Szetkirályi Alexandra leleplezte a jelenlegi főpolgármestert: Ma Gyurcsánynak van főpolgármestere, a budapestieknek nincs, és minden, amit Budapesten látnak, arról szól, ahogyan „Karácsony Gergely hű inasként serénykedik a Gyurcsány-villában”.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje beszédet mond budapesti kampányindító rendezvényén a Bálna rendezvényközpontban 2024. április 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Kiszabadítjuk Budapestet Gyurcsány Ferenc fogságából – ígérte Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje, aki szerdán, a fővárosi Bálna rendezvényközpontban tartott kampányindító rendezvényén hirdette meg hétpontos Budapest-tervét.
„Itt az idő kikapcsolni a Gyurcsány-showt Budapesten” – fogalmazott a kormánypárti politikus, hozzátéve, már megmutatták, hogy milyen ez a város, ha jobboldali kezekben van, és most ismét itt van a lehetőség, hogy újra a kezükbe vegyék Budapest sorsát.
Hétpontos tervét ismertetve Szentkirályi Alexandra arra tett ígéretet: kiszabadítják a fővárost „Gyurcsány fogságából”, véget vetnek a városházi korrupciónak, felszámolják a pazarló budapesti bürokráciát, megszüntetik a közlekedési káoszt, tisztaságot és rendet teremtenek a városban, otthonossá és élhetővé teszik Budapestet és újra naggyá teszik a nemzet fővárosát.
Hozzátette: létrehozzák a Fővárosi Költségvetési Tanácsot, amely ellenőrizni fogja a város pénzügyi stabilitását, valamint ingyenes köztéri wifi-hálózatot valósítanak meg.
Hangsúlyozta: az összes „Gyurcsány-fiókát” ki fogja rakni a Városházáról, amely szerinte a „Gyurcsány-család udvari cége lett”.
Úgy vélekedett: ma Gyurcsánynak van főpolgármestere, a budapestieknek nincs, és minden, amit Budapesten látnak, arról szól, ahogyan „Karácsony Gergely hű inasként serénykedik a Gyurcsány-villában”. A Városházát egy brazil szappanoperához hasonlította, „amiben soha nem történik semmi új, a cselekmény nem halad, ráadásul borzasztóak a színészek is”, Budapest helyzetét pedig úgy jellemezte: a kassza üres, a város szemetes és koszos, a városlakók nagy része dugóban vagy a megállókban rostokol, ritkábban járnak a buszok, kátyúsak az utak, veszélyes kerékpársávokat alakítottak ki, a gondozott zöld parkok helyett pedig „gazos méhlegelőkön sétálhatunk”.
Hangsúlyozta: ha rajta múlik, a „gyurcsánytalanított városban” háborúskodás helyett a kormánnyal való együttműködés zajlik majd a budapestiek érdekében. Felelős városgazdálkodást ígért, és azt is, hogy véget vet „luxus kifizetőhelyeknek”.
A közlekedéssel kapcsolatban kijelentette: autósok, biciklisek és tömegközlekedők nem lehetnek egymás ellenségei az utakon. Azt ígérte: a káosz megszüntetését járatsűrítéssel, a városhatárban felhúzott, ingyenes és őrzött P+R parkolók létrehozásával, valamint az útfelújítási alap felélesztésével valósítja meg.
Szentkirályi Alexandra a köztisztaságra fordított források megduplázására is ígéretet tett, hangsúlyozva, hogy több fizikai dolgozóra és takarítógépre van szükség, és a fővárost meg kell szabadítani a graffitiktől. Hozzátette: a hajléktalanság kérdését is megoldanák, ahogyan 2019 előtt is tették.
Közölte: városgondnokságot hozna létre, hogy Budapest közterei ápoltak, tiszták és biztonságosak legyenek, valamint új óvodai helyeket és nyugdíjasotthoni férőhelyeket létesítene a kerületekkel együttműködve. Kiemelte: egy olyan várost szeretne, ami gondoskodik a lakóiról, tanítja a fiataljait, és tiszteli az időseit is, ahol mindenki otthon érezheti magát.
