Augusztus 20. egyházi megünneplése összeforrott a budapesti Szent Jobb-körmenettel, de első szent királyunkról nemcsak a fővárosban, hanem országszerte megemlékeztek. A főpásztorok által bemutatott ünnepi szertartásokról közlünk összefoglalót az egyházmegyék beszámolói alapján.
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Debrecenben az ünnepélyes zászlófelvonás és a Himnusz eléneklése után a hagyomány szerint az új kenyér megáldásával vette kezdetét a virágkarnevál a történelmi egyházak, a város vezetésének képviselői, valamint Debrecen lakosságának részvételével.
Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita előimádkozása után Fekete Károly református püspök tartott rövid beszédet. Ezután került sor az új kenyérnek, Isten ajándékának, az emberi munka gyümölcsének, életünk szimbólumának megáldására; a szertartást Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök végezte.
Ezután a jelenlévő fiatalok és a püspökök kiosztották a kenyeret az ünneplők között.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Augusztus 20-án Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Rakamazon, a Szent István-templom búcsúi ünnepén szentmisét mutatott be, majd megáldotta a felújított plébániát és az új kenyeret. A búcsúi ünnepen részt vett Takács János plébános, Halász István káplán és az egyházközség hívei.
A püspök homíliájában hangsúlyozta: ünnepre vagyunk teremtve, de a bűn nagyon sokszor eltávolít ettől bennünket, elhomályosítja az értelmünket, rátelepszik a szívünkre és elfeledkezünk arról, hogy Isten itt van, hogy mindent Tőle kaptunk, minden az Ő ajándéka: az egész életünk, az ételünk, a kenyerünk.
A kenyeret a régiek életnek nevezték. Ha leesett egy darab kenyér a földre, felvették és megcsókolták, manapság pedig kilószámra dobjuk ki a szemétbe. Meg kellene tanulnunk újra úgy elmondani a Miatyánk imát, hogy komolyan vegyük: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!”.
Azért tartunk ünnepeket, hogy a hétköznapjaink is ünneppé váljanak, mert az ember valóban ünnepre van teremtve. Ez az ünnep, az Eucharisztia, a hálaadás megünneplése, ami tulajdonképpen konszekráció, átváltoztatás, amely azt jelenti, hogy az Istentől kapott teremtett világot átváltoztatva, megszentelve, hálaadással visszaadjuk az Istennek.
A szentmise végén Takács János plébános köszönetét fejezte ki a főpásztornak a megújult közösségi ház és plébánia felújításához kapott támogatásért. A 67 millió forint beruházási költség kétharmadát a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye támogatása, egyharmadát pedig a Magyar Falu Program pályázati támogatása fedezte.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Szöveg és fotó: Kovács Ágnes
*
Egri Főegyházmegye
Az egyházmegye alapítójának, Szent István királynak ünnepén az egri bazilika felújított részében mutatott be szentmisét Ternyák Csaba érsek, az egri papsággal koncelebrálva.
A főpásztor megköszönte mindazok munkáját, akik az elmúlt három évben azon fáradoztak, hogy megszépüljön a főszékesegyház, s kifejezte reményét, hogy a teljes felújítás jövő év végéig befejeződik.
Ternyák Csaba érsek homíliájában felhívta a figyelmet arra, hogy az erős önazonossághoz nem elég az, ha a keresztény kultúra örökösének tekintjük magunkat. Ha Krisztust és az ő evangéliumát nem engedjük be az életünkbe a csalóka, tetszetős ideológiák könnyen újra elcsábíthatnak bennünket, és akkor már a keresztény kultúra is teljesen kiüresedik, odavész. A jövő rajtunk múlik. Csak a mi erős keresztény identitásunk, Jézus Krisztushoz való ragaszkodásunk segít át az új buktatókon. Ezért tartsuk életben, fiataljainkban a reményt, hogy van jövőnk! Amíg vannak keresztény családok, akik gyermekeket vállalnak, azokat megkereszteltetik, imádkozni tanítják és bevezetik őket a keresztény életbe, addig Szent István öröksége biztonságban van.
