A fotózás és a természet kedvelőinek igazi csemegét nyújt a havas téli táj. Felvettük hát a hócsizmákat, hogy tegyünk egy sétát a csicsói Zichy-Kálnoky kastély parkjában valamint a Hét Vezér Szoborparkban.
A híres Hét Vezér Szoborpark megálmodója Csicsói Nagy Géza helyi fafaragó, mecénása és létrejöttének finanszírozója pedig a Csallóköz, Csilizköz, Csicsó Kultúrájáért és Hagyományaiért Közhasznú Társaság. A szobrok helyi fafaragó táborok során készültek nemzetközi összefogással, hiszen felvidéki, magyarországi, erdélyi, kárpátaljai és szlovén fafaragók alkotásairól van szó.
A Magyarok Nagyasszonyát Frech Ottó budapesti, Steinbach Sándor veszprémi és Nagy Géza csicsó alkotók faragták, míg az előtte térdeplő Szent István király szobra Frech Gábor budapesti és Köteles László erdélyi alkotók nevéhez fűződik. A szobrot 2007. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adták át.
A Hét Vezér:
Álmos – Megyer törzs, faragta Marošek Franjo és Simon Rutnik, Szlovénia
Előd – Nyék törzs, faragta Frech András, Frech Gábor, Magyarország
Ond – Tarján törzs, faragta Toplak Adi, Szlovénia
Kond – Kürt és Gyarmat törzs, faragta Ornik Srečko, Szlovénia
Tas – Jenő törzs, faragta Szalai Norbert és Törő György, Magyarország
Huba – Kér törzs, faragta Gergely István, Ukrajna – Kárpátalja
Töhötöm – Keszi törzs, faragta Szabados István és Veres Sándor Magyarország
A Zichy-Kálnoky kastély
A reneszánsz kastély alapjait valószínűleg még 1630 táján rakta le Zichy Pál, azonban csak 1659-ben fejezte be a felépítését I. Zichy István gróf, amikor a királytól engedélyt kapott arra, hogy Csicsón várat építhessen. Erődítmény típusú kastély épült fel, várfallal és négy négyzet alakú sarokbástyával, bezárva így a sza-bályos négyzet alakú díszudvart. A várfalak mellett három oldalról gazdasági épületek sorakoztak. Az udvar közepén emeletes palotaépület állt négyszintes megfigyelőtoronnyal és egy sarki nyolcszögű, hagymatetős toronnyal – ezeket árkádos folyosó kötötte össze.
A földszinten raktárhelyiségek, az emeleten pedig lakóhelyiségek voltak. 1764-ben a kastélyt árvíz rongálta meg, később pedig tűzvész is. 1776-ban úgy alakították át az épületet, hogy a belső palotát és a várfal déli részét lebontották, s így keletkezett a díszudvar. A volt erőd nyugati része és a gazdasági épületek fölé emeletet építettek, itt voltak az uraságok lakóhelyiségei. Átalakították a kastély másik két földszintes szárnyát is, s az épület minden homlokzatát egységesen késő barokk stílusúra formálták át.
V. Zichy István (1754–1841), a nemzetség csicsói ágának megalapítója úgy határozott, hogy itt telepszik le. Az épületet a 19. század elején klasszicista stílusban alakította át. Fiával, VII. Zichy Istvánnal a nemzetségnek ez az ága fiágon kihalt, s az ő leánya, Teréz férjhez ment gróf Waldstein Wartenberg Jánoshoz (1809–1876), az épület talán leghíresebb lakójához. A kastély és a kastély körüli park a falu dísze. A kastély előtti kastélytóból vezet a Csörgédpatak a Sóhajok hídjával és a Zengő híddal. A parkban három mesterséges domb van: Rózsadomb – ünnepségek színhelye, Mennyország, Pokol.
A remészi erdő szélén vezetett a gesztenyefasorral szegélyzett Grófi út. Az iskola helyén, az ún. belső majorban a gróf lóistállója állt, nagyúri, tornyos lovardával. Az 1950-es évektől az új telep létrehozásáig a földműves szövetkezet használta. A kastély 1950-től 1979-ig alapiskolaként szolgált. A Remész szélén Kálnoky Alajos gróf és veje Kripp Zsigmond báró almáskertet telepített. A Csicsói alma kft. Munkát ad a falubelieknek, gyümölcsével pedig ellátja a környéket sokféle jófajta almával. (A Csicsói Hírmondó 2018. június 30-i száma nyomán)
Komjáthy Petőcz Andrea
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
