A szívférgesség egy potenciálisan halálos betegség, melyet a Dirofilaria immitis fonálféreg okoz. A szúnyogcsípéssel elsősorban a kutyákat fenyegető betegség Szlovákiában és Magyarországon a közelmúltig ismeretlen volt, ám a klímaváltozás következtében terjedni kezdett.
A fertőzésre különösen fogékony kutyák mellett a macskák, a menyétfélék és mintegy harminc más állatfaj betegségét írták már le. Az ember is megfertőződhet, de kialakult megbetegedésről eddig nálunk nem volt információ.
Szlovákiában 2005-ben figyelték meg a dirofiláriát kutyákon, azóta a kutyák állományának 11–13 százalékában jelen van, elsősorban a déli régiókban, ahol minden harmadik kutyában előfordulhat.
A féreg szaporodási- és életciklusa meglehetősen bonyolult. Szükséges hozzá egy olyan gazdaállat, amelyben kifejlődött nőstény féreg élt és szaporodott, így a vérében féreglárvák találhatók, melyeknek új gazdatestre van szükségük a fejlődéshez. A fertőzött állatokból szúnyogcsípéskor a vérrel együtt a féreglárvák is a szúnyogba, mint köztesgazdába kerülnek. Két-három hét, a szúnyogban töltött érés után a következő csípéskor egy újabb állatba kerülnek. Itt két-három hónapig főként a kötőszövetben fejlődnek, majd az úgynevezett mikrofilária (miniféreg) állapotukban a vénás rendszeren keresztül eljutnak a szervezet különféle helyeire.
A férgek kifejlődés után szaporodnak, majd a nőstény több évig is életképes lárvákat juttat a vérbe. Ezek itt nem fejlődnek tovább, a ciklus újra kezdődik a szúnyogcsípéssel, majd ezután a következő gazdatestben való fejlődéssel.
Mikrofilária állapotban semmi tünetet nem okoznak. Az előbb a tüdőartériákban, majd a jobb szívkamrában megkapaszkodott kifejlett példányok a számuktól függően okoznak panaszokat. Amennyiben csak néhány féreg él, akár tünetmentesség is előfordulhat, de ez ritka. A tünetek között szinte mindig jelentkezik a légszomj, gyenge terhelhetőség, köhögés, fáradékonyság. Ezeken felül szívritmuszavar, artériagyulladás és általános gyulladásos tünetek, máj- és veseproblémák, májmegnagyobbodás, hasvízkór is előfordulhatnak.
A megbetegedett állat pusztulását szív- és légzési elégtelenség, tüdőembólia, máj- és veseműködési zavar, esetleg a bomló féregmaradványok miatti szepszis okozhatja.
A macskák szervezete jóval ellenállóbb a féreggel szemben, az immunrendszerük hatékonyabban küzdi le a behatolót. 10 százalékuknál viszont súlyos, vagy végzetes következményei vannak a betegségnek. A macskák kisebb mérete miatt jóval kevesebb féreg is elég az állat elpusztulásához. Ilyenkor a megtelepedett féreg miatt súlyos, sokszor félrediagnosztizált légzőszervi gyulladás (HARD, Heartworm-associated respiratory disease) következik be. A kifejlett féreg elpusztulásakor általános gyulladás és akár halálos vérrögképződés történhet. A többi tünet nem specifikus, hányás, leromlás, étvágytalanság.
A macskák szívférgességének a megelőzésére kifejezetten a macskák számára készített féregellenes szerek, spot on oldatok alkamazhatók. Macskát kutyák számára készített szerrel kezelni szigorúan tilos.
Feltehető, hogy az ember esetében is hasonló módon megy végbe a betegség kialakulása.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