Beszéde végén az érsek úgy fogalmazott: nemzeti szinten nekünk, keresztényeknek kell felvállalnunk, hogy népünk lelkiismerete legyünk, hogy megőrizzük Szent István örökségét. Azt kérjük Szent Istvántól, hogy védő tekintetével az égből kísérje fáradozásainkat, és járjon közben értünk nemzetünk többi szentjével együtt, segítsen a megújulásban, egyéni, közösségi és nemzeti szinten egyaránt. Kérjük őt, esdje ki Urunknál az áhított békét Ukrajnában, bennünket pedig segítsen, hogy őszinte, baráti jobbot nyújtsunk egymásnak és a körülöttünk élő népeknek, hogy mindenkivel békében, egyetértésben és szeretetben élhessünk.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Egri Főegyházmegye
Szöveg: Homa János
Fotó: Szent István Televízió
*
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Államalapító Szent István királyunk ünnepén, augusztus 20-án a bizonytalan időjárási viszonyok miatt a budapesti Szent István-bazilikában mutatták be az ünnepi szentmisét. A homíliát Berta Tibor püspök, Magyarország katonai ordináriusa mondta.
A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt, koncelebrált Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Udvardy György veszprémi érsek, Kocsis Fülöp érsek-metropolita, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) jelen lévő tagjai, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, Jozef Haľko pozsonyi segédpüspök, valamint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papsága.
Berta Tibor szentbeszédében kiemelte Szent István király uralkodásának legfontosabb eredményeit és újításait. Úgy fogalmazott: amit létrehozott, kiállta az idők próbáját. Első királyunk olyan példakép tud lenni, akit nem kell eszményíteni; műveinek máig ható eredményei mindennél beszédesebben mutatják nagy formátumú alakját.
Államférfi volta abból az Istenbe vetett hitéből fakadt, amely a Szentírást nemcsak olvasó, hanem radikálisan tettekre is váltó hit volt. Szent István király „helyesen imádkozó ember volt, aki elfogadta Isten uralmát (Jöjjön el a te országod), s annak hordozójává vált”.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Csapó József
*
Győri Egyházmegye
Szent István király, Magyarország fővédőszentjének ünnepén Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A főpásztorral koncelebrált Böcskei Győző a székesegyház plébánosa, Reisner Ferenc általános püspöki helynök és Bognár István spirituális.
Első szent királyunk számára az egyik legfontosabb erkölcsi szempont az volt, hogy tisztelte az Isten képmására teremtett embert. Egyenlőnek vallott minden embert – szegényt és gazdagot egyaránt – emelte ki a főpásztor. Az Intelmekben olvashatjuk, hogy a vezető beosztású államférfiak vonatkozásában az írta, hogy nem a hatalom, nem a befolyás, hanem egyedül az erények mértéke teheti őket alkalmassá feladatukra. Saját szolgálatára pedig Isten országának szolgálataként tekintett. Az uralkodás számára nem kiváltság volt, hanem feladat.
Szent István a hitre építette erkölcsi értékrendjét, és bízott a hit emberformáló erejében, ezért akarta a magyar népet Krisztus-követővé tenni – mondta a püspök. Isten országát építette – ez szerepelt földi célkitűzéseinek középpontjában. Nem érdekből lett kereszténnyé, miként népét sem politikai taktikából akarta azzá tenni. Ő valóban krisztusi emberként akart élni. Őszinte vágyból akart Krisztus követője lenni, családját és népét is így akarta vezetni és csak azt kérte számon másoktól, amit maga is megtett.
Segítsen minket is Szent István abban, hogy egész életünkben felelősséggel tudjunk élni másokért, nemcsak közvetlen családtagjainkért, szeretteinkért, hanem egész nemzetünkért. Így tudjuk a keresztény értékrendet továbbvinni, átadni, őrizni és emelni – zárta szentbeszédét a főpásztor.
A szentmise végén a megyéspüspök megáldotta az új kenyeret.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Ács Tamás
*
Kaposvári Egyházmegye
Augusztus 20-án Kaposváron a Kossuth téren tartott ünnepi műsorral és kenyérmegáldással, majd a Nagyboldogasszony-székesegyházban bemutatott szentmisével emlékeztek államunk alapítására.
