Gróf Esterházy János boldoggá avatásáért, a közép-európai nemzetek közötti megbékélésért és szolidaritásért bemutatott szentmisével emlékeztek meg március 14-én Varsóban a magyar–lengyel származású mártír politikus születésének 120. évfordulójáról.
A Michal Janocha varsói segédpüspök által bemutatott szentmisén Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar nagykövet; Adam Kwiatkowski, a lengyel államfői hivatal államtitkára; valamint Jaroslaw Szarek, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke is részt vett. Felolvasták Kazimierz Nycz bíboros, varsói érsek üdvözlőlevelét is.
A lengyel közszolgálati televízió által közvetített homíliában Janocha segédpüspök párhuzamot vont Esterházy, valamint az idén boldoggá avatandó, a 20. századi totalitarizmusok idején szintén hősies erényeket tanúsított lengyel prímás, Stefan Wyszynski között. Lengyelországban idén a prímás születésének 120. évfordulójára is megemlékeznek.
Az Esterházy Jánosért bemutatott szentmise alkalmat nyújt arra, hogy újból felfedezzük a mély lengyel–magyar rokonságot – mondta a segédpüspök, sorolva a két nemzet történelmi és a szellemi sorsközössége fő állomásait.
Esterházy politikusként mindig arra törekedett, hogy az evangélium elveihez tartsa magát, összekötve a saját hazája iránti szeretetet azon népek iránti szeretetével és tiszteletével, amelyeket a történelem összekötött – emelte ki.
Idézve Esterházynak „az emberi géniusznál mélyebb, mindig eleven” krisztusi igazságról és erkölcsről szóló szavait, miszerint „minden nemzet tagjai azonos mértékben jogosultak a teljes értékű életre”, a püspök megjegyezte: ha ma az Európai Parlamentben „valamelyik politikus így szólalna fel, fanatikusnak, fundamentalistának, rendbontónak neveznék”.
Ebből látható, hogy Esterházy idejétől „nem minden változott meg teljesen” – jegyezte meg a szónok. Lengyelország és Magyarország ma „újból kiállnak az emberi élet méltósága, a nő–férfi kapcsolat értéke, valamint a társadalmi rend alapját képező család védelmében, védik a nemzet, vagyis a családok családjának, valamint Európa nemzetei nagy családjának jogait” – fogalmazott.
Esterházy életében azonban az evangéliummal áthatott társadalmi-politikai tevékenységénél is mélyebb síkot jelent a Krisztussal, az Ő keresztjével elért egysége – hangsúlyozta a segédpüspök.
Szerinte Krisztus keresztjének titka akkor „fénylett fel” Esterházy életében, amikor a második világháború idején a lengyel menekülteket segítette Magyarországra eljutni, amikor szlovákokat, cseheket mentett, amikor a szlovák parlamentben a zsidók deportálása ellen állt ki.
A szentmise előtt a közéleti személyiségek megkoszorúzták a boldog Wladyslaw z Gielnowa varsói templom előtt 2011-ben létesített Esterházy-emlékművet. Az évforduló alkalmából a lengyel közszolgálati televízióban a következő napokban több műsor is követhető, többek között a vasárnap esti híradóban Esterházy boldoggáavatási perének posztulátorával, az Egerben szolgáló lengyel minorita atyával, Pawel Cebulával sugároztak interjút.
Esterházy János (1901–1957), aki apai ágon a galántai gróf Esterházy családból származott, anyja, Elzbieta Tarnowska grófnő révén kötődött Lengyelországhoz. A boldoggá avatási eljárás 2019. március 25-án a krakkói főegyházmegyében indult el Marek Jedraszewski érsek-metropolita kezdeményezésére.
Tavaly lengyel és angol kiadásban megjelent A mi jelünk a kereszt című terjedelmes Esterházy-monográfia, melynek szerzője a boldoggá avatási eljárás keretében megalakított történészi bizottság elnöke, Arkadiusz Adamczyk lengyel történészprofesszor.
Forrás: MTI
Fotó: Hirado.hu
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
