KOLOZSVÁR. Megdöbbenésének és értetlenségének adott hangot a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a katalán vezetõk ellen indított büntetõeljárás miatt. A Carles Puigdemont katalán elnöknek címzett nyílt levelében Izsák Balázs az ENSZ által kidolgozott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát idézte, és megállapította, hogy a katalán vezetõk eszerint jártak el.
Izsák Balázs szerint a katalán vezetõk annak a kötelezettségnek feleltek meg, amelyet az egyezségokmány bevezetõje szerint minden embernek viselnie kell közössége iránt. Mint idézte, az egyezségokmány leszögezi: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlõdésüket.” A dokumentum más idézett cikkei szerint céljai elérése érdekében minden nép szabadon rendelkezik a természeti kincseivel és erõforrásaival, és semmilyen körülmények között sem fosztható meg a létfenntartásához szükséges eszközeitõl. Az egyezségokmányban részes államok azt is vállalták, hogy „elõmozdítják a népek önrendelkezési jogának megvalósítását, s ezt a jogot az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel összhangban tiszteletben tartják”.
Izsák Balázs váratlan fordulatnak tekintette, hogy Európa számos, önálló állammal nem rendelkezõ népe, nemzeti közössége vagy kisebbsége megpróbál elhatárolódni a katalán függetlenedési törekvésektõl.
„Megfélemlített, túszként viselkedõ közösségek vezetõi igyekszenek megnyugtatni a felettük uralkodó, gyakran jogsértõ többség hatalmi intézményeit, hogy saját törekvéseik nem azonosak a katalánokéval. Ezzel szemben egyetemes érdeke minden embernek, hogy az ENSZ-egyezmény elõírásai érvényesüljenek, és a bevezetõben megfogalmazott erkölcsi parancsot kövesse, országától, saját közösségének helyzetétõl függetlenül minden ember” – fogalmazott Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke szerint a katalán nép határozottsága a székelyeket is bátorítja abban a békés, mozgalmi eszközökkel folytatott politikai harcban, amelynek a célja Románia alkotmányos keretének átalakítása annak érdekében, hogy Székelyföld népének kollektív akarata, belsõ önrendelkezése megfelelõ regionális kereteket kapjon.
Albert Camus 1956-os röpiratát idézte, melyben a francia író Európa közönyét is ostorozta és megköszönte azt a „királyi örökséget”, amelyet a magyar nép ajándékozott Európának: „a szabadságot, amelyet õk nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk”.
Albert Camus példáját követve köszönte meg Carles Puigdemont elnöknek és minden katalánnak azt a szabadságot, amelyet a katalánok még nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak a székelyeknek.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
