Ferenc pápa 2019. október 13-án a Szent Péter téren szentté avatta John Henry Newman bíborost, teológust, a Néri Szent Fülöp Oratórium angliai alapítóját, a leghíresebb angol konvertitát, akinek a világegyház október 9-én, katolizálása napján ünnepli emléknapját.
John Henry Newman (1801–1890) anglikán édesapa gyermekeként, anyai ágon francia kálvinista felmenők leszármazottaként született Londonban 1801. február 21-én.
A kamasz Newman tizenöt éves volt, amikor családja anyagi helyzete megrendült, ő maga pedig súlyos betegségeken esett át. Közben 1828-ban meghalt a húga, Mary. Mindezek hatására mélyreható változások következtek be a valláshoz, Istenhez fűződő viszonyában. 1825-ben anglikán pappá szentelték.
Oxfordban szolgált több helyen, 1828-tól 1843-ig az Oxfordi Egyetem Szűz Mária-templomának volt a lelkésze. Ekkor kezdte tanulmányozni az egyházatyákat, ami elindította a katolizálás felé: „Ha mélyre megyünk a történelemben, megszűnünk protestánsnak lenni” – írja egyik esszéjében. Newman az egyik legnagyobb hatású konvertita volt a viktoriánus Angliában; Apologia pro vita sua (Védőbeszéd életéért) című önéletrajzában részletesen leírja katolizálása folyamatát. Teológiai munkássága jelentős hatással volt a II. vatikáni zsinat gondolatiságára.
1845-ben katolizált Boldog Dominic Barberi közreműködésével; 1847-ben pappá szentelték, majd belépett a Néri Szent Fülöp Oratóriumba. Angliába visszatérve megalapította a birminghami oratóriumot (1848), később két fiúiskolát is; tisztán látta a minőségi nevelés-oktatás fontosságát. XIII. Leó pápa kreálta bíborossá 1879-ben.
Önéletírásában Newman úgy emlékszik vissza, hogy miután katolikus lett, vallási nézeteinek története is befejeződött. „Tökéletes béke és elégedettség” töltötte el, egyetlen kétely sem gyötörte.
Így nem okozott számára semmilyen nehézséget hinnie az átlényegülés tanában, attól fogva, hogy hinni kezdett abban: Isten a Római Katolikus Egyházon keresztül szól, s az Egyház ezt a tant az eredeti kinyilatkoztatás részének deklarálta.
Életének utolsó éveit csaknem teljes vakságban élte le, szüntelen a rózsafüzért imádkozva. 1890. augusztus 11-én hunyt el Birminghamben. Holttestét a templomban ravatalozták fel, ahova nagy számban jöttek különféle rangú és hitű emberek tiszteletüket kifejezni.
*
Közbenjárására az első csoda a 2000-es évek elején történt, Jack Sullivan bostoni diakónussal, aki gerincbetegsége miatt lebénulva John Henry Newman közbenjárását kérte, és orvosilag megmagyarázhatatlan módon teljesen felgyógyult betegségéből.
A második csodában egy várandós édesanya részesült: az amerikai asszony és gyermeke élete egyaránt veszélyben forgott, ezért fordult Newman bíboroshoz – orvosai nem tudtak szakmai magyarázattal szolgálni váratlan gyógyulására. A chicagói érsekség 2016 elején alapos kivizsgálás után továbbította a Newman bíboros közbenjárásának tulajdonított második csodás gyógyulásról szóló dokumentumokat a Vatikánnak.
John Henry Newman viszonylag lassan jutott el a szentté avatásig, különösen ha Teréz anya, II. János Pál vagy XXIII. János esetével hasonlítjuk össze. Newman bíboros 1890-ben hunyt el; a szenttéavatási eljárást csak 68 évvel később indították el, 1958-ban; 1991-ben lett tiszteletreméltó II. János Pál pápa döntése nyomán; majd XVI. Benedek angliai útja alkalmával avatta boldoggá 2010. szeptember 19-én a birminghami Cofton parkban.
Ferenc pápa 2019. február 12-én hagyta jóvá a második, Newman bíboros közbenjárásának tulajdonított csodát, amivel megnyílt az út a szentté avatás felé.
Forrás: Catholic News Agency
Fotó: CNA; Wikipédia; CBCEW.org.uk
Magyar Kurír
(vn)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
