Márciusban csúcstalálkozót tartanak az Arab Államok Ligájának tagállamai Tunéziában, ahol elsősorban arról döntenek, hogy érvénytelenítik-e a Szíria tagságát fölfüggesztő, még 2011 novemberében hozott határozatot. Bassár el-Ászád szíriai elnök katonai győzelmét már szinte mindenütt kész tényként kezelik, s ezért több arab ország politikusai már a Liga csúcstalálkozója előtt ellátogattak Damaszkuszba. ’Omár el-Basír szudáni elnök például néhány héttel ezelőtt tett látogatást Damaszkuszban Bassár el-Ászád vendégeként – írja az arabic.sputnic.com és az israelhayom.co.il hírportál.
Szíriára 2011-ben csapott át az addig már több arab országot fölforgatott „arab tavasz”, amely kezdetben bizony nem csak a nagyvilág hírmagyarázóit, újságíróit tévesztette meg, hanem az arab világ politikai vezetését is. A cionista propaganda következményeképpen a törvényesen, demokratikusan és fölényesen megválasztott Bassár el-Ászád elnök lett a fekete bárány, míg az ellene lázadó, a világ szinte minden részéből összeverődött fegyvereseket demokratikus ellenzéknek, szabadságharcosoknak nevezték. Később azonban már érkeztek a képek az iszlamisták által véghez vitt tömeges lefejezésekről, élve elégetésekről, vízbefojtásokról, lányok és asszonyok szexrabszolgasorba kényszerítéséről. A szörnyűségek napvilágra kerülésekor a cionista propaganda elkezdett „demokratikus” vagy „mérsékelt ellenzékről” beszélni. Nemsokára azonban kiderült, hogy e téren is megvezették a világot.
Az Arab Államok Ligája is bedőlt a fentebb említett hazugságnak, s már a Szíria ellen indított nemzetközi terrorista háború első esztendejében, 2011 novemberében fölfüggesztette Damaszkusz tagságát azzal a megindokolással, hogy Bassár el-Ászád kormánycsapatai kegyetlenül bánnak a központi hatalom megdöntéséért harcoló lázadó erőkkel. A valamikor komolyabb politikai és társadalmi befolyással bírt Arab Államok Ligájának jelenleg 20 ország a teljes jogú tagja, s közülük Szíria tagsága egyelőre föl van függesztve. A Ligának teljes jogú tagja négy olyan ország is, ahol az arab nyelvű és etnikumú lakosság kisebbségben van, vagy egyáltalán nincs említésre méltó arab népessége, mint például Szomália, Dzsibuti, Mauritánia és a Comore-szigetek. Palesztina is teljes jogú tag, államiságát 127 ország elismeri, ám csak de jure állam, mert Izrael és támogatói eddig megakadályozták a létrejöttét. Az Arab Államok Ligájának van még négy megfigyelői státuszt élvező országa is, Eritrea, India, Brazília és Venezuela… Ne kérdezzék, hogy az utóbbi három milyen jogon.
A Kairóban székelő Arab Államok Ligájának vezetői a tervek szerint hosszú tétlenség után az idén márciusban csúcstalálkozóra jönnek össze az észak-afrikai tagországban, Tunéziában. Sajtóhírek szerint a tunéziai csúcstalálkozó központi témája pontosan az lesz, hogy megszüntetik-e Damaszkusz tagságának a felfüggesztését, s ezzel elismerik a nyolc esztendeje tartó szíriai háború győztesének Bassár el-Ászádot. Nagy meglepetés nem lesz, ha végül is visszafogadják Damaszkuszt a tagállamok közé, hiszen egyes arab országok vezető politikusai már a tunéziai csúcs előtt elkezdtek „udvarolni” Bassár el-Ászádnak. Mintegy három héttel ezelőtt, 2018. december 17-én Damaszkuszba látogatott ’Omár el-Basír szudáni elnök, s a két arab ország kapcsolatainak megerősítéséről tárgyalt a szíriai elnökkel.
A dél-szíriai Dárá’á kormányzóságban levő Naszíb falunál pedig megindult a normális átmenő forgalom Szíria és Jordánia között, miután a kormánycsapatok legutóbb előbb bekerítették, majd kikergették onnan a különféle dzsihadista terrorszervezeteket. Már tavaly november 19-én jordániai parlamenti küldöttség érkezett Damaszkuszba, és átadta Bassár el-Ászád elnöknek II. Hászán király szívélyes üdvözletét. A szíriai elnök diplomáciai helyzetének javulására utal az is, hogy Tunézia újraindította a korábban szüneteltetett légi járatokat Tunisz és Damaszkusz között.
A jelek szerint az arab világ tudomásul vette Bassár el-Ászád győzelmét, s ezért nemsokára normalizálja kapcsolatát Damaszkusszal. A kérdés most csak az, hogy a miként, milyen áron rendezi, állítja helyre Szíriával a diplomáciai kapcsolatokat a budapesti kormány, amely elsősorban a cionisták kedvében járva évekkel ezelőtt megalázó módon kikergette az arab ország diplomatáit Magyarországról.
Júszef el-Kudszi – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