Szita Károly polgármester ünnepi beszéde után Varga László megyéspüspök megáldotta az új kenyeret, majd az emlékezők elhelyezték koszorúikat a Nagyboldogasszony-székesegyház oldalánál található Szent István-kútnál.
Ezt követően a Nagyboldogasszony-székesegyházban Varga László püspök ünnepi szentmisét mutatott be.
István király földi életében koronával lett ékesítve, halála után pedig mennyei koronával ékesítette fel és saját dicsőségébe emelte az Isten. A mi legnagyobb karrierünk az életszentség – mutatott rá szentbeszédében a püspök. Sajnos nagyon sokan azt gondolják, hogy ők erre alkalmatlanok és az életükben ez lehetetlen. Akik azt gondolják, hogy az életükben ez nem történhet meg, azoknak csak egy kérdést kell feltenni újra-és újra: van-e olyan dolog, ami Istennel lehetetlen?
Isten nélkül senki sem lehet szent, Istennel azonban bárki lehet szent közülünk. Nagyon sokan felmentik magukat azért, mert azt mondják, olyan bűnösök, hogy belőlük nem lehet szent. Szentek csak a bűnösökből válhatnak. Akik azt hiszik magukról, hogy igazak, azok esélytelenek. Saját glóriájukat fényesítik, önmagukat dicsőítik, így alkalmatlanok az életszentségre. De aki tudja magáról, hogy bűnös, az pontosan tudja azt is, hogy rászorul Isten irgalmára és szeretetére. Istennel szentté válhat.
István tudta, hogy Isten mindenhatósága akkor kezdődik, amikor az övé véget ér. Királyként rengeteg mindent meg tudott valósítani. Volt hozzá hatalma, pénze és emberei. De elért a mindenhatóságának végéhez, amikor meghalt Imre, a fia, akiben a jövőt látta. Ekkor megtette azt, amire mindannyiunknak szüksége van: felajánlotta országát, népét a Szűzanyának és Istennek. Egy sokkal nagyobb mindenhatóság alá helyezte azt a művet, amit Isten és a kegyelem segítségével megvalósított. A felajánlás olyan dolog, amit nekünk is minden nap gyakorolnunk kell.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Kaposvári Egyházmegye
Fotó: Kling Márk
*
Székesfehérvári Egyházmegye
Augusztus 20-án, Szent István király napján a székesfehérvári a Városháza Dísztermében tartott ünnepségen beszédet mondott Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. Cser-Palkovics András, a város polgármestere köszöntötte a megjelenteket és Spányi Antal püspök áldotta meg az új kenyeret.
Az ünnep a Szent István király-székegyházban püspöki szentmisével folytatódott. A püspök beszédében úgy fogalmazott, tapasztaljuk azt a bizonytalanságot, mely Európában és a világban olyan erősen jelen van ma. Sokan a Nyugat alkonyáról beszélnek, történelmi válságról, az európai keresztény kultúra pusztulásától féltik a világot. Ki tudja, az, amit átélünk, alkony, vagy csak súlyos megrázkódtatás? Valami hasonlót élhettek meg eleink – tette hozzá Spányi Antal.
A király lelkében felismerve teendőjét, szent akarattal utat mutat, ha kell, az életet szolgálva erős kézzel, ha kell, az életért a gyengét felemelve és védőn őrizve és segítve. Mert azt akarta és azt akarja, hogy ne legyünk bábok, akiket a történelem országútján mások lökdösnek és felhasználnak sajátos céljaik érdekében, hanem legyen akaratunk, mellyel a magunk életét és a környezetünket is alakíthatjuk. „Azt akarja, hogy életünket senkinek se adjuk koncnak, de bízzunk a Gondviselésben, és így formáljuk saját sorsunkat! Ez a magyar megmaradás és felemelkedés útja. Ezt tisztán kell látnunk ma, Szent István ünnepén!”
Spányi Antal püspök beszédét azzal fejezte be: küldetésünk van, melyre Szent István tanít a legjobban, aki népét, de Európát is formálta. „Ő tanít megmaradni, fejlődni, másokat gazdagítani. Kövessük ezeréves történelmünk legjobb magyarjaival együtt Szent István király és az első magyar szent család példáját, hogy történelmi küldetésünket betölthessük. Szent István közbenjárására kérjük: Isten, áldd meg a magyart!”
