Február 28-án a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára való megemlékezés alkalmából dr. Farkas Zsolt atya, a Jópásztor Alapítvány elnöke tartott rendhagyó történelemórát a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnáziumban. Az előadás során szó esett a legszélsőségesebb és legnagyobb pusztítást okozó ideológiai irányzatokról, azok történelmi hátteréről, továbbá a diktatúrák kialakulásáról, működési elveiről és struktúráiról.
A Pázmaneum polgári társulás és a Jópásztor Alapítvány közös szervezésében megvalósult előadás elején Karaffa Attila alpolgármester, a Pázmáneum társulás elnöke köszöntötte a teremben helyet foglaló mintegy 40 diákot. Farkas Zsolt előadása lényegében a gimnázium harmadik emeletén februárban megnyílt Mindszenty-kiállításhoz is szervesen kapcsolódik, hiszen az ideológiai üldöztetések Mindszenty József bíboros életét is végigkísérték.
Dr. Farkas Zsolt atya bevezetőjében megemlítette, hogy a fogalmi keretek tisztázása nagyon fontos. Először a diákokkal tisztázta a politikai platformok és a politikai patkó (jobboldal, baloldal) fogalmát, annak kialakulását, ami az angol polgári forradalom, de még inkább a francia forradalom idejére vezethető vissza.
Ebben az időben már hangsúlyosan megmutatkoznak azok az eszmék, amelyek ugyan mind a szabadságért próbáltak küzdeni, de látjuk a történelemből, hogy ez nem nagyon sikerült.”
Rámutatott arra is, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszava ugyan nagyon szépen hangzott, de ténylegesen egyik kivívása sem sikerült. A szabadság szabadossággá fajult, amelynek meglettek a végzetes következményei, magyarázta Farkas atya, majd hozzátette, hogy a tényleges egyenlőség sem valósult meg, mert a férfiak közül csak a kiváltságosok választhattak, a nők pedig egyáltalán nem. Danton és Robespierre példája pedig azt mutatja, hogy a testvériség eszméje is súlyos csorbát szenvedett. Farkas elmondta, hogy az ilyen események történelmi hozadéka az anarchia kialakulása, melynek általában a diktatúra vet véget, lásd Napoleon példáját.
Az anarchia azonban nem törvénynélküliség, hanem öntörvényűség, ami azt jelenti, hogy mindenkinek van egy szabályrendszere, de ezt senkivel nem egyezteti, tehát ebben nincs semmiféle konszenzus, ami lényegében káoszt eredményez”,
fejtette ki Farkas.
Szó esett a nacionalizmusról, a sovinizmusról, az internacionalizmusról, a szovjet diktatúráról, a bolsevik és mensevik ellentétről, a Gulag borzalmairól és arról, hogy míg a nácizmus faji hovatartozás illetve bőrszín alapján szeparálta az embereket, a kommunizmus elsősorban a származás alapján tette mindezt.
Farkas atya egy táblázat segítségével szemléltette a diákoknak, hogy az egyes ideológiák lényegében a keresztény tanítások, hagyományok és ünnepek mintájára, de azokat teljesen a saját ideológiájukhoz igazítva iktattak be olyan eseményeket, amelyekkel „pótolni” szerették volna az évszázados, évezredes hagyományokat. Például az első szentáldozás „pótlása” a náciknál a Hitlerjugendbe való belépés szertartása, a szocializmusban pedig a szikrák illetve a kisdobosok, később az úttörők, pionírok avatása volt. A szentmisék helyett pártgyűlések voltak, a körmenetek helyett felvonulásokat rendeztek, a kereszt helyett a horogkereszt és a vörös csillag lett a szimbólum, a karácsony helyett téli fesztivált vagy fenyőünnepet tartottak. A Biblia helyett a „szent könyvek” Hitler Mein kampfja, illetve Marx és Engels munkái voltak.
Az előadó mondandója végén kifejtette, hogy sajnos a mai napig léteznek szélsőséges törekvések, még az európai politikában is, amikor egy kisebbségi ideológiát akarnak rákényszeríteni a többségi társadalmakra, emiatt is fontos, hogy mindenki tisztában legyen a szélsőséges ideológiák természetével, és azzal, hogy milyen pusztítások fűződnek hozzájuk a történelem folyamán.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
