Szlovákiában elszaporodtak a medvék, és hozzászoktak az emberhez, aki a sok hulladékkal szoktatja magához ezeket az állatokat – a Veresegyházi Medveotthon vezető állatápolója ezzel magyarázza, hogy az utóbbi időben egyre többször támadnak meg embereket a medvék a Tátrában.
Jóváhagyta a szlovák kormány a problematikus medvék likvidálásáról szóló törvényjavaslatot, de ez nem tartóztatja fel a ragadozókat. Tavaly összesen 14, idén az eddigi négy hónap alatt már több mint tíz alkalommal támadt emberre a barnamedve északi szomszédunknál. Az elmúlt napokban két újabb medvetámadást regisztráltak Szlovákiában. Legutóbb vasárnap, amikor egy önkéntes tűzoltót harapott lábon a vadállat.
A javaslat szerint a természetvédelmi és a polgári védelmi törvény módosításával rendkívüli helyzetet hirdethetnének medvetámadások esetén, olyat, mint például földrengéskor vagy terrortámadáskor. Ha az állat a viselkedésével veszélyezteti az emberek életét, egészségét és vagyonát, a környezetvédelmi minisztérium engedélyt adhat a kilövésére.
Horvát László, a Veresegyházi Medveotthon vezető állatápolója szerint Szlovákiában most az okozza a gondot, hogy elszaporodtak a medvék, és véges egy-egy élőhely eltartó képessége. De azt is kiemelte, hogy jelentős az emberi közrehatás, például azzal, hogy a kirándulók letérnek a kijelölt turistaútvonalról. Ebben az esetben fennáll a veszélye annak, hogy észrevétlenül olyan közel kerül az ember a medvéhez, amikor már kikerülhetetlen a konfliktus. Az a probléma, hogy a medve nem tudja időben észlelni a turistát.
„Általános hiba az, hogy olyan helyeken, ahol medvével találkozhatunk az erdőben, mindenki próbál óvatoskodni, csöndben mozogni. Ez a lehető legrosszabb taktika, hiszen a medve nagyon jó érzékszervekkel van ellátva, és nem feltétlenül akar velünk találkozni. Ha esetleg többen vagyunk és beszélgetünk, ne adj isten, néha megcsörgetünk egy kulcscsomót, tapsolunk, hogy felhívjuk a figyelmünket a közelben tartózkodó medvének saját magunkra, akkor nem fog odajönni hozzánk, hiszen nem akar velünk találkozni” – mondta a szakember.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha észrevétlenül belépünk az állat biztonsági körzetébe, akkor már nem fog elmenekülni, mert olyan közel vagyunk hozzá, hogy meg fog támadni. „Nem azért, hogy bántson vagy ártson nekünk, viszont egy 350-400 kilós medve, ha keresztülszalad rajtunk, az fáj. El akar minket riasztani, de mi ott állunk az útjában, és
ilyenkor elkövetik többen azt a hibát is, hogy elkezdenek szaladni, de egy ragadozó állatnál a menekülés mindig támadási ösztönt vált ki”
– magyarázta Horvát László. Ezért azt tanácsolja, ha vadállattal találkozunk, és végképp elkerülhetetlen, hogy valamilyen kontaktusba kerüljünk, akkor a legcélszerűbb az állat felé fordulva, viszonylag lassú mozgással kihátrálni a személyes teréből. Emellett ha van nálunk táplálék, akkor azt le lehet tenni, mert a medve azzal fog foglalkozni, nem pedig velünk, hiszen nem célja az, hogy bennünk bármilyen kárt tegyen, „nem vagyunk neki potenciális táplálék”.
Ez tehát a lényeg, hogy a medve minél hamarabb tudomást szerezzen a „betolakodóról”, akkor biztosan ki fog térni. „Nem akar velem találkozni, nem vagyok neki táplálék, viszont zavarom. A medve nagyon jó indikátorfaj, hiszen a nyugalmat kedveli. Nálunk azért sem terjedtek el annyira a medvék, mert a medve szereti a nyugalmas, nagy, egybefüggő erdőtömböket, nálunk viszonylag kevés ilyen zavartalan hely van” – mondta az állatápoló.
Horvát László szerint problémát jelent a medvék szocializációja is, mert gyakran látogatnak a településeken lévő hulladékudvarokba, és ha egy anyamedve bevezeti a bocsait egy ilyen hulladékudvarba, akkor
a felnövekvő állatoknak az lesz a természetes magatartásformájuk, hogy a szemétben kell élelmet keresni, a szemét pedig az ember lakta települések környékén van.
„Az a baj ezekkel a medvékkel, hogy látnak embert, találkoznak emberrel, nyilván a táplálékkal vannak elfoglalva, de abszolút összekötik az embert és a táplálékot” – magyarázta a szakember, de hozzátette, hogy a balesetekben szerepet játszik az is, hogy az emberek kíváncsiak ezekre az állatokra, és egyre közelebb merészkednek hozzájuk, amikor meg ebből előbb-utóbb sérülés lesz, „ezeket a medvéket kikiáltják emberevő medvének, akkor valamilyen módon el kell pusztítani őket, vagy megpróbálják őket áttelepíteni”.
Horvát László szerint az utóbbi esetben a problémát az jelenti, hogy egy ilyen medvét, aki megszokta azt, hogy az emberek közelében keresi a táplálékát, el lehet altatni, el lehet vinni egy számára ismeretlen helyre, de a legelső dolga az lesz, hogy keresni fog egy ember lakta települést, hiszen azt tanulta meg, hogy ott van mindig korlátlan mennyiségű táplálék télen-nyáron, ezért ezek az állatok veszélyt jelentenek a későbbiek folyamán is.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