Szent István király napja a székesfehérvári királybábok menetével, a szent király szarkofágjánál tiszteletadással és összművészeti fesztivállal folytatódott.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye
Szöveg: Berta Kata
Fotó: Berta Gábor
*
Szombathelyi Egyházmegye
Szombathelyen a Kálvária-templomban bemutatott püspöki szentmisével kezdődött a városi ünnepség.
Szentbeszédében Székely János hangsúlyozta: a világjárvánnyal, klímaváltozással, háborúval terhelt mindennapjaink azt bizonyítják, hogy inog a lábunk alatt a talaj. Átéljük az életünk kiszolgáltatottságát.
A szikla, amelyre Szent István épített ma is megvan. Bár az emberi világ inog, Isten tenyere ott van az életünk és a világ történelme alatt. Akkor van jövőnk, ha erre a sziklára tudunk építeni.
A szentmise végén a püspök megáldotta az új kenyeret, amelyből a szertartáson részt vett híveknek is osztottak.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Augusztus 20-án Székely János megyéspüspök megáldotta a külsőleg felújított vát-szentkúti Szent István király-kápolnát.
Az elmúlt időszakban, pályázati forrásoknak is köszönhetően sor került az épület külső rendbetételére, ami magában foglalta a tetőszerkezet cseréjét, a torony bádogozását, új kereszt felhelyezését, a homlokzat felújítását, a lábázati vízszigeletési munkálatok elvégzését – mondta el Szár Gyula Gergely premontrei szerzetes, plébános.
A kápolna búcsúi szentmiséjében került sor az épület megáldására. Szentbeszédében Székely János kiemelte: sok történész véleménye, hogy egy nép megszületéséhez nem elég ha csak egy helyen élnek, egy nylevet beszélnek. Kell egy különleges kincs és tűz, ami őket összekovácsolja, amire tudnak építeni. A magyar nép azért maradhatott meg, mert volt Árpád fejedelmünk, aki akart a népének egy szép hazát. De még inkább, mert élt egykor Szent István, Boldog Gizella, Szent László és még sok magyar szent, akik felismerték az evangéliumban lévő óriási kincset és tudták, hogy ez a kincs megtermékenyíti nemzetünk történelmét.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
*
Veszprémi Főegyházmegye
Udvardy György érsek Pacsán, a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban mutatott be szentmisét Szent István király ünnepén; koncelebrált Cséry Gergő plébános és Rudi Péter atya.
Szentbeszédében az érsek atya többek között arról beszélt, hogy Szent István királyunkat nem pusztán azért tiszteljük, mert nagyszerű államférfi volt, hogy előrelátó volt, ügyes, politikai kapcsolatokat épített és jó döntéseket hozott. Hanem sokkal inkább azért, mert ő maga személyesen döntést hozott Jézus Krisztus mellett. Nem politikai megfontolásból, nem valami érdeket tűzve ki célként, nem is véletlenül, hanem azért, mert felismerte: nincs más útja az embernek, mint Jézus Krisztus. Sem az egyénnek, sem a közösségnek, sem a társadalomnak.
Udvardy György rámutatott: óriási ajándék, hogy itt, a földi élet keretei között közösségben vagyunk, hogy ez a közösségünk alapvetően az Istenhez köt bennünket, onnan nyerjük az erőt és az erőforrást. Ezért van az, hogy mi sziklára építünk. Sziklára, amit nem kezdhet ki semmilyen társadalmi nyomás, semmilyen ideológia, semmilyen olyan bűn, ami elhatalmasodni látszik. Krisztus az erő.
A szentmise záró áldását követően az egybegyűltek átvonultak Pacsa fő terére, a Szent István térre, ahol Kelemen Tamás Pacsa város polgármestere mondott ünnepi köszöntőt. Ezután leleplezték a Szent Istvánt ábrázoló, tölgyfából készült tejes alakos szobrot, amelyet Boa Endre letenyei szobrászművész készített, és Udvardy György érsek megáldotta.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Kiemelt kép: Ács Tamás
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
