A kárpátaljai földművesek számára több szempontból is rendhagyónak tekinthető a mögöttünk hagyott 2020-as év. A koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések tavasszal például akkor léptek életbe, amikor a fűtött fóliaházakban beérett az uborka első termése, és a hideghajtatásban nevelt hónapos retek felszedése ugyancsak időszerűvé vált. Ám ezeknek a tételeknek csupán a töredéke került értékesítésre, mivel a nagybani zöldségpiacokat a hatóságok épp akkor záratták be. Később a hideg, a tucatnál is több fagyos éjszakával beköszöntő kikelet, meg az április elején kezdődő aszály is feladta a termelőknek a leckét. Mint ahogy már a közeljövőt illetően az is hatalmas kihívást jelent az agrárium itteni szereplői számára, hogy bő fél esztendő múlva, 2021. július elsején nyit a földpiac Ukrajnában.
– Éppen ezért az alapítványunk az év elején kérdőíves felmérést végzett a kárpátaljai magyar gazdák földhasználatával, a gazdaságok gépesítettség fokával, földvásárlási és eladási hajlandóságával stb. kapcsolatban – kezdi évértékelő beszélgetésünket Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika civil szervezet irányítója. – A megye falvaiban mintegy 40 ezer magyar család él, akik közül sokan foglalkoznak földműveléssel, közülük közel 14 ezret sikerült megszólítanunk. Ha nem számítjuk a Felső-Tisza-vidék szórvány magyarságát, ahol az agráriumban dolgozók száma csekély, valamint a városi lakosságot, akkor elkönyvelhetjük, hogy sikerült elérnünk a falusi magyar háztartások 46%-át.
– A kapott adatok alapján számos érdekes eredmény született. Például az, hogy a magyar gazdák nagyjából 53-55 ezer hektáron termesztenek gabonaféléket, zöldséget vagy primőröket pedig 250 hektáron hajtatnak. A hozam és jövedelemszámítások azt igazolták, hogy a hajtatásból származó árbevétel meghaladja (mintegy 100 millió hrivnyával) a több mint 50 ezer hektárról (kalászosok, kukorica) származó teljes árbevételt. Nyilvánvalóvá vált, hogy az előbbi ágazat népességmegtartó szerepe jóval erősebb, mint a szántóföldi növénytermesztésé. Ezeket a tényeket, illetve tendenciákat idáig sejtettük, de most az egész fehéren feketén számokkal bizonyítható. Ha továbbá figyelembe vesszük, hogy mely ágazatoknak van számottevő fejlődési potenciálja, akkor még inkább felértékelődik az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztés szerepe vidékünkön.
Ami pedig a mögöttünk hagyott hónapok időjárását illeti, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy nincs olyan idény, amikor minden ideálisan alakul, pláne akkor, amikor a szélsőséges meteorológiai jelenségek máshol egymást érik. Szerencsére a késő tavaszi fagyokat a gazdáink többsége sikeresen kivédte, számottevő vihar és jégkárról sem kaptunk hírt. A nyár kiegyenlítetten meleg volt, igaz, némely időszakban a szükségesnél valamivel több csapadékkal. Ami ebben az évben a gazdáknak a legtöbb problémát okozta, az a koronavírus-járvány, pontosabban az ellene hozott korlátozó intézkedések.
– Pontosan erre az időszakra esett a kárpátaljai primőrök betakarításának első hulláma, vagyis a hajtatott uborka, levélzöldségek, hónapos retek, csomózott újhagyma, káposzta, újburgonya értékesítése. Az imént már szó volt róla, hogy a nagybani zöldségpiacok bezárása miatt gazdáink csak nyomott áron, vagy sehogy nem tudták eladni a megtermelt friss árut.
Láthattunk akkoriban televíziós beszámolókat a Herszon megyei Nova Kakhovkában működő Nyezsdanij piac – az ország legnagyobb zöldség-gyümölcs áruelosztó helye – kereskedőinek, az őket ellátó őstermelőknek a felháborodásáról, miszerint a piac mellett kőhajtásnyira működő hipermarket továbbra is zavartalanul forgalmazhatott primőröket, az időközben bezárt piacon pedig a néhány nappal korábban odaszállított hegyekben álló friss zöldség tönkre megy. Májusban aztán, az országos felháborodás hatására, a hatóságok megnyitották a nagybani élelmiszer piacokat és a kereskedelmi forgalom helyreállt.
Persze a gazdák veszteségét utólag nem pótolta senki. Pedig az jelentősnek tekinthető: míg az elmúlt évek során a hónapos retek ára stabilan 20-25 hrivnya/kg körül mozgott, most boldog lehetett az, aki portékáját ennek a harmadáért el tudta adni.
A legtöbb probléma talán abból adódott, hogy a termesztési idény közel két hónappal korábban kezdődött, mint ahogy a koronavírus-járvány elérte térségünket. Ekkorára a főbb kultúrák palántái időben elkészültek és kiültetésre is kerültek. A bizonytalan helyzetben többen úgy kalkuláltak, hogy uborka helyett inkább valami más kultúrát termesztenek, mert az uborkát kétnaponta szedni kell, attól függetlenül, hogy a karantén miatt eladható vagy sem. Jól tudjuk, a paprika vagy paradicsom termése esetleg tovább is száron tartható. De mint említettem, május közepe felé a kereskedelem helyreállt, és a bizonytalan helyzet miatt a lanyha termesztési kedv némi áruhiányt okozott. Ezzel magyarázható az uborka, paprika, paradicsom kimagasló szezonközépi ára, ami a gazdáknak valamit visszahozott a tavaszi veszteségekből. A káposztatermesztőkre nem jó idők jártak az elmúlt évben, mert a kiegyenlített kedvező idő, a bőséges csapadék kiváló termést eredményezett, s ennek megfelelően a kiugró árubőség alacsony árakkal járt.
– Az ősz folyamán elindult a koronavírus második hulláma, ami szintén néhány új korlátozó rendelkezést hozott magával. A rendezvények, összejövetelek, lakodalmak stb. tilalma szintén a kereslet jelentős csökkenésével járt, így ősszel megint erős áresést tapasztalhattunk, mely mind a mai napig tart. Ráadásul a hrivnya is gyengélkedni kezdett, és mintegy 15-17 %-os értékvesztéssel szembesülhettek a hrivnyában kereskedő termelőink a dollárhoz viszonyítva a tavaszi árfolyamhoz képest. Az országban tapasztalható általános elszegényedés semmi jót nem ígér a következő év árszintjére vonatkozólag. Reméljük, a vakcinák megjelenésével a járvány a tavasz végére lecseng.
Mindent összevetve elmondható, hogy a zöldségtermesztőink, hajtató gazdáink a bevételeket tekintve közepes évet zárnak, és ez a tavaszi erősen pesszimista előrejelzésekkel összehasonlítva mindenképpen pozitív eredménynek számít.
– Alapítványunk idén is kiírta az „Első lépés” nagycsaládos szociális program pályázatát, ahol örvendetes módon többszörös volt a túljelentkezés. Mindent mérlegelve, 44 pályázatot bíráltunk el pozitívan. A pályázatok (a nyertes pályázatok is) kétharmada a dobronyi termesztési régióból futott be. Ez a tendencia már évek óta érvényesül. A legutóbbi évtizedben azt tapasztaljuk, hogy míg Ugocsában, elsősorban Verbőc és Feketepatak környékén a termesztési kedv valamelyest csökken, addig a Dobrony környéki régióban számottevően nő. Ez az állapot megfigyelhető az Egán Ede mezőgazdasági pályázatok elemzése során is.
– A tendencia számomra egyértelmű: az alapvető zöldségfélék, tehát az uborka, a paradicsom, a paprika évről évre jól teljesít, emellett a termesztés volumenének 70%-át továbbra is az uborka adja. A fűtött hajtatásban évek óta kiemelkedő bevételi szintet lehet vele elérni. Aki ezzel fog foglalkozni, azt nem érheti nagy csalódás a következő idényben sem. Persze kiemelkedő jelentőséggel bír a szakszerűség, illetve a gazdáink felkészültségének és tudásszintjének a kihívásokhoz való igazítása.
Kovács Elemér
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
