én egy ma is hatályos határozatában egyéves felkészülési időt tartott szükségesnek. Ezért képtelenség, hogy a kutatóhálózatra vonatkozó, még megfogalmazás előtt álló új törvény másfél hónapon belül hatályba lépjen.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »