A kritikus ásványkincsek (mint a ritkaföldfémek, lítium, kobalt és germánium) nélkülözhetetlenek a modern technológiákhoz. Beszerzésük stratégiai biztonsági kérdés, mivel az ellátási láncok sérülékenyek. A globális piacokon ezért komoly verseny és nemzetközi összefogás zajlik feltárásukért.
A szlovák kormány június 17-ei ülésén jóváhagyta a kritikus ásványkincsek 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó felkutatásának tervét, több mint 2,9 millió euró értékben. Számos ásványkincslelőhely vár még felfedezésre az országban, amihez modern technológiákra van szükség. A geológusok bányászati meddőt, meddőhányókat és régi bányákat is vizsgálnak.
Egyelőre a geológiai munkálatok megkezdése van napirenden, amelyek fontosak Szlovákia nyersanyagbiztonsága szempontjából.
A kritikus ásványi anyagok elengedhetetlenek az olyan stratégiai ágazatok számára, mint az elektromobilitás, az energetika, a digitális technológiák és a védelmi ipar. „Az első terv jóváhagyásával konkrét lépéseket teszünk Szlovákia nyersanyagbiztonságának megerősítése érdekében. A hazai erőforrások és a bennük rejlő lehetőségek ismerete nélkül továbbra is a külföldi stratégiai nyersanyagok importjától függünk” – nyilatkozta ezzel összefüggésben Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter.
Szlovákia egyelőre nem rendelkezik kellő áttekintéssel az ásványlelőhelyek lehetséges előfordulásáról, mivel az adatok nagy része történelmi, nem egységes, és egy olyan időszakban keletkezett, amikor teljesen más nyersanyagokra összpontosítottak, mint napjainkban. „Jelenleg nem tudjuk nyilvánosságra hozni a helyszínek pontos listáját, ahol a kritikus ásványkincsek geológiai feltárását végzik, mivel ilyen lista még nem áll rendelkezésünkre” – mondta Peter Vojtko, a minisztérium geológiai osztályának és állami geológiai hatóságának igazgatója.
„Az első cselekvési terv számos intézkedése a kritikus ásványkincsek előfordulására vonatkozó ismeretek aktualizálására, elhelyezkedésük térképen történő megjelölésére, a prognózisterületek azonosítására és a kiválasztott területek potenciáljának ellenőrzésére irányul” – tette hozzá.
A fő feladatok közé tartozik a kritikus ásványkincsek előfordulási és lelőhelyi térképeinek létrehozása, a Szepes-Gömöri-érchegység erőforrásaira vonatkozó adatok frissítése, bányászati meddők és meddőhányók kutatása, valamint a szlovák lelőhelyek nemzetközi klasszifikációja. A cselekvési terv a nehézásványok előfordulásának ellenőrzésére is összpontosít a Nyustya-Mútnik lelőhelyen, ahol többek között volfrám, kobalt, lítium, ón és grafit jelenléte feltételezhető.
Ez a folyamat azonban nem könnyű – a történelmi adatokat gyakran más célokra, más minőségben és a mai technológiai képességek megléte nélkül jegyezték fel. Az államnak ezért a régi feltérképezést új geofizikai és geokémiai módszerekkel kell pontosítania. A másodlagos nyersanyagforrások ilyen jellegű kinyerése a régi bányászati meddőkből és meddőhányókból a jelenleg hatályos jogszabályok módosítását is megköveteli. A múltban számos külföldi vállalat érdeklődött kitermelés, például a Körmöcbánya és Gyetva közelében lévő aranylelőhely iránt. Ezek a tevékenységek azonban meghiúsultak a helyi önkormányzatok tiltakozása miatt.
„A kritikus ásványok közül hét ásvány lelőhelyét regisztráltuk Szlovákiában: antimon-, réz-, volfrám-, barit-, földpát- és grafitérceket, valamint a magnézium és szilícium alapvető nyersanyagainak több lelőhelyét, amelyek szintén szerepelnek a kritikus ásványok listáján” – pontosított Vojtko.
A szakértők szerint azokon a területeken, ahol történelmileg réz-, arany- és ezüstérceket, később pedig más fémeket is kitermeltek, vannak olyan területek, ahol antimon-, arany-, ezüst-, réz-, ólom-, cink-, arzén-, bizmut-, nikkel- vagy mangántartalmú ásványok is előfordulhatnak, attól függően, hogy melyik nyersanyagot hol bányászták vagy dolgozták fel.
Az ásvány-, bányászati vagy geotermikus vizek a jövőben a kritikus nyersanyagok, például a lítium-, stroncium-, réz- vagy magnéziumsók nem hagyományos forrásaivá is válhatnak. Annak ellenére, hogy Szlovákia gazdag bányászati múlttal rendelkezik, és geológiai szempontból is feltárt terület, továbbra is lehetőség van új lelőhelyek felfedezésére.
„Szlovákia geológiai fejlődése rendkívül változatos, így nem kizárt, hogy olyan fémek lelőhelyeit is felfedezzük, amelyekről korábban nem volt tudomásunk Szlovákiában” – tette hozzá.
„A geológiai kutatás célja a terület geológiai szerkezetének, a lelőhelyek nyersanyag-potenciáljának megismerése. Ez az információ elengedhetetlen az állam számára, amely a Szlovák Köztársaság Alkotmánya szerint az ásványkincsek tulajdonosa. Ezért természetes, hogy érdekelt abban, hogy ismerje ásványvagyonának mértékét és minőségét, és erre vonatkozóan naprakész adatokkal rendelkezzen” – magyarázta. Hozzátette, hogy „a geológiai kutatás puszta végrehajtása azonban semmiképpen sem jelenti automatikusan azt, hogy egy adott területen bányászat indul”.
Szerinte a felmérés eredményei szakmai támpontot jelentenek az állam jövőbeli döntéshozatalához. Teljes mértékben az államon múlik, hogyan kezeli ezeket az információkat – hogy a jövő generációi számára szóló vagy vészhelyzeti stratégiai tartaléknak tekinti-e az ásványkincset, illetve úgy dönt, hogy megteremti jövőbeni felhasználásának feltételeit.
„Ezenkívül a lehetséges bányászattal kapcsolatos döntések a vonatkozó jogszabályok értelmében külön engedélyezési eljárások hatálya alá tartoznak, és nem következhetnek kizárólag egy geológiai felmérésből” – erősítette meg Vojtko.
NZS/Felvidék.ma/Pravda.sk
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
