Szépséges Csallóköz – Bemutatkozik a DunaVit Dunamenti Tájvédelmi Társulat

Szépséges Csallóköz – Bemutatkozik a DunaVit Dunamenti Tájvédelmi Társulat

A Csallóköz természeti kincseinek feltérképezése és megőrzése a célja a bő egy évvel ezelőtt Somorján megalakult DunaVit–Dunamenti Tájvédelmi Társulásnak. Eddigi munkájukról, egy eltűnt, és a feledés homályába veszett csallóközi folyó nyomvonalának a felkutatásáról készültek azok a fotók, amelyekből a somorjai Moziban nyílt kiállítás.

A kiállítás megtekintése után egy forró csokoládé társaságában találkoztam a szervezet alapítóival, a bakai Molnár Csabával, a somorjai Tóth Lászlóval és a nyékvárkonyi Fodor Péterrel. Elmondták, hogy a szervezet megalakulása szorosan összefügg a Broz (Pozsonyi Regionális Tájvédelmi Szervezet – Bratislavské regionálne ochranárske združenie) tavalyi petíciójával, amely az ország területén található szárazföldi Duna-delta utolsó épségben maradt részeinek szorgalmazott megfelelő védelmet. Az aláírásgyűjtéssel azt akarták elérni, hogy megváltozzon a bősi vízerőmű üzemeltetési gyakorlata. A Duna árterében található vizenyős területek és ártéri erdőségek jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid lekötéséhez, természetes vízgyűjtő területként működnek és védelmet biztosítanak az aszályos időszak idején. Ehhez a petícióhoz csatlakozott Tóth László, a DunaVit egyik alapító tagja, mert azt akarta, hogy a magyar közösség is támogassa a petíciót, amely aztán magyar nyelven is megjelent.

A környék települései azonban minimális érdeklődést mutattak, ezért alapítottuk a DunaVit társulást Csaba és Péter barátommal. A környezetvédelem, a Duna vizének megtisztítása, illetve a Csallóköz szépségeinek és természetes környezetének megóvása, revitalizációja a célunk, de elsősorban a Duna menti területekre összpontosítunk. Egyfajta hiánypótló egységként szeretnénk működni, s minél több embert szeretnénk bevonni a társulásba

– mondta Tóth László.

A DunaVit indulása

2020 novemberében sikerült hivatalosan bejegyeztetni a társulást, amely a természeti és kulturális értékek védelme mellett a környezettudatos gondolkodás népszerűsítését, és az ezzel összefüggő környezettudatos turizmus fejlesztését is célul tűzte ki. A határon átnyúló kapcsolatok erősítését és a tapasztalatszerzést a környezetvédelem területén szintén elengedhetetlennek tartják. Nem utolsósorban pedig a fiatal generációknak szeretnének utat mutatni, hogyan lehet harmóniában élni a természettel.

Eleinte kisebb projekteken dolgoztunk. Kimentünk segíteni a Szlovákiai Ornitológiai Egyesületnek a somorjai madárszigetre, majd szemétszedést is szerveztünk. Somorján az építési területekről emeltünk ki harminchat nagy fát és négy bokrot, majd átültettük őket egy mezei út mellé, hogy biztonságban legyenek, de egyéb faültetéses programjaink is voltak

– sorolta Tóth László.

Hírdetés

A közösségi oldalukon folyamatosan új információkat osztanak meg, így próbálják tájékoztatni az érdeklődőket. A szervezet több mint egy tucat tagja szinte minden akción ott van és segítenek, ahol kell.

A DunaVit első közgyűlését, akárcsak a korábban említett fotókiállítást, a somorjai Mozi klubban tartotta meg. Mint mondták, ez a legkézenfekvőbb találkozóhely, egyfajta törzshelyként is szolgál számukra, ahol a hozzájuk csatlakozók is megtalálják őket.

Barcs – Az elfeledett folyó

A DunaVit–Dunamenti Tájvédelmi Társulat négy hónapos munkájából fotókiállítás készült, amely egyáltalán nem mindennapi témát dolgoz fel. Célja egy elfeledett csallóközi folyó nyomainak feltárása és bemutatása. A folyóról Földes Gyula, a Felső-Csallóközi Árvízvédelmi Társulat igazgatója így emlékezik meg 1896-ban kiadott könyvében: ,,Ezen vízfolyás még a múlt században, Csukárpaka község határában ma is Gödör Mónaként nevezett éles kanyarjában, cölöpös malmot hajtott… A vízfolyás neve régen Barcs, most Bács,       Macházánál Bercse-ér.” (Földes Gyula–Rudnay Béla: Két könyv a csallóközi árvédekezés történetéről című, Koncsol László által szerkesztett kötet 1999-ben a Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban is megjelent. A szerk. megjegyzése.)

Nagyon megfogott bennünket ez a leírás és elkezdtünk kutatni utána. Szerettük volna ezzel felhívni a figyelmet arra, hogy milyen mostohán bántunk a tájjal, a folyóinkkal

– mondta el Molnár Csaba. Fodor Péter a témát folytatva megemlíti, hogy a vizek, csatornarendszerek revitalizációjához a sok munka és pénz mellett politikai akarat is szükséges.

“Az elveszett folyók vizsgálatát nem a Barcs folyóval kezdtük, hanem általánosságban véve a Csallóköz területét kezdtük drónfelvételek segítségével feltérképezni. Egyre kisebb a talajvíz utánpótlása. A Csallóközt egykor felszabdalták a folyók, a patakok. Ezek a vizek a Dunával voltak összekötve, és amikor a Duna megáradt, egynémely patak a hordalékok általi feltöltődések miatt új utat tört magának, s áthelyeződött vagy végleg eltűnt. Napjainkban pedig az ember egyre nagyobb területet akar birtokba venni, megművelni és beépíteni, így évszázadok alatt sikerült eltüntetni a folyókat, patakokat. Vajon kellett-e, szabad volt-e ilyen mértékben belenyúlnunk a természet működésébe?” – tette fel a kérdést Fodor Péter.

2021 áprilisa óta sokat dolgoztak az eltűnt, elfeledett Barcs folyó nyomvonalának felderítésén.

Több mint 40 órát időztek terepen, 38 kilométert barangoltak be, 9 község határát érintették és több száz fotót készítettek. 23 légi felvétel, 8 tájkép, 3 nagyméretű fotókollázs és érdekességként egy speciális térkép is látható a somorjai Moziban nyílt kiállításon, amelyen a folyó utolsó ismert nyomvonalát is feltüntették. A továbbiakban egy dokumentumfilm forgatását és egy könyv kiadását is tervezi a csapat. Ehhez gyűjtik az anyagokat és a pénzt.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »