Százhúsz éve született Greta Garbo, akit egy svéd némafilm sikere repített Hollywoodba Havran Kati2025. 09. 18., cs – 10:28
Százhúsz éve született, és több mint egy évszázaddal ezelőtt jelent meg első alkalommal a filmvásznon. Későbbi karakterei a végzet asszonyai voltak, akik jeges varázsukkal vonultak be a filmtörténetbe. Garbót azonban egy svéd némafilmnek köszönhetően fedezte fel Hollywood.
Százhúsz éve, 1905. szeptember 18-án született Greta Garbo, aki a filmtörténet legtitokzatosabb filmcsillagaként híresült el. Első szerepét egy svéd némafilmben alakította, amely százegy éve került a mozikba.
A Gösta Berling című film, melyet 1924-ben kezdték vetíteni a svéd mozik, Selma Lagerlöf bestseller regényén alapul, és egy bukott lelkész kalandjait követi nyomon. Berling, akit folytonos részegsége miatt a püspök el akar távolítani a plébániájáról, egy házassági összeesküvés áldozata lesz, melynek célja, hogy feleségét a házasság miatt kizárhassák az örökségből.
Garbo, születési nevén Greta Gustafsson, kifejezetten a szerep miatt vette fel művésznevét. A filmben az új örökös feleségét játssza – és vitathatatlan, hogy rá vetül a legtöbb reflektorfény.
Garbo Stockholm szegénynegyedében jött a világra, 13 éves koráig járt csupán iskolába, ezután a vendégeket szappanozta egy borbélyüzletben, majd áruházban kalaposlány lett, szűkös keresetét modellkedéssel egészítette ki. Egy komikus reklámfilmben azt kellett bemutatnia, milyen a rossz öltözködés – akkora sikerrel, hogy 1922-ben szerepet kapott egy burleszkben. 18 évesen vette pártfogásába Mauritz Stiller, a legismertebb svéd rendező.
Garbo még csak a stockholmi színésziskola növendéke volt, amikor elnyerte a szerepet a Gösta Berlingben. Mindezt még azelőtt, hogy Hollywood vékonyka modelljeinek mintájára formálta volna át. A némafilm, amely egyébként teljes egészében megtekinthető a YouTube-on, a korhoz képest szokatlanul részletes díszleteinek köszönhetően vonult be a filmtörténetbe – illetve azzal, hogy Greta Garbo kezdeti pályájáról tanúskodik. A filmnek van pár ikonikus pillanata, amikor Garbo a lenyűgöző beltéri jelenetekben jelenik meg, de egy égő kastélyból is kimentik és farkasok is üldözik.
Hollywoodban Garbót fogyókúrára ítélték, szemöldökét kitépték, fogsorát kiegyenesítették és új frizurát kapott.
A stúdió a hallgatag és titokzatos végzet asszonya, a vamp szerepkörbe sorolta be, ami nem állt messze valódi alkatától. Még fénykorában sem adott soha interjút, autogramot, nem válaszolt a rajongói levelekre. A közönség így is imádta, válogathatott a szerepek közt, a némafilmekben lett világhírű John Gilbert oldalán, és azon kevés hollywoodi sztárok egyike volt, akinek karrierjét nem törte derékba a hangosfilm megjelenése.
Hangosfilmjei közül kiemelkedik a Mata Hari, a Grand Hotel, a Lengyel Menyhért által írott Ninocska, a különös sorsú svéd uralkodónőről készült Krisztina királynő (ebben „királynői vonulásával” tette magát emlékezetessé; puha járásának titka az volt, hogy a vásznon is saját, régi papucsát hordta, amit a hosszú ruhák eltakartak), az Anna Karenina és A kaméliás hölgy.
Az 1930-as években ő volt az egyik legjobban kereső nő Amerikában. Karrierjét az 1941-ben készült A kétarcú nő zárta: a vígjáték nagyot bukott, s az elkeseredett Garbo 36 évesen, két és fél tucat film után, sikerei csúcsán hátat fordított Hollywoodnak.
Úgy hírlett, élete hátralevő évtizedeit teljes remeteségben töltötte manhattani lakásában, bár egy három évvel ezelőtt megjelent biográfia arról tanúskodik, ez korántsem volt így, Garbo valójában társasági életet élt – csak épp hollywoodi életével számolt le.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
