Tudomásul kell venni, hogy a koronavírusra még nincs védőoltás, ezért a járvány ellen csak távolságtartással, maszkviseléssel és fertőtlenítéssel lehet védekezni – jelentette ki a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa az InfoRádiónak adott interjúban. Szlávik János szerint az oroszok túl korán jelentették be, hogy törzskönyveztek egy vakcinát, hiszen a teszteléshez még hónapokra van szükség.
Figyelemre méltó, hogy az utóbbi napokban a hazai esetszámok 30-40-50 körülre emelkedtek, de a környező országok számait nézve Magyarországon még mindig jobb helyzetben van, mint sok környékbeli ország – mondta az InfoRádióban Szlávik János. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa arra is figyelmeztetett, hogy mostanra egyértelművé vált: ezt a vírust nem befolyásolja az évszak, nyáron ugyanolyan jól tud terjedni, mint télen, ősszel vagy tavasszal. Ezért a következő időszakban, amikor nyitnak majd az iskolák, és egyre többen térnek vissza a munkahelyükre, figyelemmel kell kísérni a járvány következő szakaszának alakulását.
Szlávik János azonban nem beszél hullámokról, mert még nem tudják pontosan, hogy működik ez a koronavírus. Így arról sem akart beszélni, hogy a mostani emelkedés a sokat emlegetett második hullám kezdete-e. A főorvos szerint
különböző hullámgörbék vizsgálata helyett a napi esetszámokat érdemes figyelni,
és az alapján beavatkozni, illetve a becsléshez jó alapot adhat a szennyvíz vizsgálata, amikor a koronavírus genetikai örökítőanyagának a jelenlétét határozzák meg.
„Ha ez emelkedik, akkor egy-két hét múlva elkezdődik az esetszám szaporodása. Budapesten és Miskolcon már növekedést tapasztaltak, ezért ezeken a helyeken várható, hogy esetszám-emelkedés jön a következő hetekben” – mondta Szlávik János.
Az infektológus úgy látja, a vírus terjedéséhez hozzájárul, hogy a nyári melegben az emberek sokkal nehezebben viselik a korlátozásokat, kevesebb helyen használnak maszkot, vagy nem tartják az előírt távolságot. Az új megbetegedések közül egyre több eset származik külföldről, és az új, helyi gócpontok mögött gyakran áll rendezvény, családi összejövetel, esküvő, ahol egy helyen sok ember van összezárva, és nem használnak maszkot.
„Továbbra is fel kell hívni mindenkinek a figyelmét, hogy nem a szabályokat szigorítják, hanem az eddigi szabályokat kell sokkal pontosabban betartani.
Amíg nincs oltás, addig csak a maszk, a távolságtartás és a fertőtlenítés a védekezés módszere”
– emlékeztetett a szakember.
A napokban felbukkant orosz védőoltással kapcsolatban szkeptikus az infektológus, szerinte nem lehet egy januárban azonosított vírusból fél év alatt törzskönyvezett védőoltást előállítani. Mint mondta, az orosz megoldás is egy olyan, korábbi technológián alapul, amelyet a kutatók öt-tíz éve próbáltak megalkotni az ebola és egy korábbi koronavírus ellen. Ezt próbálták úgy átalakítani a kutatók, hogy védettséget adjon az új típusú koronavírus ellen. Csakhogy kihagytak egy kulcsfontosságú lépést: a fázis II-es vizsgálatok júliusban fejeződtek be, és meg kellett volna kezdeni a fázis III-at, ami azt jelenti, hogy több akár több tízezer emberen kellett volna úgy kipróbálni az oltást, hogy egy részük a vakcinát, egy másik része pedig placebót kap. Ennyi embert eleve több hónapig tart beoltani, és amikor ennek vége, akkor jöhet a kipróbálás járványos körülmények között, ami még további három-négy hónap.
„Ebben az ütemben az orosz vakcina tesztjei is jövő év elején fejeződtek volna be, és akkor lehetett volna kijelenteni, hogy a védőoltás biztonságos és hatékony. Ezt kerülték meg az orosz törzskönyvezési szakemberek, ami
teljesen helytelen, még akkor is, ha bebizonyosodik, hogy az orosz oltás valóban hatékonynak bizonyul”
– mondta Szlávik János, és úgy látja, egyetlen vakcinakezdemény sem juthat 2021 eleje előtt engedélyhez.
Az eddig tesztelt mintegy hatvan oltás hatásmechanizmusa eltérő, de szinte valamennyi nagyon biztonságos, és mindegyik valamilyen immunválaszt vált ki, de nem lehet anélkül forgalomba hozni, ne próbálták volna ki járványos körülmények között is. Ezért most olyan országokban kell járványos körülmények között tesztelni őket, ahol dúl a megbetegedés, mert ott gyorsabban és biztosabban lehet kimutatni, hogy az oltás valóban hatékony-e.
„És akkor még mindig nem tudjuk, hogy mit ad majd a védőoltást: nem fertőződik meg az ember, vagy a betegség súlyosságát csökkenti, esetleg a halálozást szünteti meg, mint például az influenza esetében. Ehhez
idő kell, és ezt nem szabad megspórolni.
Meg kell várni a vizsgálatok végét ahhoz, hogy a világ hatékony és biztonságos védőoltáshoz jusson” – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