Kitért arra is: meg kell becsülni Budapest épített örökségét, ezért homlokzatfelújítási programot hozna létre, a buliturizmus mellett pedig a minőségi turizmust is támogatná.
Arra is ígéretet tett, hogy „visszaadják” a Dunát a budapestieknek, újraindítják a Budapesti Közlekedési Központ hajójáratait, valamint kedvezményes múzeum-, színház- és művészmozi-látogatási lehetőséget teremtenek a budapestiek számára, illetve kultúrházfejlesztési programot indítanak, hogy a lepusztuló külkerületi kultúrházak a fiatalok, a családosok, az idősek közösségi terei lehessenek.
Közölte: a következő hetekben szeretné minden budapestivel megismertetni programját, amit a változás tervének nevezett.
Szentkirályi Alexandra Budapest ostromának 80. évfordulóját felidézve arra is kitért: ma újra háborús lázban ég Európa, és benne a magyar háborúpárti baloldal is.
„A tét nagy, mondjunk nemet a háborúra!” – hangoztatta.
Úgy értékelt: a kampány „nem lesz egyszerű menet”, a következő néhány hét „rázós lesz”, de az igazi építkezés csak akkor kezdődhet, amikor a város újra a budapestieké lesz, nem pedig Gyurcsányéké.
„Budapest a mi városunk, Budapest a mi otthonunk, Budapest mi vagyunk, vegyük hát vissza!” – hangoztatta.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a rendezvényen azt mondta: „irritálóan balfácán” vezetők helyet jó városvezetést szeretnének.
Arról beszélt: Budapest építészeti és kulturális értékekben elképesztően gazdag hely, amelyet a jelenlegi városvezetés teljesen élhetetlenné tett.
A Budapestet szerető emberek szíve vérzik, mert „tudjuk, hogy milyen csodát lehetne csinálni a városból”, amelyből egy „élhetetlen, nyögvenyelős” várost csinált a „sokszor nevetséges városvezetés”.
Szerinte nem igaz, hogy a pénz hiányzik, hiszen Tarlós István csaknem 200 milliárd forintos tartalékkal adta át a főváros kasszáját, ez a leggazdagabb önkormányzata az országnak, és évről évre nő a bevétele, mégis csődközeli helyzetbe jutott.
Kitért arra is, Karácsony Gergely mozgalma volt az első a magyar történelemben, amely „külföldi érdekeknek kínálta fel a hazánkat”, és ha ez nincs, nem is került volna elő a szuverenitásvédelmi kérdés ilyen nagy erővel.
„Lehet nevetni a mesés adományládikák körüli bénázáson, de mégis csak ez volt Magyarország érdekeinek leglátványosabb eladási kísérlete” – értékelt.
Úgy fogalmazott, ezért teszik világossá a választásokig minden budapesti számára: „az csak a kisebbik baj, hogy komédiába torkolló a városvezetés, a nagyobbik bajunk, hogy Budapestnek külföldről finanszírozott, háborúpárti vezetője van, aki miközben bambán néz, Gyurcsányék kifosztják a kasszát”.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója (j) beszédet mond Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjének budapesti kampányindító rendezvényén a Bálna rendezvényközpontban 2024. április 17-én. Balról Déri Stefi moderátor. MTI/Koszticsák Szilárd
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az elmúlt öt év budapesti városvezetését értékelve azt mondta: kétségtelen, hogy rengeteg bicikliút épült „festékből”. A modell szerinte olyan jól működik, hogy javasolja a főpolgármesternek a villamoshálózat hasonló fejlesztését, például az Üllői út közepére villamossíneket festve, azzal is elvéve további két sávot az autósoktól.
Az elmúlt években más is sokat változott – folytatta -, autóval már csak keservesen lehet közlekedni, „de legalább parkolni se könnyű”.
„Aki pedig nem látja ebben a fejlődést, az ugye hülye és menjen gyalog” – fogalmazott ironikusan.
A politikus szerint azt is „szemétség lenne elhallgatni”: évtizedes lemaradását hozta be a főváros azzal, hogy lettek darázsgarázsok és rovarhotelek, valamint hogy javult a közterületeken elhelyezett építkezési mobilvécék aránya. Az eredmények között említette a városszerte felbukkanó kutyapiszoárokat, jelezve, hogy Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere egyszerre hetet adott át a 60 x 60 x 60-as betonkockákból, amelyeket a kutyák oldalba vizelhetnek.
