Különös és varázslatos fényét annak köszönheti, hogy elnyeli a kék fényt és visszatükrözi a sárgát, évezredeken át használták fizetőeszközként, az elmúlt 150 év globális pénzrendszere jórészt erre a fémre alapult. Az arany egy viszonylag ritka fém, amit az emberek elsősorban a gazdagsággal és a vagyonnal azonosítanak, pedig bámulatos fizikai tulajdonságai vannak.
Nem véletlenül használják a számítástechnikai gyártásban is változó mennyiségben. És bár az emberiség már évezredek óta használja, a mai napig nem ismeri teljesen. Az arany atomi szinten ugyanis nem mindig tartja be azokat a szabályokat, melyekbe a fizikai modellek skatulyáznák be.
A nemzetközi kutatócsoportnak sikerült egy új eljárást kifejlesztenie, amelynek segítségével feloldhatók lesznek az elméleti fizika által felvázolt törvényszerűségek és a kísérleti eredmények közti ellentmondások. A kutatócsoport tagja a szlovákiai Lukáš Félix Pašteka is, aki az új-zélandi Massy Egyetemen és a hazai Komenský egyetemen tevékenykedik.
Már az alkimisták is különösen érdekesnek tartották, hogy az aranyat oldja a higany. Ez a két fém egymás mellett helyezkedik el a periódusos rendszerben. Az alkimisták egyik fő feladata az volt, hogy rájöjjenek, hogyan állítható elő arany más fémekből. A sárga fém másik szomszédjával, az ólommal sokat próbálkoztak – természetesen eredménytelenül. Forrás: KosickeNoviny.sk
Kulcs a legújabb elemek titkaihoz
„Elvileg ma csak az egy elektronnal rendelkező hidrogénatomot tudjuk leírni analitikusan. (…) Amint az atom több elektronnal is rendelkezik, ezek egymásrahatása mindent megbonyolít és a számítások nehézsége exponenciálisan növekszik.”
Vázolta fel az arany problémáját Pašteka a SME napilapnak. A kihívás nem kicsi: az arany a periódusos rendszerben a 79., vagyis 79 elektronnal rendelkezik, tehát rendkívül összetett számításokkal írható csak le viselkedése, ami a szuperszámítógépeknek is hónapokba telne.
A tudósok ezért általában leegyszerűsítik a arany viselkedését leíró modellt, néhány részletet elhagynak, ezzel azonban megnő a hibahatár, és különbség van az elméleti és a kísérleti fizika megállapításai között.
Paštekáék új eljárása minden részletet figyelembe vesz, így ők közelítik meg eddig legjobban a kísérleti eredményeket. Vagyis, ha ismerjük a képletet, megjósolható az atom viselkedése. Paštekáék módszere ráadásul nem csak az aranynál, hanem más elemeknél is használható.
Már pedig tavaly négy új elem került be a periódusos rendszerbe, amelyek ráadásul szupernehéz elemek – csak másodpercekig léteznek a részecskegyorsítóban, mielőtt lebomlanak. Ezek tulajdonságainak meghatározásában is különösen fontos lehet az új eljárás.
Körkép.sk, SME.sk
Nyitókép: TechnolgieCorp.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
