Csík János és a Mezzo zenekar adott világszínvonalú koncertet a mátyusföldi Felsőszeliben. A népzene és a világzenei stílusok csodálatos keveredése biztosított sajátos és kitűnő koncertélményt a közönségnek.
Már elővételben elkelt az összes jegy Csík János és a Mezzo zenekar meghirdetett koncertjére. Ritka az, hogy a Mátyusföldre egy ekkora népzenei világklasszis érkezik, bár a régióban erősen őrzik és ápolják a népzenei és néptáncos hagyományokat is.
Csík Jánost, a zenekar legendás vezetőjét, a Prima Primissimi és Kossuth-díjas művészt sok szál köti Kecskeméthez, csak úgy, mint Kodály Zoltánt. Kodály mester, aki lelki szülővárosának a mátyusföldi Galántát tartotta mosolyogva nézhetett le az angyali karból a felsőszeliekre, örömét lelve abban, ahogy a két általa szeretett régió – a Mátyusföld és Kecskemét – egy este erejére összeolvadt a világstílusokkal tarkított népzenével és néptáncos motívumokkal.
Csík Jánosról és zenekarának, valamint tánckarának tagjairól egyfajta bűbájos közvetlenség, emberség sugárzik. A velük való beszélgetés könnyed és gördülékeny,
aki beszéli a népiesség, a közösség, a zene, a tánc és a család nyelvét, könnyen szóba elegyedhetett a Mezzo bármelyik tagjával.
Molnár János, a Mezzo zenésze elárulta például, hogy tizenéves korában járt ő már Felsőszeliben, a Kodály kórusok nemzetközi találkozóján, a falu templomában énekeltek, és a község lakosainál voltak elszállásolva, így most is örömmel tért vissza a Mátyusföldre. A helyi zenészek – mivel Felsőszeliben a hegedű, a brácsa, a citera és a bőgő is gyakran és szépen szól örömmel fogadták a kollégákat és jót beszélgettek a koncert előtt arról, ki hogyan és miért kezdett zenélni.
Szalai Máté, a koncert főszervezője, aki maga is kiválóan műveli a népzenét a brácsa hangszeren, elárulta ő maga is nagyon szereti a Mezzo által képviselt zenei stílust, ismeri is a zenekar nagybőgősét, ezt az ismeretségét „használta ki” ahhoz, hogy meghívja őket a Mátyusföldre zenélni. A szervezés zökkenőmentes volt, a közönség is szépen összeverődött, gyorsan teltház lett. Érkeztek nézők a széles-e vidékről – Galánta, Szenc, Dunaszerdahely járásokból. Előzenekarnak a felsőszeli illetőségű Paradigma együttest hívták meg, amely Máté szerint ugyanazt a nívót képviseli, mint Csík János és a Mezzo zenekar.
Csík János külön nagyinterjút is adott Magyar7 hetilapunknak, amelyet majd egy későbbi lapszámban olvashatnak. Elárulta, életében mindig nagyon fontos volt a népzene, csodálatosnak tartja a falusi zenészek különleges tudását, egyediségét, egyéniségét – ezeket akarta mindig is megtanulni, majd továbbadni. Úgy véli, ez a célkitűzés nem könnyű feladat, de sok esetben sikerült.
Milyen jó az, hogy magyarul tudunk énekelni, táncolni. A táncházakban jönnek össze szerelmek, ha el kell menni messzire, akkor el lehet sírni a bánatot a népzene nyelvén. Az volt az indíttatás mindig is, hogyan lehetne ezt az érzést minél többeknek átadni”
– mesélt Csík János, aki biztos kézzel, határozott elképzelésekkel és roppant nagy szeretettel irányítja a Mezzo zenekart.
A felsőszeli koncert alatt a legfontosabb emberi érzések könnyed bugyrait járták körbe a zenészek és a táncosok a színpadon, míg a közönség bűvöletes szerelembe esett a zenével és a muzsika nyelvén elhitte, hogy „Szép a tavasz, szép a nyár”.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
