A Dunaszerdahely tőszomszédságában lévő Nagyabony emlékparkja újabb emlékművel gazdagodott. Augusztus 19-én délután eleredt az eső, mindannyian vártuk az égi áldást, most mégis arra gondoltam, jobb lenne, ha nem esne. Nagyabonyban ugyanis 5 órától ünnepség lesz, államalapító Szent István tiszteletére szobrot avatnak. S láss isteni csodát, az eső a kezdésre elállt.
Az ünneplők a szobor átadó előtt meghallgatták Sík Sándor: Szent István – himnusz című költeményét Kelemen László előadásában, majd Moravek Ivett üdvözölte az ünneplőket, felkérte Zsidó János esperest, doktor Nagy Frigyest, a Szent György Lovagrend Szlovákiai Nagypriorátusának elöljáróját és Gányovics Júlia polgármestert, hogy leplezzék le a szobrot. A leleplezés után Zsidó János esperes és Balogh Károly plébános felszentelték a Cseh Gábor által megalkotott szobrot, melynél áldást Zsidó János mondott.
A szobor felszentelése után Molnár Tibor, a szobor megálmodója mondott beszédet, amelyben kifejtette: 2017-ben állították az emlékparkban az első kopjafát, azóta minden évben megemlékeznek ott, most az államalapítónak avatnak mellszobrot, István emlékére, de „inkább a mi számunkra, azaz a ma és a holnap élő embere, a közösségek, a társadalom számára, azért hogy erőt tudjuk meríteni az Istváni hagyaték szelleméből.”
A szobron lévő felirat: Isten, haza, család, ebben van hit, elköteleződés, áldozatvállalás, ami mind az ember javát szolgálja. Molnár Tibor azt kívánta, hogy István király szellemisége példát mutasson a magyarságnak. Beszéde végén köszönetet mondott a Magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságának a támogatásáért.
Gányovics Júlia polgármester ünnepi beszédében kitért arra, augusztus 20-a nagybetűs ünnep a magyar történelemben, ezért is örömmel vették azt az ötletet, hogy Nagyabony községben ilyen történelmi jelentőségű szobor készüljön. Az „anyaországtól elszakadva kell élnünk, a sokszor nehéz mindennapjainkban. A történelem is igazolja, hogy mennyi nehézségen és megpróbáltatáson mentek át őseink.” – mondta a polgármester, álmaikat mégsem adták fel – hangsúlyozta, hozzátéve, valljuk meg büszkén magyarságunkat. Fontos, hogy szülőföldünkön beszélhessünk magyarul, átadhassuk kultúránkat utódainknak, ez közös akarattal sikerülhet – véli a nagyabonyi polgármester.
Zsidó János esperes történelmi kitekintőben ismertette Szent István életét. Az atya elmondta, nem igaz, hogy István erőszakkal terjesztette a kereszténységet. Több kutatás eredménye azt mutatja, István nem az elterjesztője volt Magyarországon a kereszténységnek, hanem a megerősítője, hiszen a nép jelentős része az első király uralkodásának idején már keresztény volt. István megszervezte az országot, létrehozta a vármegye rendszert, ami azóta is megvan.
Az esperes kitért arra is, hogy az István, a király rockoperából ismert Koppány lázadása nem pogány lázadás volt, inkább nevezhető törzsi háborúnak, a korábbi szokást kívánta érvényesíteni Koppány, mely szerint a legidősebb férfi családtag elveszi feleségül a fejedelem özvegyét, és ezzel ő lesz a nagyfejedelem, de Sarolt ezt az ajánlatot visszautasítja. Ezért támadta meg Koppány Sarolt várát.
Zsidó János beszédében szólt a László Gyula által megfogalmazott kettős honfoglalásról, amely miatt a régészt a hetvenes években kinevették. Ma már DNS kutatások eredményei bizonyítják, hogy László Gyulának igaza volt, a honfoglaláskor a Kárpát-medencében az avarokkal és a szlávokkal együtt éltek magyarok is, akik már akkor is keresztények voltak.
Szent István törvényeiben nem volt szó pogányokról, ez azt jelenti, hogy a 11. század elején már nem jelentett veszélyt a magyar kereszténységre a pogányság. Szent királyunk törvényei a középkor leghumánusabb törvénykönyve volt, amelyben a halálbüntetés alig jelenik meg, István nem fegyverrel, hanem bölcsességgel irányította az országot.
István örökségét követni kell, adjuk át a keresztény szokásokat és magyarságunkat utódainknak. Ha Szent István követjük, lesz jövőnk ezen a földön – zárta beszédét Zsidó János esperes.
A beszédek után Szent István királyról szóló énekeket adott elő a Nagyabonyi Csillagfürt Népdalkör, mely után az új kenyér megáldása következett. A kenyeret a helyi plébános, Balogh Károly áldotta meg, melyet a jelenlévők is megkóstolhattak, a koszorúzás után a Népdalkör a közönséggel együtt elénekelte a magyar himnuszt.
Neszméri Tünde/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
