Bár senki sem tudja biztosan, hogy Barbara valóban élt-e, Szent Barbaráról számos legenda kering.
Az egyik legende szerint állítólag a 3. század végén élt Nikomédiában. A várost ma Izmitnek hívják, egyetemi város és Törökországban található.
A legenda folytatódik: Barbara a gazdag görög kereskedő, Dioszkurosz lánya volt, különösen szép és okos nő. Apja sokat utazott. Mivel féltette a lányát, mindig egy toronyba zárta, amikor távol volt. Barbara imádta Istent. Amikor apja ismét utazott, a lányt akarata ellenére egy pap megkeresztelte. Ez feldühítette az akkori római császárt. Ez a császár Istennek tartotta magát, és uralkodott az emberek élete felett. Elítélte Barbarát, és börtönbe záratta. Útközben egy gally beleakadt a ruhájába.
Magával vitte, és egy kancsó vízbe tette.
Barbarát megkínoztáka börtönben. Ezzel akarták eltántorítani az Istenbe vetett hitétől. De Barbara hű maradt a hitéhez. Ez annyira feldühítette az apját, hogy karddal megölette a lányát. Ezen a napon Barbara ága gyönyörű virágokkal díszítette fel a börtöncelláját.
Erről a legendáról ma is megemlékeznek Szent Barbara ágai.
Szent Barbara névnapján vágják le őket.
Nikomédiai Szent Barbara népszerű keresztény szent. A hagyomány szerint keresztény szűz és vértanú volt a 3. században.
Apja, Dioscuros lefejeztette, mert nem volt hajlandó feladni keresztény hitét és Istennek való szűzies odaadását.
Különösen a hagyományos bányavidékeken, mint Szászország, Türingia, Szilézia, Csehország, valamint a Ruhr-vidéken, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, a Bánátban és Erdélyben tisztelik Szent Barbarát a bányászok.
Borbála (Barbara) a jó halál, a bányászok, kohászok, tüzérek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők, a várak, erődök védőszentje, akit pálmaággal, toronnyal, kehellyel, könyvvel a kezében, szoktak megörökíteni.
A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól.
Szent Bobála szobra Pécsett. Trischler Ferenc alkotása – kozterkep
Prof. Dr. em. Makovitzky József
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