Tarlós István korábbi főpolgármester a rendezvényen Szentkirályi Alexandrát méltatva arról beszélt: a kormánypártok jelöltje emberséges, tisztakezű és „lát a pályán”.
Úgy vélekedett: Budapest akkor jár a legjobban, ha polgárai Szentkirályi Alexandra mellett döntenek a választáson.
Egy főpolgármester számára kell egy általános áttekintés a város egészéről, és ehhez tapasztalatok szükségesek, Szentkirályi Alexandra mögött pedig évtizedes fővárosi önkormányzati tapasztalat áll – mondta.
A főpolgármesteri poszton sok mindenhez kell valamennyit érteni, nem egyvalamiben zseninek lenni – mutatott rá.
Felidézte, hogy Szentkirályi Alexandrát még saját 2006-os kampánya során ismerte meg az őt segítő fiatal csapat olyan vezetőjeként, aki már akkor komoly érdeklődést tanúsított az önkormányzati kérdések iránt.
A Fidesz-KDNP mostani főpolgármester-jelöltje 2010-ben kezdte fővárosi képviselői pályafutását, 2014-ben pedig Tarlós István úgy ítélte meg, hogy a fiatal politikus érdemes a főpolgármester-helyettesi tisztségre.
A humán területet nagy hozzáértéssel kezelte, „sok mindent levett a vállamról” – méltatta Szentkirályi Alexandra főpolgármester-helyettesi tevékenységét, kiemelve: ezt a címet megszolgálta tehetségével és munkájával.
Szavai szerint főpolgármesterként Szentkirályi Alexandrának van a legreálisabb lehetősége arra, hogy Budapest számára a lehető legtöbb forrást megszerezze. Olyasmiket ígér, amiknek van realitásuk, míg a jelenlegi főpolgármester olyasmiket, amiket nem tudott megvalósítani – mondta Tarlós István.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója Budapest második aranykoraként szólt a 2010 utáni időszakról, hozzátéve azonban: ez a fejlődés a fővárosban öt éve némileg megakadt.
Pedig előtte Budapest az élen járt a fejlődésben, köszönhetően Tarlós István főpolgármesternek is, és ha ez az ív folytatódhatott volna a városban, „sokkal többre jutottunk volna” – vélekedett.
Felidézte, hogy 2010 óta megújult, illetve felépült a fővárosban a többi között a Pesti Vigadó, a Budai Vigadó, a Zeneakadémia, az Operaház, a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum és a Várkert Bazár. Elképesztő vállalások és elképesztő teljesítmények – értékelte a kormányzat budapesti tevékenységét.
Kitért Karácsony Gergely kampányígéreteire is, rámutatva arra, hogy a jelenlegi főpolgármester programjában nincs kulturális fejezet. Ez azt jelzi, hogy a jelenlegi főpolgármesternek ezen a téren nem volt kritizálnivalója, de ötlete sem sok – jelentette ki.
Karácsony Gergely a kultúrában két dolgot ígért: egy roma összművészeti központot – ez a láthatáron sincs -, majd később a Merlin Színház újranyitását: az intézmény néhány napra nyílt csak meg, aztán be is zárták – emlékeztetett.
Karácsony Gergely egyik fő programpontja volt ellenben a Liget Budapest projekt megakadályozása. Ha ebben a „hazugságcunamiban” szemernyi igazság lett volna, akkor most megmutathatná a Városligetben, milyen szörnyűségek jöttek létre. Ezzel szemben több millióan nézték már meg, hogy Európa legnagyszerűbb kulturális komplexuma valósult meg – emelte ki a projekt vezetőjeként dolgozó Baán László.
Hangsúlyozta: Budapest lehetőségei szerint európai metropolisz. A magyar kormány GDP-arányosan a legtöbbet költi kultúrára Európában; fontos lenne, hogy a jövőben a főváros is hozzátegye ehhez, amit tud – mondta.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
