Nyitókép: Körkép.sk
Tallinn, Észtország mesés fővárosa, decemberben általában fehér hótakaró alatt búvik meg, most azonban nem a legszebb téli arcát mutatja felénk – szürke esőfelhők vették át a város egén a hatalmat. A világosság a téli időszakban e kicsi északi országban egyébként is napjában csak néhány órán át tart – ezt próbálják ellensúlyozni a regiment fényforrással, ami megvilágítja a város minden szegletét. Ilyenkor, karácsony tájékán a pompás díszkivilágítás mindezt a sokszorosára fokozza.
Maga a karácsonyi vásár hasonló, mint nálunk – a legfinomabb helyi jellegű ételektől, italoktól kezdődően a téli ruházatokig mindent lehet kapni. Az óváros főterén itt is hatalmas karácsonyfa pompázik, előtte zöld fenyőágakból megalkotott, arany szegéllyel díszített színpad, szórakoztató zenés programokkal.
Az óváros főbejáratánál, a Viru-kapu ikertornyai előtt – melyek a 14. században épültek – virágárusok sora kínálja a különféle méretű fenyőfákat és a leggyönyörűbb téli virág-dekorációkat.
A kapun áthaladva egy sétálóutcán folytathatjuk utunkat, a Városháza-térre, melyet évszázados, épületek fognak közre. Itt, a város szívében található a tallinni városháza is, mely 1404-ben épült, késő gótikus stílusban. Amerre szertenézünk, karcsú, gótikus tornyok sokasága emelkedik az ég felé, melyek mind a keresztény gyökerekre mutatnak vissza. A jelenkori ünnepi díszítésben azonban a betlehemi jászol a kisdeddel nem kapott helyet; (legalábbis hiába keresem), de a hajdani Szovjetunió e pici tagállamában ezen nem is csodálkozom.
Ami viszont szokatlan látványt nyújt a karácsonyi vásár forgatában, a gyermekeket szórakoztató színes körhinták sora. Érdekes módon itt az anyukák bátran felültetik apró gyermekeiket a téli időszakban is, nem féltve őket a megfázástól, sőt, a körhintázást követően sokan a legközelebbi cukrászdába is beülnek, egy nagy adag fagyira.
Tallinn városát egyébként a dánok alapították, s már a 13. század második felében a Hanza-szövetség tagjává vált, ami folyamatos fejlődést biztosított számára.
Az óváros teljes egészében megőrizte középkori jellegét. A két kilométer hosszan körbefutó városfal ma is álló 26 bástyájával egykor Észak – Európa legjelentősebb erődítménye volt.
A HANZA, amely a középkorban kereskedővárosok szövetségét alkotta, Észak-Európában, valamint a balti térségben működött, és nagyon sikeres tevékenységet folytatott a 13. századtól egészen a 17. századig. Ebből a korból származik a történelmi belváros csodálatos gazdagsága, mely mára teljes egészében az UNESCO Világörökség részét képezi.
Az óváros keleti, kissé távolabbi pontjáról magasodik felénk a Szent Olaf templom, mely II. Olaf norvég királyról kapta a nevét, és az 1200-as években épült. Felhőket érő gótikus tornya a magasságával tűnik ki, melyet nagyon sokáig a világ legmagasabb építményének tartottak. Eredeti toronymagassága 153 méter volt, ám villámcsapás érte, így a felújítását követően 123 méterre csökkent. De még így is jóval magasabb, mint a budapesti Mátyás templom 78 méteres tornya, vagy akár a prágai Szent Vitus székesegyház 96 méteres főtornya.
A belváros szívében emelkedik az ég felé a Szentlélek templom, amely szintén megőrizte 14. századi formáját. A templom külső tekintetében egyszerű, ám belseje gazdagon díszített.
A város kiemelkedő pontja a Toompea-domb, itt található az észt parlament is, és templomok sora, a Szűz Mária nevét viselő Tallinni Dóm, aztán a Szent Miklós templom, mely jelenleg egyházművészeti múzeumként szolgál. A legelőkelőbb helyen az Alexandr Nyevszkij Székesegyház áll, mely kívül és belül is fenségesnek írható le. A gyönyörű hagymakupolás ortodox templom környékén leginkább orosz szót hallani, és úgy érezni, az észt lakók még ma is az orosz elnyomás szimbólumaként tekintenek rá.
De teljesen mindegy, merre járunk, feldíszített fenyőfák sorát látjuk, utcákon, tereken, boltok előtt – mondhatni százával – ami nem is csoda, hiszen az ország jelentős részét erdő bordítja. És a dekorációra szánt kitermelt fenyők mellett feldíszítik a városi parkok hatalmas, élő fenyőfáit is.
A karácsonyi ünnepkör idején Tallinn minden egyes szeglete rejtelmes, mesés hangulatot áraszt.
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
