…és ki tudja, hol fejeződik be. Most csak azt látjuk, hogy a nagyhatalmak összecsapása még tart a szomszédban.
Majdan, majd Euromajdan Kijevben 2013-ban. Ez volt az a nagy kormányellenes tüntetéssorozat, amelybe Victoria Nuland szerint 5 milliárd dollárt ölt Washington, tegyük hozzá, sikeresen, mert az oroszbarát Janukovics-kormány megbukott és jöttek a nyugatbarát kormányok. Ukrajnában tehát megbomlott az a rend, ami kedvezett Moszkvának, ami biztosította számára a zavartalan gázexportot Európába, és hadiflottája számára a nyugodt kijárást a tengerekre. Oroszország ugyan a világ legnagyobb és nyersanyagokban a leggazdagabb országa, gyakorlatilag nincs, nem volt meleg vizű tengere. Leszámítva az Azovi-tengert, ahonnan azonban csak a Kercsi-szoroson át tudott volna kihajózni.
De nem is volt szükség semmilyen hajóútvonalra onnan, hiszen az orosz Fekete-tengeri Flotta a Krím-félszigeten fekvő Szevasztopolban állomásozott. Ennek, és a többi orosz katonai támaszpont biztonságának a garanciája volt a meghatározó a Krím elcsatolását jelentő moszkvai döntésben.
A másik meghatározó tényező a gáz. És itt jön be a képbe Szíria. Egy grandiózus, 1500 kilométer hosszú, az amerikai szövetséges Katarból Törökországig (ahonnan már játszva elérhető az európai piac) vezető hálózat kiépítésének egyetlen hátulütője, hogy a vezetéknek az oroszbarát Szírián keresztül kellene haladnia. Oroszországnak nem volt érdeke, hogy megépüljön ez a vezeték és elveszítse európai piacait. Az Egyesült Államoknak azonban igen, hiszen éppen azzal akarta gyengíteni Moszkvát, hogy az új forrással megfossza a jól fizető európai piacoktól. Ehhez azonban el kellett (volna) takarítani az útból az oroszbarát Aszad-kormányt. Ügyesen destabilizálták az egész térséget, 2011-ben kitört a sokszereplős szíriai polgárháború, amelyben azonban a főszerepet az USA és szövetségesei, illetve Oroszország és szövetségesei játszották.
De térjünk vissza Szíriához, amelynek földközi-tengeri kikötőjében, Tartúszban az orosz hadiflotta régóta nagyon fontos bázist tart fenn, illetve Latakia tartományban pedig orosz légibázisok vannak. Nem újak, jóval a háború kitörése előtt létesítették őket. S mivel a Krím-félszigeten már semmi sem akadályozta az orosz flottát, könnyen elérte a szíriai partokat, és 2015-ben megkezdődött az orosz beavatkozás, ami végül is megfordította a szíriai polgárháborút.
Egy szó, mint száz, a befolyási övezetek megszerzése és megtartása, a harcok, népek szenvedései hátterében az üzlet, a gáz, a másik gyengítése áll. Az egyik oldalon az oroszok és szövetségeseik, a másikon az Egyesült Államok és szövetségeseik állnak. A másik elpusztítása a cél, a béke nem opció. Békéről csak mi, kisemberek és kisországok beszélünk. Nekünk viszont nem osztottak lapot ebben a játszmában, csak kibicelhetünk.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
