Sosem értem, az emberek, ha állítanak, kijelentenek valamit, miért teszik hozzá mostanában, hogy „Szerintem.”
Hát ő mondja (írja)! „Megégette a nyelvemet a kávé! (Géza szerint.)” Ez ugye értelmetlen. „Tetszett a novella, amit olvastam! (szerintem, és nem Aladár szerint.)” Ez meg felesleges.
Van ebben valami burkolt bocsánatkérés, ami korunkra jellemző. Ma az ember szinte restelli, hogy önazonossága van. Ha az mondom „férfi vagyok”, már mentegetőznöm kell, hogy nem vagyok sem homofób, sem nőellenes. „Magyar vagyok” „Fehér vagyok” Olyan ténymegállapítások, melyeket szinte csak súgva mer mondani az ember.
A „Jobb, ha az ember körülnéz a zebrán!” még nem ily veszélyes mondat. Felesleges hát megerősíteni, hogy igen, mi gondoljuk így, mi akik, ezt mondjuk, vagy leírjuk”
Hagyjunk hát fel ezzel a szokással. (szerintem.)
Forrás:pozsonyiadam.blogspot.com
Tovább a cikkre »
